Green room║Jeongchan

⁰⁷║Múlt

Lee Felix. Egyesek szerint magának való. Elvont. Mások szerint züllött, de ezek a kifejezések eltörpülnek a valóság mellett. Ha valaki ránéz csak egy félistent lát, ha valaki ismeri is, akkor úgy gondolja ő isten.

Szegény családban nőtt fel, az anyja éjjel egy gyárban dolgozott amíg az apja a vállalatot fejlesztette, nem sok bevételt szerezve. Channel járta végig az általánost. Minden szülinapi partiján ott volt és sokszor aludtak egymásnál, így a szülők hamar megismerték egymást. Ahogy telt az idő egyre jobban unták a másikat, új barátaik lettek, más dolgok érdekelték őket. Amikor Chan tizenöt éves lett újra közelebb kerültek egymáshoz, de már közel sem voltak olyan jó hatással a másikra. Felix az iskolában árulta az illegálisan beszerzett cuccait. Szilveszterkor a legszuperebb tűzijátékok, nyáron hamis személyiket adogatott, az év minden napján pedig kisebb tudatmódosító szereket. Kezdetben csak zsebpénzért csinálta, hiszen a szülei nem engedhették meg maguknak a plusz dolgokat. Senki nem tudta, hogyan szerzi ezeket a dolgokat, pedig a felállás egyszerű. Rátalált egy fura alak az interneten, pontosabban Felix keresett állást több kevesebb sikerrel. Megbeszélték, hogy minden szerdán lead neki egy adag éppen az időszaknak megfelelő cuccot és az ár húsz százaléka az övé, ami több mint a semmi. Aztán hamar felépült a törzsvásárlók köre, idióta fiatalokból, akik úgy gondolták, hogy két nap alatt függővé vállnak, aztán fél év múlva már valóban érezték a helyzet súlyosságát. Később teljesen kiesett a tűzijátékokkal bizniszelgetés és maradtak a drogok.

A környéken egyre több lett a betörés, a rendőrök pedig igencsak sokat kutattak az ismeretlen után. Felix ráérzett a dologra. Élvezte, hogy befolyásolni tudja az embereket, élvezte, hogy hatalma van mások felett. A rendőrök egyszer gyanút fogtak és egész jó irányba követték a nyomokat, addig, amíg a férfi el nem tűntette őket. Sok mindenre megtanította Felixet. A fiú pedig visszaélve ezzel a dologgal eltiporta a őt. Senki nem tudja, hogyan de rács mögé juttatta. A termékek természetesen nem kerültek raktárra, ezek után Felix lett az egész tevékenység feje.

A szüleinek közben sikerült felépíteni egy biztos hátteret. Ezentúl a dolog már nem csak a zsebpénzről szólt. Nappal egy gazdag családból származó mintadiák volt, este pedig a saját klubjában üzletelt. Ha éppen nem ott volt, akkor a szüleivel kellett megjelennie minden féle eseményen. Gazdag családokhoz kaptak meghívást, a felső rétegben mozogtak.

Itt jött a képbe Chan, hiszen a fiú anyagi háttere sem mondható egyszerűnek. Nem egyszer voltak ügyesbajos dolgaik Felixel, de annak az időszaknak vége lett Jeonginal,  

aki most is ott állt vele szemben.

– Nem akarok hazamenni, Chan – hisztizett – hogy fogok kibírni egy újabb hetet?

– Nem tudom, de lassan el kéne indulnod haza Jeongin. A vonatod elvileg már öt perce beért – nyomott egy csókot a homlokára.

– Igen, tisztában vagyok vele – válaszolt mérgesen, majd kifordult az ajtón.

A szőke még épphogy elérte és csuklójánál fogva fordította vissza magához.

– Szerdán ismétlés?

♡
–

Oké, az agymanók C. Mese szerintem leírja a tinédzser kort, vaaagy a depressziót de lehet hogy félreértem.
És igen, megint egy rész remélem nem untok nagyon :-(