My Coach (Sebastian Stan)

Second

  Reggel órám sípolására ébredtem. Morogva fordultam másik oldalamra, majd kinyomtam az idegsítő hangú tárgyat. Lassan felültem az ágyamba. Fáradtan körbenéztem a szobában, majd kimásztam az ágyamból. Fáradtan csoszogva mentem szekrényemhez, majd kitártam annak ajtaját. Válogatni kezdtem a ruháim közt. Végül kivettem egy fekete, térdnél szakadt csőfarmert, majd mellé egy fehér McDonald's-os pólót. Kivettem egy fehér melltartót, majd a fürdőszobába mentem.

Kiléptem a szobám ajtaján, aztán  a fürdőszobába mentem. Naomi ebben a pillanatban lépett ki szobája ajtaján. 

-Héj, én kezdek a fürdőben!-szólt rám, mikor a kilincsre tettem a kezemet. 

-Tényleg? Én nem láttam semmilyen feliratot, hogy te kezdesz a fürdőben!-jelentettem ki. Beléptem a helyiség ajtaján, aztán elfordítottam a zárat. 

Elővettem a fésűmet, majd megfésültem tincseimet. Levettem pizsama fölsőmet, aztán felvettem a melltartóm, és a pólómat is. Ledobtam pizsama nadrágomat, aztán felhúztam a fekete farmert, amelybe beletűrtem a pólómat. Befújtam magamat a vattacukros parfümömmel, majd kipattintottam a zárat. Kinyitottam az ajtót, és kiléptem azon. 

Visszasiettem a szobámba. Bepakoltam táskámba a szükséges tankönyveket, majd felkaptam a hátizsákot, aztán az edzőtáskámat is. Így lépkedtem le lépcsőn. Ledobtam a táskáimat, majd a konyhába léptem, ahonnan remek illatok szállingóztak kifele. 

-Jó reggelt, anya!-köszöntem neki. 

-Neked is, kincsem!-mosolygott rám.-Itt a reggelid!-tette az asztalra a tányért, amelyen két barna kenyér volt, azon pedig egy-egy tükörtojás, és valami fűszer. Leültem, majd reggelizni kezdtem. 

-Nagyon finom lett!-mosolyogtam rá. 

-Köszönöm.-anya arcára is mosoly szökött. Lassan falatoztam a reggelimet, mikor a konyhába apa lépett be.  

-Szia!-köszöntem rá. Apa hozzám lépett, majd hajamba csókot nyomott. 

-Szia kincsem!-nézett le rám.-Szia drágám!-lépett anyához és egy puszit nyomott ajkaira.-Hogy aludtál, kincsem?-nézett rám. 

-Meglepően jól...-jegyeztem meg. 

-Milyen volt az edzés tegnap?-érdeklődött. 

-Jó volt, az új edző nagyon kedves!-jelentettem ki. 

-Új edző?-kérdezte meglepetten apa. 

-Igen, Lance a neve. Néha elég genya, de amúgy nagyon segítőkész.-magyaráztam. 

-Szóval férfi...-mondta apa, mire megforgattam szemeimet. 

-Te és a paranoiád.-jegyeztem meg, miközben felálltam az asztaltól. A pulthoz léptem, és elvettem a nevemmel ellátott étkezési dobozt.-Köszönöm az ebédet és a reggelit!-nyomtam egy puszit anya arcára. 

-Szívesen, kincsem!-mosolygott rám.-Edzés után, apa megy érted!-mondta. 

-Rendben.-léptem az előszobába. Belebújtam fekete Vans márkájú cipőmbe, majd felkaptam bőrdzsekimet, aztán vállamra vettem a táskáimat. Zsebembe csúsztattam a kulcsomat, majd felvettem a deszkámat a földről, és kiléptem az ajtón. 

Kisétáltam az előkertből, és kiléptem a kapun. Letettem a földre a deszkámat, majd ráléptem és elindultam az iskola felé. A menetszél újra hajamba kapott, amely remek érzéssel töltött el, hiszen imádtam azt az érzést. Lassan hajtottam végig az úton, de nem láttam egy követ, amely miatt hatalmasat estem. Térdemből folyni kezdett a vér, lassan feltápászkodtam, mikor egy autó lelassított mellettem. A tegnapról megismert autó. A ajtó azonnal kinyílt, majd megláttam, hogy Lance felém siet.