Diana Wattson az utolsó fél évet tölti iskolájában ahová egy számára idegesítő srác jár. A srácot az összes lány szereti kivéve őt. A barátnőit a fiú miatt veszíttette el így szerinte van elég oka arra hogy utálja, de csak jobban közel akar kerülni...
-Diana, mivan Johnny-val? - nézett rám -Semmi, miért? - álltam meg -Csak kérdeztem. - válaszolt -Apa, ha eseteg van valami bajod vele akkor.... - állított meg -Nem, tényleg semmi. Menj. - intett ő pedig a szobába ment vissza
Furán néztem apa után, de inkább hagytam és elindultam.
Az iskola megbolondult a tehetség kutató miatt.
-Sziaa. - ugrott mellém Johnny -Szia. - öleltem meg -Eldöntöttet hogy indulsz vagy, sem? - kérdezte -Igazából szerintem indulok. - mosolyogtam rá -Na, örülök. -Hisz nagyon tehetséges vagy. - mosolygott rám -Persze, mondja az aki egy csomó ideje gitározik, valamint énekel. - nevettem ki -Cuki vagy. - nyomott egy puszit az arcomra -Köszi. - húztam el vörös arcom
Johnny az arcomtól a számhoz emelte a fejét én pedig gyorsan elfutottam a terembe.
Töri óra közben John a kezét a lábamra tette amit ledobtam a lábamról.
-Tanárnő kérem inkább biosz óra legyen mert Johnny és Diana nagyon érzik. - szólalt meg Sam -Befogod vagy kinyírlak? - fordult hátra -Csak próbáld meg. - röhögött Sam -Kérlek figyeljetek az órára! - szólt ránk Mrs. Jasmine
Az óra többi része ugyan úgy telt mint mindig.
Az utolsó Tesi volt. Öltözés után a tanár futtatni kezdett minket.
Futás közben Jenna és az összes lány nekem jött amitől a földre estem és valaki rálépett az ujjamra ami borzalmasan fájni kezdett. A másik kezemmel rögtön szorítani kezdtem az ujjam, de nem múlt a fájdalom.
-Diana! - futott oda hozzám John -Jól vagyok nyugi. - hazudtam -Ezt majd az iskola orvos eldönti. - húzott fel engem. -Elkisérem Diana-t az orvoshoz mert nagyon fáj az ujja. - kísért a tanárhoz -Rendben. - válaszolt és Johnny és én elindultunk -Nem láttad ki volt az aki rálépett? - kérdezte -Nem, sajnos. - hajtottam le a fejem -Mutasd meg kérlek. - álltunk meg -Johnny. - fordítottam oldalra a fejem -Hercegnő... - hajolt közel az arcomhoz -Befejeznéd? - löktem el -Igen, bocsi. - villantott egy "átlagos" igazi Johnny mosolyt és tovább indultunk
******
Amint az iskola orvoshoz értünk szépen kopogtunk majd megvártuk hogy egy másik tanár, aki eddig beszélt kimenjen, végre.
-Bocsánat hogy ilyen sokat kellett várniuk, nos mi a probléma? - kérdezte Mrs. Elena (XD) -Nagyon fáj az ujjam. - nyújtottam oda a lila ujjam -Hát szerintem eltört, de ezt jobban megkéne vizsgálni. -Szóljak a szüleidnek? - kérdezte -Igen, köszönöm. - próbáltam mosolyogni -Ha akarod a bátyád is veled mehet. - nézett rá Johnny-ra -Öm.. - kezdtem volna bele -Persze. - szólt közbe John -Rendben akkor pakoljatok össze és várjátok meg. - mosolygott ránk Mrs. Elena -Köszönjük. - álltam fel, Johnny megfogta a nem fájó kezemet és egy köszönés után kimentünk a helyiségből -Segítsek össze pakolni? - kérdezte Johnny -Ha már a bátyám vagy, igen köszi. - nevettem el magam -Jó, csak veled akartam menni. -Bár apukád nem fog örülni. - húzta el a száját -Nem érdekel. - rántottam meg a vállam
Miután minden megvolt Johnny és én közösen az iskola kapujába vártuk apukámat aki nem meglepő módon elég gyorsan ideért.
-Sziasztok! - köszönt apa -Szia! - ültünk be -Jó napot! - mosolygott Johnny
Az egész út alatt egyikünk sem szólalt meg ami igazán érdekes volt. Apa fél szemmel Johnny-t bámulta és pedig inkább az ablakon kifelé nézelődtem.
A kórház nyüzsgött. Rengeteg ember várakozott és elég sokat is kellett várni. Mikor sikerült bejutni közölték, pár vizsgálat után hogy eltört a bal kezemen lévő mutató ujjam. Hurrá. Kaptam rögzítőt és kötést is, majd elhagytuk a kórházat.
-Én szerintem jobb ha megyek. - állt meg Johnny -Rendben, és köszi hogy velem voltál. - öleltem át -Ez természetes. - suttogott és elindult haza -Gyere Diana. - hívott apa mire beszálltunk és megindultunk mi is -Milyen napod volt? - kérdeztem -Elég rövid, viszont szeretnék valamit mondani. - nézett rám -Mit? -Három nap múlva,lesz egy vacsora ahova meghívtak. -Szeretném ha itthon lennél. -Rendben, a tehetség kutató úgy is előbb lesz. - mosolyogtam -Amin nem szeretném hogy így részt vegyél. - válaszolt apa -De....jó oké. - húztam el a számat. -Viszont szeretnék ott lenni, szurkolni meg minden. - néztem rá -Felőlem. - egyezett bele apa és csöndben haladtunk tovább
********
Otthon nehezen lefürödtem és utána alváshoz készülődtem, mikor rezegni kezdett a telefonom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Mosolyogva letettem a telefonom és próbáltam aludni.
Hii💜 Tudom hogy eltűntem, viszont ez azért van mert imádom a sorozatokat. Bár nem csak azért mert képes voltam két évadnyi Stranger Things-et megnézni, hanem azért is mert elég sok vendég jött hozzánk a karácsony miatt így nem igazán volt időm írni, de így a szünet végén megpróbálok aktívabb lenni. Remélem tetszett ez a rész, és bocsánat azért hogy ilyen sokat kellett rá várni. 💜 Boldog Karácsonyt és Boldog Új Évet nektek💜💜
