Csak mi ketten

Július 30

Július 30, kedd
Körülbelül semmit nem aludtam éjjel, hisz végig sírtam az éjszakát, sőt emelett az egész tegnapi napot is. Emiatt ma reggel úgy néztem ki mint egy elcseszett zombi.
Szerencsére ez az állapot nem tartott sokáig mert miután felkeltem pár perccel később csengettek. Nagynehezen kimásztam az ágyból és felkaptam egyik köntösöm. Beleszóltam a kaputelefonba amibe válaszképp sikítást kaptam. Na innen már tudtam, hogy ki is jött. Lassan kisétáltam a kapunkhoz és beengedtem Rebekát. Mindenki Rebinek, Rebusnak hívja, de én maradtam ennél a névvnél. Bár néha azért hívom nyomoréknak, idiótának, retardáltnak, de ez most nem lényeges.
-Te mit keresel itt?-Kérdeztem tőle nem túl kedvesen.
-Jó reggel drága negatívitás, én is örülök neki, hogy látlak.-Ölelt meg amit azonnal viszonoztam.
-Még mindig nem válaszoltál.-Mondtam az elég szoros ölelése közben.
-Anyukád hívott, hogy csokin élsz, folyamatosan sírsz és kezdjek veled valamit.-Engedett el és a kezembe nyomott egy mozijegyet.
-Ugye nem moziba akarsz vinni?-Néztam rá unottan.
-Szerinted ezzel a jeggyel étterembe terveztem menni?-Nevette el magát és mint aki otthon lenne elindult befelé. Igazából volt benne valami hisz olyan mintha már a családunk része lenne. Nekem olyan mint a húgom, szüleimnek pedig olyan mintha a fogadott lányuk lenne.
Követtem Rebekát aki mire beértem már Anyukámmal beszélgetett. Néha elgondolkozok vajon ki örül jobban annak, hogy jön, de erre a válasz elég nehéz lenne. Szépen, nyugodtan megvártam amíg Anyuék megbeszélik mit is kezdjenek velem majd Rebeka elkezdett végre velem foglalkozni.
-Gyere drága negatívitás.-Fogta meg a kezem és bement a szobámba. Becsukta az ajtót, leültetett az ágyra és vártam mi fog történni.
-El kell felejtened.-Kezdte egy kis néma csend után.-Leszedünk minden rá emlékeztető dolgot a falaidról, töröljük az összes közös képet a telefonodon, tiltjuk mindenhol, elégetjük a közös képeiteket és az összes ajándékot amit tőle kaptál.
-Csak kérlek a plüss kutyát ne.-Mutattam az ágyamra.
-Te jó ég Enikő, komolyan ezzel alszol?-Nézett rám kiakadva.