Amikor megcsaltalak...

9. fejezet

2019.12. 31- Kedd
Szilveszter van! És én idén sem megyek sehová, mármint este. De addigg még lesz egy edzésem. Felkelltem és villám sebességgel elkészültem, mivel  máskülönben lekéstem volna a buszt. A torna zsákomat szorongatva, vacogtam a buszmegállóban. Csak remélni tudtam hogy a buszok ma is rendesen fognak menni. Közben írtam Davenek hogy elindultam, és ha minden igaz, akkor a buszt is elértem. Nem válaszolt, meg sem nézte. Felszálltam a buszra vettem egy jegyet és leültem egy helyre. A busz teljesen üres volt. Rezgett a telefonom.
    1 olvasatlan üzenet
Jasmin:
Hey te leány! Mi a helyzet veled?

Semmi😉

Micsi?

Buszozom. Aztán megyek a Davehez.

Mondd hogy nem csak beszélgetni 😏😏😏

Nem tudom még. De most megyek. Majd jelentkezem😘

Kiléptem, és leszálltam a buszról. Elindultam venni magamnak valami kaját. Bementem a legközelebbi szupermarketbe és majdnem kiis mentem egyből. Tele volt. Lépni is alig lehetett. Pedig ez csak egy kis város!! Vettem 2 fánkot, és beálltam a végeláthatatlan sorba.

-Szia Kicsilány!- mondta mosolyogva a kasszába ülő kedves hölgy.- Boldog újévet! És ne bulizz túl sokat!
-Nem nem megyek bulizni, és Önnek is boldog újévet! Ne dolgozzon túl sokat!

Nem tudom miért hiszi mindenki azt hogy este bulizni megyek. Nem sajnos vagy inkább hála az égnek idén is otthon leszek.

Elindultam fel a találkozó helyre. Útközben zenét hallgattam és nem nézelődtem. Hagytam hogy a hajam az arcomba lógjon, és eltakarjon. Egyszer sem pillanatottam fel... Minek is? Majdnem elütöttek. A volán mögött egy irtóra helyes srác ült. Persze.... Ez az én szerencsém. Egy ilyen kaszanova csap el majdnem a zebrán. Csak nevetni tudtam rajta. Amikor megérkeztem, leültem egy közeli padra. Figyelni kezdtem a házat. Egyszer csak megláttam Anya jelenlegi pasiját. Leült mellém és beszélgetni kezdtünk. Észre sem vettem hogy már egy órája fent kéne lenne... Elköszöntem, és amikor felnéztem az ablakára a lakásnak, láttam hogy Dave ott vigyorog az ablakban. Felrohantam hozzá, az ajtó pedig nyitva volt. Előszoba középén állt és mosolyogott.
- Hey Kislány csak 2 problémám van az előbbi mutatványoddal. Az egyik az hogy nem illik idegen negyvenes Férfiakkal beszélgetni, a másik pedig az hogy nem kéne engem megváratni.
- Ő nem idegen! Anyu új pasija- mondtam nevetve
- És azzal mi lesz hogy nem váratsz meg engem. Ezért bünti jár kisasszony!
- Milyen bünti? Tán 2 felüléssel többet kell csinálnom majd?
- Neeem.- Mire kapcsolhattam volna, már megcsókolt megint. Magához húzott és felemelt, mivel sokkal, de sokkal magasabb mint én. Ledobtam a táskámat, mert tudtam hogy már nem lesz rá szükségem... Elindult, még mindig a karjaiba tartva, a rendes szobája felé... Persze iszonyatosan melegem volt már a farmer dzsekimben. Levettem a dzsekit és a pulcsim... Magamra néztem, és rájöttem hogy ugyanaz a póló van rajtam, mint amikor szakított velem.
- Direkt ezt a pólót választottad? Csakmert rajtam meg ugyanaz az alsógatya van. - Mondta nevetve.
- Nem nem direkt volt. Alakulhatott volna másképp is aznap. De te elfutottál a problémák elől. Egyedül hagytál....- Nem akartam a fejéhez vágni, de megérdelte. Tudta hogy milyen helyzetem volt, és most hogy megoldottam már megint megkeresett.
- Hey... Sajnálom oké? Nem tudtam elviselni hogy nem védhettelek meg. Nem tudtam elviselni hogy csak nézhettem ahogy összetörsz nap mint nap. Ez nekem nem ment.
- Tényleg? Ez már semmit sem számít. Túléltem egyedül is. Oké?
- Hadd kárpótoljalak- suttogta, majd végig simított az oldalamon. Jó érzés volt ahogy megérintett. Közelebb húzódtam és hagytam hogy megcsókoljon. Gyorsan levettem a bakancsom és újra megcsókolt. Egyre jobban csókol... Megszakította a csókot, és levette a pólóját. Kényszerítettem magam hogy továbbra is a szemét nézzem. Úgyis tudtam mit fogok látni. Egy iszonyatosan jól kidolgozott testet. Már megint vigyorog... Mintha annyira vicces lenne... Hirtelen már nem érdekelt Sam. És a játékokról szóló videói. Azt hiszem, még mindig egy nagy gyerek... De ez a srác nem... Azt akarom hogy megérintsen... Újra és újra... Egymással szemben térdelünk egy teljesen üres lakás közepén egy matracon. Nem túl romantikus, de ez van. Levettem a pólóm. Rajta már csak egy Alsógatya van... Én ahhoz képest felvagyok öltözve. Kikapcsolta a melltartó és óvatosan levettem. Nem sietett, bár látszott rajta hogy nem ehhez a tempóhoz szokott. Kigomboltam a farmerem és kibújtam belőle. Direkt nem siettem... Még közelebb húzott magához, és komoly tekintettel közölte hogy ez fájni fog. Levette a boxerét és a bugyim is egyből. Már rajta volt az óvszer. Ebben a pillanatban megértettem miért mondta hogy fájni fog. Óriási a mérete... A hátamra fektetett és bíztatóan rám mosolygott. Lehajolt hozzám és megcsókolt... Szépen lassan haladt lefelé... Óvatosan belém hatolt- tudom hogy nem bírta tovább... - és igaza lett... Iszonyatosan fájt, de mosolyognom kellett. A fájdalomhoz már hozzá vagyok szokva, de ehhez a csodálatos érzéshez nem... Imádom minden percét, és nem számít hogy éppen a fájdalomtól kéne üvöltenem, mert a kéjtől üvöltök... Hadd hallja csak a világ. Mikor, mindketten a csúcsra értünk, ledőlt mellém. Vigyorogott... Hát persze hogy vigyorogott...
- Édeském? Nem akarunk lezuhanyozni? Az edzésnek úgyis vége. - és kacsint egyet.
- De akarunk. -  Felkellek és az ágyékomba hasít a fájdalom. Fájdalmas grimasz suhant át az arcomon, éppen elég időre ahhoz hogy Dave meglássa...
- Nagyon fáj?- kérdi aggódva
- Nem. Kibírható.- mosolyogtam rá.
- Gyere- és behúz a fürdőbe. Beállunk a zuhany alá és mint mindig énekelhetnékem van a csap széléről elveszem a telóját, és elindítom azt a számot amit nyáron hallgattunk mindig. Nekiállok énekelni, és hatalmas meglepetésemre nem hamis! Sikerült elénekelnem a dalt hibátlanul... A zuhany alatt. Ő pedig csak mosolygott... Mint kiderült, ő is tudja a szöveget, de nem rondított bele a próbálkozásomba. Időközben végeztünk megtörölköztünk. Ránéztem az órára és tudtam hogy indulnom kell. Felöltöztem összeszedtem a táskámés indultam is.  Amint kiléptem az ajtón és lefelé kezdtem rohanni a lépcsőn, az eggyel alattunk lévő lakásból kijön egy nő, és megkérdezi, hogy tudom e ki énekelt az előbb odafent. Csakmert nagyon szép volt. Elmosolyodtam és megvontam a vállam. Aztán rohantam is tovább. Át a városon a buszpályaudvarig, ahol pont elértem a hazameő buszt

Amint kényelmesen elhelyezkedtem írtam Anyunak hogy megyek haza. Sam még mindig nem írt

Beléptem a kapun és a két kutyám szokás szerint megugrált... Boldogan játszottam velük egy kicsit, aztán észrevettem hogy valaki figyel. Charlie volt az. Az ajtón keresztül figyelt.
- Te szerelemes vagy. - mondta egyszerűen majd hátat fordított és visszament tévézni

A nap további részében kerültem a székeket és mindent, amire lehetett ülni. Inkább pattogtam, segítettem anyunak

Este 10 óra.... Kezd iszonyatosan bűntudatom lenni. Erre innom kell. Ittam egykét kör csokilikőrt. Aztán 1 órán keresztül veszekedtem a telefonban a sulis barátnőimmel.

11 óra. Enni is kéne végre valamit. Aztán úgy döntöttem bekapcsolom a tévét.

Éjfél. Vége az évnek... És hát Samnek még nem mondtam el csak célozgattam rá... Boldog újévet kívánok mindenkinek... És kedvem lett volna összetörni valamit.