Black Lake 1.fejezet/A számkivetettek földje/

🍂FIVE🍂

Amikor visszaértek a táborba Siva a háza felé vette az irányt.Felszaladt a lépcsőn,Euronymus utána loholt.Lucas is fellépkedett a lépcsőn.Siva kinyitotta az ajtót és bement a házba.Lucas megtorpant a küszöbön és kérdőn nézett a lány után.
-Na bejössz még ma?-hallotta a kedves,rekedtes lányhangot bentről.
Nagyot sóhajtott és belépett a házba.Becsukta maga után az ajtót és körbenézett.Egy takaros kis ház volt,fekete bútorokkal,rengeteg állati koponya,szőrme díszítette a sötétszürkére festett faléces falakat.A konyhába lépve rengeteg üvegcse sorakozott a polcokon,nyövények fellógatva hosszú maddzagokra,mindenféle főzetek,keverékek,porok és hozzávalók voltak a szekrényeken,a konyhapulton és a konyha talán legnagyobb becsben tartott éke a hatalmas nyitott varázskönyv volt a konyhapulton.Mellette rengeteg kis jegyzet és más kisebb könyvek kaptak helyet.
Siva azonnal az asztalra tette az őzet,majd a pulthoz lépett.Kinyitott egy szekrényt és három különböző kést vett ki belőle.Visszament az őzhöz és nekikezdett a bontásnak.Lucas csak ámulva figyelte a lány apró kezeit,ahogy profi módon szabadítja meg az állatot a bundájától,majd szépen színhúsra és csontokra bontja azt.Euronymus egy hatalmas fatálat hozott gazdanőjének,aki hálás szemekkel pillantott a kis fekete szőrgolyóra,majd az asztal mellé tette a tálat.Lucas először nem értette minek az oda,de amikor meglátta a kis patakban csordogáló vért ami egyenesen a tálba csepegett,megértett mindent.De akkor sem tudta mire kellhet a lánynak a vér,miért gyűjti össze és hogy egyáltalán miért bent a házban kell ezt csinálnia.
-A vér a legértékesebb része,tartósítani szoktam és elteszem mert kell a főzeteimhez.És ha itt csinálom bent reménykedem benne hogy a szellem itt marad velem a házban,vagy legalábbis a környéken-ecsetelte a lány rekedtes kis hangján mintha kitalálta volna a fiú gondolatait.
-Értem...-felelte Lucas.
A lány csak felkuncogott és Lucasra pillantott.
-Tetszik hogy tartasz tőlem.
-Miből gondolod hogy tartok tőled?-kérdezte Lucas felháborodva.
-Csak rád kell nézni!Egyenesen rettegsz tőlem.Egy démon,amihez foghatót eddig még sosem láttál,ráadásul még a morbid szövegeit is a nyakadba zúdította-nevetett a lány,amitől Lucast megint átjárta az a megmagyarázhatatlan borzongás.
Nem félt a lánytól,inkább csodálta.Az igaz hogy egy kicsit tartott tőle,de nem félt és tudta hogy ezt Siva is pontosan tudja,csak valószínűleg ahhoz van szokva hogy félnek tőle.Így magától értetődőnek vette hogy az új jövevények is tartanak démoni mivoltától és egész lényétől.
Lucasnak rengeteg kérdése volt amit nem mert feltenni mert túlságosan tolakodónak érezte azokat.Talán mégis fél egy kicsit Sivától és attól hogy vajon őt is így felboncolja-e ha megbántja?Ezen magában is elgondolkodott de nem tudta eldönteni.
Amikor a lány végzett rendszerezte a zsákmány részeit.Külön rakta a csontokat amelyeket szintén gyorsan szétdobált kis üvegcsékbe.Egy üveg a bordáké,egy az állkapcsoké,egy a csigolyáknak és így tovább.A koponyát alaposan letörölgette és kirakta a polcra ahol rengeteg hasonló koponya sorakozott.Ezek szintén rendszerezve voltak,külön az őzeké,a nyulaké,a rókáké és minden más erdei állaté.A szőrmét kiterítette száradni,a színhúsokat egy tálba tette,a belsőségeket szinté rendszerezve üvegcsékbe pakolta.A szívet és az agyat külön vette,látszott rajta hogy ezeket hatalmas becsben tartja.Két nagyobb befőttes üveget vett elő és a pultra tette őket.Elővett egy szekrényből egy hatalmas üveget és lecsavarta a tetejét.Az üvegben gyanús kinézetű,sárgás-zöldes folyadék volt.
-Mi a fene ez?-kapott Lucas az orrához amikor megcsapta a lötty szaga.
-Formalin-nevetett a lány és kiöntötte a két befőttes üvegbe a formalint-Ez kell hogy ne induljanak bomlásnak.Akár évekig is megtartja nekem a szerveket épségben.
Elhelyezte a két szervet az üvegekben,rácsavarta a fedőket,elrakta a formalint és a két üveget a többi formalinozott szerv mellé rakta.
Lucast lenyűgözte a lány rendezettsége és hogy emnnyire pontosan rendszerez mindent.Biztos volt benne,hogy Siva egy zseni és egyre kíváncsibb lett.
A lány felkapta a színhússal teli tálat és Lucashoz lépett.
-Ezt most levisszük a tűzhöz-jelentette ki és Lucas bólintott.
Siva csettintett egyet a nyelvével és az éppen a földre csöpögött vércseppeket felnyalogató Euronymus felugrott a vállára.Véres kis szemfogai elővillantak amikor nyávogással fejezte ki nemtetszését affelé hogy nem lefetyelhette fel az összes vért,de hamar megbékélt és megnyalta a lány arcát.Ettől egy kis vércsík húzodot végig Siva arcán,amit a lány rekedtes kis nevetésével nyugtázott.
Lucas végignézve a jelenetet csak elmosolyodott és érezte hogy átjárja a melegség.Nem értette miért rázza ki mindig a hideg ha a lány rekedtes hangját meghallja,vagy látja nevetni,de nem bánta.Örült hogy itt lehetett és hogy megismerhette Sivát.
A lány az ajtóhoz lépett és letrappolt a lépcsőn.
-Gyere Lucas mert leelőzünk Euronymussal!-kiáltott vissza és Lucas feleszmélve futott utánuk.