BNHA Oneshots ✔️

❤Kiri x Baku x Reader❤

Saját szórakoztatásra mert miért ne?

- (név) - chan! - kiabált nekem messziről, a magasban lóbálva kezét, egy vörös hajú fiú, mellette egy szőke hajúval.
- Kirishima - kun, Bakugo - kun. - integettem vissza nekik amíg szélen lassan egymás elé nem értünk.
- Cső liba. - köszönt magához híven Katsuki. - Gyerünk mert nem lesz időnk semmire. - mondta karcos hangon.

Tudni kell, hogy pár napja megbeszéltük, hogy át megyünk Kirishimához, hogy megpróbáljunk segíteni neki a tanulásban. Nem látok sok reményt, de azért meg kell próbálni, remélem Baku nem fogja le robbantani a cuki kis pofiját szegények mérgében.

Elindultunk a vörihez és pár utcával arrébb, meg is érkeztünk. Beinvitált minket a házba és azonnal a szobája felé vettük az irányt, mivel a szülei épp még nem voltak otthon.

- Na akkor lássunk is hozzá. - csapta össze a kezét a kis cápa, és elő vette a könyveit. - Mivel kezdjünk? - tette fel a kérdést, inkább nekem minthogy kettőnknek.
- Hm mondjuk legyen matek. - mondtam mosollyal az arcomon.

Szeretem a matekot és igazából jó is vagyok benne. Ritka az ilyen tudom de hát valakinek tartoznia kell ebbe a táborba is.
A fiú kicsit elsápadt, gondolom ő nem így áll a dologgal... nagyon nem. Ez később ki is derült, hisz alig bírtuk bele verni a fejébe az anyagot. De szerencsére addig eljutottunk, hogy remélhetőleg nem fog megbukni belőle.

Ezután következett a többi tantárgy, ami a töri, a földrajz és az idegen nyelv volt. Az utóbbiból nem csak ő, de én is segítségre szorultam. Ez az egy tárgy az, amiből, ha ütnének se tudnék összehozni jobbat egy gyenge hármasnál.

Nagy nehezen meg lettünk mindennel és kifulladva terültem el a babzsákon, amin eddig ültem. A plafont szuggeráltam, amikor eszembe jutott valami.
- Srácok. - szóltam hozzájuk még mindig felfelé tekintve. - Ti... csókolóztatok már valakivel? - tettem fel a nem túl komoly kérdést, hisz egyértelmű a válasz.

- Ha te azt tudnád, hogy hányszor. - nevetett fel Bakugo.
- Én azt hiszem egyszer, de az se most volt már. - gondolkodott el Kiri. - Miért kérded?
Felültem újra és rájuk néztem kis pírrel az arcomon, majd el is tekintettem oldalra a bal felkaromat simogatva.
- Hát...én még senkivel. - vörösödtem el újra őszinte válaszomon.

- Komolyan? - lökte oda nekem a szőke és hangosan felnevetett.
- Nem vicces. - rivallottam rá, mérges tekintettel.
- Ez igaz (név) - chan? - nézett rám kérdőn a vörös. Én csak bólintottam egyet alig észre vihetően.
- Hm. - gondolkozott el az állára téve a kezét. - És nem szeretnéd kipróbálni. - tette fel a zavarba ejtő kérdést.

Nem válaszoltam semmit, hisz úgy megszeppentem.
- Na, ne kéresd magad (név). - szólt közbe a süni. Én a fülem mögé tűrtem egy (hajszíned) tincsemet és kis gondolkozással később, bólintottam kissé határozatlanul. Erre a szőke azonnal egy perverz mosolyra húzta a száját.
- Na és melyikünkkel szeretnél? - mondta egy fokkal mélyebb és ércesebb hangon, ami nem kicsit hozott zavarba.

Újból nem tudtam mit válaszolni, így egy kellemetlen csend ült közénk. A mi drága sünink ezt megelégelte és felpattant a helyéről. Egyenesen felém tartott, majd lehajolt hozzám és államnál fogva felemelte a fejemet. Mélyen (szemed színe) íriszeimbe nézett és nem sokat várva, ajkaimra tapadt. Mozgatni kezdte azokat elég durván és én csak lefagyva hagytam, csinálni, amit akar. De ezt észre vehette mert eltávolodott tőlem.

- Miért nem csókolsz vissza? - kérdezte némi méreggel a hangjában, még mindig nagyon közel.
- Mert túl durva vagy, bár nem lepődtem meg. - néztem rá szúrósan. Erre ő csak megforgatta szemeit, majd újra csókba hívott, most már sokkal óvatosabban. Azt nem mondom, hogy gyengébb volt mert nem sokkal, de pont annyival, hogy viszonozni tudjam.

- Na ez már megfelelt? - kérdezte kissé gúnyosan míg vissza ült elém.
- Huh, hát, lényegesebben. - mondtam kissé zavartan és elfordítottam tekintetem.

Újra csend ült közénk, nagyon hosszú csend. Kiri már kezdte elég kényelmetlenül érezni magát, így úgy döntött megtöri azt.
- Hé. Lenne kedve valakinek videó játékozni? - kérdezte kissé félénken.
- Ja - válaszolt Baku és már kapcsolta is be a tévét a játékhoz.

El kezdtek játszani és én csak figyeltem őket egészen addig amíg ezt meg nem untam.
Elő vettem a táskámból egy könyvet, ami mindig nálam van, ha unatkoznék és elkezdtem azt olvasni.
Nem sokkal később egy kezet éreztem meg a vállamon, mire azonnal felkaptam a tekintetem.

- Minden rendben (név)? - kérdezte aggodalomtól csillogó szemekkel. Lehajtottam a fejemet és becsuktam a könyvet.
- Semmi baj...- mondtam nem túl meggyőzően.
- Látom, hogy van valami. Nekem elmondhatod. - simított fejemre, amitől melegség járta át a testemet.
- Csak...sajnálom, hogy...ennyire erőszakos volt az...az első. - nyögtem ki nehezen a szavakat. A szöszi mind ebből nem hallhatott semmit mivel nagyon el volt foglalva a játékkal.

Végig simított (h.sz.) hajamon és felém küldött egy mosolyt biztatás kép.
- Ne aggódj, hisz sokban lehet még részed és azok nem biztos, hogy ilyenek lesznek. - próbált fel vidítani.
- Azt mondod? - emeltem rá kissé már könnyes tekintetem. Amint ezt meglátta, szorosan magához vont és úgy ölelt. Arcomat mellkasának döntöttem és kezeim fejem mellett pihentek, de nem azért mert el akartam tolni, dehogyis. Csak így sokkal jobban esett gyengéd ölelése.

Egy idő után kissé eltolt, de csak, hogy szemembe tudjon nézni. Én felpillantottam rá és gyönyörű, skarlátos íriszeit pásztáztam.
Lassan az arcomra helyezte jobb kezét és el kezdett közeledni felém. Ajkainkat már csak pár centi választotta el, majd már ennyi sem.

Lágyan ajkaimhoz ért és óvatosan csókolt. Mámorító volt és szinte azonnal viszonoztam tettét. Azt kívántam ez soha ne érjen véget, annyira gyengéd. Azt mondta még csak egyszer csókolózott mégis olyan jól csinálja, hogy nem tudok betelni vele. Éppen ezért kissé csalódtam mikor elhajolt tőlem és megsimította arcomat, hüvelyk ujjával.
- Szeretlek (név)...- pirult el nem kicsit.
- ...hogy? - értetlenkedtem. Akkor miért engedte annak a robbanó cukorkának, hogy megcsókoljon?
- Eddig nem mertem be vallani és Bakubro is olyan hamar cselekedett, hogy még engem is lesokkolt...Meg tudsz nekem bocsájtani? - fájdalmas tekintet tükröződött szemeiben.

Rámosolyogtam és én is arcára helyeztem kezemet.
- Sohasem haragudtam...

Nos kész. Remélem tetszett nektek és ha igen akkor írjátok komiba meg lökjetek egy csillagot persze csak ha akartok.

Kérések jöhetnek mert kifogytam 😅❤

Találkozunk a kövi oneshot-ban 😘😘😘