Namjoon szemszöge :
Egy ágyhoz vagyok kikötve. Fogalmam sincs hol vagyok. Egyszer csak nyílik az ajtó és Seungmin sétál be rajta.
-Hol a faszba vagyok? - kezdtem rángatni a kezem.
-Nálam vagy Namjoonie-ült a derekamra de nem tudtam mit tenni mert mint mondtam a kezem két oldalra ki volt kötve.
-Seungmin szállj le rólam. Hol van Jin? - kérdeztem aggódva.
-Ne aggódj jól van. De szerelmem miért foglalkozol vele hiszen itt vagyok én. - kezdete el ringatni a csípőjét. A feneke minden egyes mozdulattal súrolta a farkamat. De ebben a helyzetbe képtelen vagyok felizgulni. Én csak Jint akarom. Bár ne lettem volna ekkora seggfej és kértem volna hamarabb bocsánatot.
-Seungmin kérlek - mozogtam és próbáltam magamról lelökni.
-Annyira szeretlek - mondta majd lemászott rólam és a lábaim közé ferkőzött. Próbáltam a lábaimat össze csukni de azok is ki voltak kötve...Esküszöm mint valami rossz film.
Lerángatta rólam a nadrágom és rögtön a farkamra fogott. Ez már hatással volt rám és sóhajtottam egyet. Tudom hogy nem szabadna ezt de azért csak a farkamról van szó.
Mozgatni kezdte a kezét. Majd kinyútotta a nyelvét és végig nyalt a makkomon.
-Seungmin én nem akarom ezt. - próbáltam leállítani.
-Élvezni fogod ne aggódj. - mosolyodott el majd lemélytorkozta a farkamat.
Jin szemszöge :
Fogalmam sincs mi történik most oda fent.
A kezemet rángatni kezdtem de hiába egy fa oszlophoz vagyok kötve.
Egy monitor van a falon amire pont rálátok. Ekkor megpillantom Namjoont egy nagy franciaágyon fekszik ő is ki van kötözve és kétségbe esetten rángatja a kezeit.
Ekkor Seungmin megy be a szobába és a derekára ül.....
Meglátok a velem szembe lévő széken egy kést de túl messzi van. Megpróbálok a lábaimmal egyre közelebb jutni hozzá de a kötél a kezeimen minden mozdulatokat akadályozza.
A lábujjammal megérintem a szék lábát és elkezdem magamfelé húzni ekkor nyílik a pince ajtó.
Gyorsan vissza húztam a lábaimat és figyeltem ki jön lefelé.
-Van itt valaki?-hallottam meg Yoongi hangját,miközben a nyikorgó lépcsőn lépked le.
-Yoongi...-mondtam halkan mert annyira kivagyok már száradva,hogy beszélni alig bírok.
-Jin te vagy az?-rohant le hozzám Hobi.
-Jin ígérd meg hogy soha többet nem csinálsz ilyet.-mondta Hobi majd sírva magához ölelt.
-Namjoon...-kezdtem bele de Hobi félbe szakított.
-A többiek hozzá mentek fel.-mondta majd a hátamhoz sietett hogy kioldja a kötelet.
A csuklómtól nehezen vált meg a kötél annyira hozzá volt kötözve.
-Jin ezt majd le kell ápolni.-mondta Hobi miután megnézte a csuklóm.
-Jó de most menjünk.-mondtam és el is indultam ki.
-Jin itt a víz!-szaladt le Jimin miután Yoongi szólt neki hogy hozzon.
-Köszönöm.-megittam és már rohantam is fel a szerelmemhez.
Namjoon már ott ül az ágyon Seungmin pedig az egyik sarokba megkötve. Csóri srác.
-Namjoon jól vagy?-rohantam oda hozzá majd megöleltem.
-Igen én jól. De te..-nézett rá a csuklómra.
-Semmiség kibírom.
-Hívtuk a rendőröket,mindjárt itt vannak.-jött be Jungkook a szobába.
Seungmin szája tele volt ruhával csak úgy mint az enyém nem régen.
-Hmm hm Hmmmmm-kezdett el fincákolni a sarokba.
-Hülye ribanc innen már csak a börtönbe mehetsz.-mondta Yoongi majd bele rúgott egyet. Ez meg nekem is fájt.
-Hogy találtatok meg?-kérdeztem mert fogalmam nincs hogyan találtak ránk.
-Jin ezt lehet nem most kéne megtudnod. De anyukád nyomkövetőt tett a telefonodba.-mondta Hobi teljesen komolyan.
Belőlem kitört a nevetés,de amikor mindenki csak komolyan bámult engem valahogy nekem is elment a kedvem a nevetéstől.
-Várj mi???? Ez most full komoly?-kérdeztem majd körbe néztem a társaságon.
Igen.
Ez most teljesen komoly.
-Édes istenem.-mondtam majd elterültem a szőnyegen.
