My Coach (Sebastian Stan)

Fifth

A nap további része nem volt valami izgalmas, igazából csodálkozom, hogy nem aludtam el. Utolsó órán volt a tesi, vagyis a szokásos dolog történt. Bementünk az öltözőbe, majdnem megfulladtunk a bent uralkodó szagtól, átöltöztünk, rájöttünk hogy Ciara még mindig Lancere pályázik, aztán ott hagytuk az öltözőt. 

Lyssa és én a padon ültünk, és vártunk a tanárra. A fiúk szokás szerint baromkodtak, és hangoskodtak. A lány valamiről mesélt, de nem tudtam odafigyelni. Lance járt az agyamban, ahogy egymást csókoljuk, ahogy kezei magához öleltek, ahogy szívverését hallgattam. Mind annyira hiányzott. Lépteket hallottam meg, mire felkaptam a fejemet. Mr. Tucker akkor kanyarodott be a folyosóra, én pedig azonnal felpattantam. 

-Gyere Lyssa, itt a tanár!-mondtam. 

-Soha életemben nem láttalak ilyen boldognak, mikor megjött a tanár.-jegyezte meg a lány, miközben feltápászkodott. Arcom elvörösödött. 

-Hát...csak...ma kötelet fogunk mászni, és azt is meg kell tanulnom!-mondtam. Lyssa értetlenkedve nézett, de annyiban hagyta a dolgot. Lance elsétált mellettünk, és egy lopott pillantást vetett rám. Ajkaim még nagyobb mosolyra görbültek. 

Mr. Tucker kinyitotta az ajtót, mire bevonultunk a terembe. Odabent a kötelek le voltak engedve, mindegyik alatt volt egy-egy matrac. Beálltunk torna sorba, mivel Mr. Tucker tudta, hogy ki hiányzik, így nem kellett jelenteni. 

-Nos, osztály! Ma kötelet fogunk mászni, mivel év végén kell a vizsgához!-szólalt meg Lance.-A fiúknak függeszkedve kell felmenni, a lányoknak nem! A fiúk ahhoz a két kötélhez menjenek, a lányokat pedig ide kérem!-mutatott a kötelekre. 

Liba sorba álltunk a kötelekhez. Legnagyobb szerencsétlenségemre, én voltam az első az egyik sorban. Aggódva néztem fel a plafonig érő kötélre. A tanárra néztem, aki éppen a fiúknak magyarázott valamit, majd elindult felénk. Gyomrom görcsbe rándult. 

-Hölgyeim! Önökön van a sor, hogy elkezdjék!-mondta.-Ms. Morrinson, ha már ott van a sor elején, akkor kezdjen!-nézett rám. Nagyot nyeltem. 

-Rendben, Mr. Tucker.-suttogtam. Két kezemmel megfogtam a kötelet, kifújtam a levegőt, aztán felugrottam a kötélre. Lenéztem a tanárra. 

-Csinálja meg a lábkulcsot!-mondta. Lábkulcs...lábkulcs...hogy a fenébe kell ezt csinálni? Végül összefontam a lábaimat a kötél körül, abban reménykedve, hogy úgy jó lesz. Lenéztem Mr. Tuckerre. Hozzám lépett, majd megfogta két lábamat, és megcsinálta velük a kulcsot.-Így kell, Ms. Morrinson!-nézett fel rám. Bólintottam. Lassan elkezdtem feljebb mászni, egészen a kötél tetejéig.-Remek, most jöjjön le!-hallottam meg a tanár hangját. Óvatosan jöttem le. A lábaim alatt újra a matrac volt, így elengedtem a kötelet. Szívem hevesebben kezdett verni, mikor sikeresen lejutottam.-Remek, ez egy négyest meg fog érni a vizsgán!-mosolygott rám biztatóan. Bólintottam, majd helyet foglaltam a padon. 

Figyeli kezdtem, ahogy a többiek gyakorolják a kötélen való mászást. Én pedig, csak örültem, hogy vége lett. Még életemben nem sikerült a kötél mászás, ez volt az első. Ciara próbálkozásán jót nevettem, hiszen a lány borzalmasan beképzelt volt az elején, most meg ő az egyetlen, akinek nem megy. Lance megrázta a fejét, majd lehajtotta és az orrnyergét kezdte masszírozni. 

-Nekem ez nem megy!-jelentette ki hisztizve, aztán leült a pad végére. 

-Osztály, mára ennyi a kötél mászás! Kérem álljatok egy sorba, hogy csapatokat tudjak kialakítani a kosárlabdához!-szólt ránk Mr. Tucker, aki éppen helyére rakta a köteleket. Felálltunk, majd egy sorba rendeződtünk. 

Lance elindult a szertár felé, de mielőtt belépett volna oda, rám nézett. Egy ártatlan mosolyt küldtem felé. Azért nézett rám, hogy figyelmeztessen, ne menjek fel a terembe. Belépett a szertárba, míg én a helyemen maradtam. A tanár visszajött, kezében egy kosárlabdával. Négy csapatra osztott minket. Szerencsére Lyssa és én egy csapatban voltunk, megkaptuk még a kosár csapat kapitányát, az egyik foci játékost, valamint Brent Huntert, aki szintén foci játékos, meg persze a népszerű srác az osztályban. Ellenfelünk pedig Ciara csapata volt, amelyben egy úszó, egy atléta, egy táncos és egy kosaras volt, szóval annyira nem voltak gyengék. Lance a terem közepén volt, kezében a labdával.