My Coach (Sebastian Stan)

Third

Az az idegesítő csipogás, amely beszökött a fülembe. Morogva nyomtam ki, majd másztam ki lassan az ágyból. Még csak szerda van, de semmi kedvem sincsen iskolába menni. Álmosan csoszogva jutottan el a szekrényemhez, amiben kutatni kezdtem valami viselhető ruháért. Az ablakomon meghallottam a halk esőcseppeket, így az időjárásnak megfelelően kezdtem válogatni. Kivettem egy fehér pulcsit, amely legalább egy mérettel nagyobb volt rám. Kivettem mellé egy fekete kantáros nadrágot, kezembe kaptam még egy fehér titok zoknit, aztán egy fehér melltartót is. 

Kiléptem a szobám ajtaján, majd a fürdőbe mentem. Nagy csodálatomra Naomi nem kötött belém, hogy miért megyek be, és nem is volt bent a fürdőben. Beléptem a helyiségbe, majd becsuktam az ajtót. Levettem a pizsama felsőmet, felcsatoltam a melltartómat és befújtam magamat a dezodorommal. Felvettem a fehér pulcsit, majd levettem a pizsama gatyámat. Felvettem helyette a kantáros gatyámat. Belebújtam fehér zoknimba. Hajamat kifésültem, majd egy kócos kontyba fogtam. Gyorsan arcot mostam, aztán elhagytam a szobát. 

Visszatértem a saját szobámba. Felkaptam az iskolatáskámat, majd edző és tesi ruhámmal teli táskát is felkaptam. Telefonomat a farzsebembe csúsztattam, majd lesiettem a földszintre. Az előszobában ledobtam a táskáimat. Kivettem a tegnapi üres, ebédes dobozomat, majd a konyhába mentem. 

-Jó reggelt, anya!-köszöntem neki. Elfoglaltam megszokott helyemet az asztalnál. 

-Neked is, kicsim!-köszönt vissza.-Itt a reggelid!-tette elém az ételt. Azonnal tudtam, hogy chia magos puding. Volt benne még eper, eper lekvár. Nem igazán szeretem, de kénytelen vagyok megenni.-Hol voltatok tegnap?-kérdezte. 

-Hamburgert ettünk.-mondtam. 

-Heaven, megmondták, hogy tartanod kell a diétád!-szólt rám. 

-Tudom, de most az egyszer nem árt! Évente egyszer eszem gyors kaját, ami egyetlen hamburger!-jelentettem ki, miközben az undi pudingot kanalaztam. Anya rosszallóan megrázta a fejét. Gyorsan belapátoltam a reggelimet, majd a pulthoz léptem.-Mi a mai ebéd?-kérdeztem. 

-Pesztós tészta, grillezett brokkoli és sült csirke.-adta oda a dobozt anya. 

-Köszönöm!-mosolyogtam rá. Elvettem a dobozt, majd az előszobába mentem. Eltettem a kezemben tartott tárgyat, majd elsiettem a fürdőbe, és fogat mostam. 

Visszatértem az előszobába. Belebújtam fehér Nike cipőmbe, felkaptam két táskámat. Levettem az esernyőmet a helyéről, kulcsomat a zsebembe raktam, majd kiléptem az ajtón. Kinyitottam az esernyőt, majd kisétáltam az előkertből. Lassan kezdtem sétálni. Az esőcseppek lassan hullottak lefele a szürke felhőkből, amelyek a város felett pihentek. Lassan lépkedtem végig az utcán, mikor mellettem egy autó pocsolyába hajtott, ezzel hatalmas vizet vert fel, amely rajtam landolt.

-Ne már!-mondtam. Morogva, beázott cipővel, térdig vizes nadrággal lépkedtem tovább. Éppen befordultam a sarkon, mikor egy ismerős autó lassított le mellettem. Az ablak lassan lehúzódott, mire megláttam Lance arcát. 

-Elvigyelek, mielőtt megfázol?-hallottam meg a férfi hangját. 

-Igen!-mondtam. A kocsi másik oldalához sietettem, összecsuktam az esernyőmet, és beültem az autóba. Becsuktam az ajtót, majd a férfi elhajtott.-Köszönöm.-mondtam hálásan. 

-Nem kockáztathatom, hogy beteg legyél és ne gyere edzésre!-jelentette ki, amint lassan hajtott végig az utcán. 

-Jogos!-jegyeztem meg. 

-Miért nem válaszoltál tegnap este?-kérdezte. 

-Lefeküdtem aludni.-adtam neki választ. Fejemet az üvegnek döntöttem. Az autóban kellemes meleg volt, ellenben a kinti levegővel, amely kifejezetten hideg volt.-Mit csinálunk ma tesin?-kérdeztem.