Vérző Szárnyak (Pillangó 3.évad)

12.: A Little Messed Up

Kim Taehyung. Ez a név szerepelt a regisztrációs lap tetején. Először RM, aki érthetetlen okok miatt pszichológusnak állt, aztán Suga, akit kitudja milyen mentális zavarok miatt kezelnek itt, most pedig V, méghozzá közepesen erős amnéziával. Nem emlékszik az elmúlt 2-3-4 évre, az orvosok szerint. Durva fejsérülést szenvedett fél éve, két hétig kómában volt, és még mindig nem emlékszik az előtte lévő évekre. Igazból ennek a tudatában visszaszívom a hétfői gondolataimat. Amikor azt mondtam, hogy "csak egészségügyi okokból vonultak vissza, nem estek kómába!". Csak mert ezzel elég nagyot tévedtem.

- Minden oké? - zökkentett ki a portásnő - Ismered?
- M-Mi? - pislogtam gyorsan, majd elkezdtem szupergyorsan begépelni az adatokat - Miből gondolod?
- Olyan fejet vágtál, mintha az anyukád adatait kellene rögzítened - húzta el a száját, majd hirtelen a lapra pillantott - Ismerős név.
- Ismerted a Bts-t? - gépeltem még mindig.
- Nem annyira - nevetett kínosan - Annyit tudtam, hogy a maknae Jeongguk volt, meg a leader Rap Monster... Hogy lehet ilyen művésznevet választani édes Istenem.
- Itt van a fél bts - suttogom magamnak - Ez olyan...
- Szürreális - vette ki a számból a szót - Igen. Igazából nekem ez az egész munka az. De nem jött össze az egyetem, ezzel kell beérnem.
- Minek készültél? - érdeklődtem.
- Kertész mérnök - mosolygott keserűen.
- Várjál, kertész, vagy mérnök? - próbáltam feldobni.
- Kertmérnök - kuncogott fel egy kicsit - De ez most mellékes. Visszatérve a szürrealitásra - terelte a témát - Itt már több híresség megfordult, ez nem vitás. Csak ugye nem nagyon barátkozhatni velük.
- Megértem miért - dőltem hátra gondterhelten - A húgom volt az egyik legnagyobb rajongójuk. Bocsánat, még mindig az.
- Ismerős - sóhajtott - Az anyukám még mindig hallgat BigBang-t.
- Ők jók - értettem egyet - De ne térjünk el a témától. Nekem ez nagyon gyanús.
- Sokan roppannak össze a nyomás alatt - bólintott - Ez természetesnek mondható már.
- De nem esnek kómába - sóhajtottam.
- Engedd el - tette a vállamra a kezét - Nem mindennek van értelme.
- Semminek sincs értelme - dőltem hátra. A délelőtti napfény élesen sütött a szemembe.

- Egy férfi a tizediken lakik - kezdte hadarni Hanbeon köszönés nélkül - Lefele mindig lifttel megy, felfele viszont csak a harmadikig megy vele, onnantól lépcsőzik, kivéve ha esik az eső. Miért?
- Mi...? - ráncolta a homlokát Mium.
- Hanji azt mondta ha megszerzem a választ megveszi nekem a Mortal Kombat 11-et - magyarázta - Szóval kell a válasz!
- Nyugdíjas - vont vállat a lány.
- Ez nem logikus - ingattam a fejem - Esetleg van köze a cipőjéhez? Magassarkú vagy ilyenek?
- Lehet hogy gyerek és van egy barátja a harmadikon - tippelt.
- Férfi - cáfolt meg minket Han - Ez így nem megy. A neten sem találtam meg sehol.
- Estére meglesz - biccentettem - Eskü.
- Hiszek neked - hunyorított.
- Hahj, nem bírok betelni a Moonchild-dal - lépett mellénk Chingu - Tökéletesen segített az angolt tanulni.
- Ugye tudod, hogy a cry és a shine igét már kilencedikben vettük? - cukkoltam.
- Kussolj - mosolygott rám, majd levágódott a helyére.
- Jó reggelt - jött be a tanár - Sietve kezdenénk, meg van egy kis gond a közszolgálattal - tette le nem kellő cuccait, hogy a lapot szuggerálja - Dongwan, kérlek zárd be az ablakot, köszönöm. A papírok szerint Minjung, neked hiányzik 2 óra, Chingu, neked 3, és Jighan... Mindegy.
- Kapod, nagyon kapod - nevetett fel a személyi terroristám.
- Hogyan fogjátok bedolgozni? - ült le a tanár.
- Én megkérem apát, hogy segíthessek az őrsön - vágta rá Sunshine - Chingu is jöhet, ha akar.
- Én Jighannal szeretnék menni - somolygott a lány, ami nem kicsit ledöbbentem.
- Mi-...? - csuklott el a hangom, miközben Kang gyilkos pillantással illetett mindkettőnket.
- Ahogy gondolod - sóhajtott a tanár, gyorsan feljegyezte, majd belekezdett az érettségi szünetről szóló monológjába.

- Miért? - vontam kérdőre a lányt első szünetben - Miért velem?
- Suga gyakran megfordul arra - vont vállat - Talán lenne esélyem összefutni vele.
- Ez sasaengség! - vágtam hozzá.
- Én csak közszolgon vagyok - mosolygott ravaszul - Amúgy is jössz nekem 3-mal.
- Basszus - túrtam a hajamba. Hanbeonnak igaza volt. Tényleg nagy felelőtlenség volt ennyi szívességet kérni Chingutól.
- Szia - tűnt fel előttem két ismerős kilencedikes  lány - Azt pletykálják, hogy jó vagy fizikából.
- Igazuk van - csúsztattam a farmerom zsebébe az ujjaim - Mi az anyag?
- Marihuána - vágta rá a fekete hajú.
- Körmozgás - fordította felém a füzetét Shinro - Akkor ez így jó, vagy elírtam?
- Ha egyszerűbben akarsz számolni - vettem ki a kezéből a ceruzát, amivel mutogatott - Akkor kétszer pí szer err szer eff helyett csak szorozd össze az errt a csöccsel-...
- Csöccsel! - röhögött fel hangosan a fekete hajú, mire a folyosó 80%-a ránk meredt.
- Gratulálok Minju - morogta Shinro - Habár nem csalódtam.
- Minju...? - néztem rá - Te nem Minjung húga vagy?
- Dehogynem - bólintott erényesen. Rövid, fekete haja tökéletesen körbehatárolta az arcát, kiemelve zöldesbarna szemeit. Egy kicsit testesebb, mint a legtöbb velekorú félig anorexiás kislány, viszont nem volt dagadt, csak olyan jó húsban. Emiatt sem jön rá senki, hogy ők testvérek. Minjung magas és vékony, állig érő, göndör, vöröses-szőkére festett hajjal. A húga a tökéletes ellentéte.
- Bárcsak Shimjang is ilyen lenne - panaszkodtam - Ő ilyenkor leüt és rám ordít hogy 'pErVeRz' - vékonyítottam el a hangom, aminek eredményével még magamat is megleptem.
- NAJÓ ezt hogy csináltad? - jelent meg Hanbeon mögöttem.
- Mit? - folytattam hangszálaim feszítését.
- Miért és hogyan van lány hangod?! - akadtak ki.
- Mert titokban az - suttogta a barátom, mire fejbe csaptam, de neki ez nem volt elég - Nem tudatjuk mit rejteget a gatyájában.
- A kedvenc nyalókádat - oltogattam, ám ezt meggondolatlan körülmények között tettem, mivel Minju nővére teljesen véletlenül mögötte termett.
- MEGMONDTAM! - kiáltotta - TUDTAM HOGY TITKON TÖBB MINT BROMANCE!
- CSAK VICC VOLT - próbáltam menteni a menthetőt.
- SZÓVAL TÉNYLEG PUNCID VAN - forgatta ki a szavaimat a húga.
- DE NEM ÚGY ÉRTETTE - szállt be Hanbeon is - ÉN SEM ÚGY ÉRTETTEM!
- PEDIG KAJAK LÁNY HANGJA VOLT - csatlakozott Shinro is.
- MIÉRT KIABÁLUNK? - szólalt meg Chingu.
- JOGOS KÉRDÉS - válaszoltam.
- SZERINTEM HAGYJUK ABBA - ajánlotta Minju.
- DE NEKEM BE VAN RAGADVA A CAPSLOCK - kontrázott Han.
- AKKOR VEGYÉL ÚJ BILLENTYŰZETET TE CSÓRÓ - kiabált a folyosó végéről Dongwan, amitől az egész emelet hangosan röhögni kezdett.
- Nem csalódtam, Jeong Jighan - sóhajtott Chingu - Csak ti tudtok egy ekkora hullámot elindítani.
- Én vagyok az egyik legpopulárisabb hím az évfolyamon - kértem ki magamnak.
- Csillag, nőstény - javított ki Han, mintha tényleg egy chatszobában lennénk.
- Szerintem ennél még én is nagyobb népszerűségnek örvendek - forgatta a szemét a barátom.
- Amúgy te ki is vagy? - szakította félbe Minju, amitől nevetéseket elfojtott hörgést hallattunk (nyelvtan... Eh).
- De most komolyan, csak nézzétek meg az instámat - kezdte el feloldani a telefonját, de a csengő félbeszakította, ezzel minket is feloszlatva.