SWEET CHAOS; hellevator | ✓

36.

Changbin ismét sötét színű pulcsijában hagyja el a házat, melyhez szinte egyetlen egy jó emlék sem köti, s csalódott, gondterhelt sóhajt enged ki ajkai közül, ahogy az autót megint nem találja a ház előtt.

Lépegetőit egymás elé pakolgatva indul a kisboltba, hogy Felix számára ezúttal is vegyen valamilyen harapnivalót; ezúttal választása a gofrira és fánkra esik, majd ahogy a sorok között halad feltűnik neki egy üveg nutella, amit halványan elmosolyodva vesz kézbe, hiszen tudja; a fiatalabb, szeplős angyal mennyire szereti ezt az édességet, így nem is kérdés, hogy megveszi neki, mert kedveskedni akar a meggyötört fiúnak. Éreztetni akarja a szőkével, hogy a világon jó dolgok is vannak, hiába nem tapasztalt belőle ő sem sokat.
A bevásárlás után útja ismételten a virágboltba vezet, hogy Felixet ezen a napon is egy szál vörösrózsával lepje meg, s tegye szebbé számára a kórházban eltöltött időt.

Eközben pedig Felix tehetetlenül, hurrikánként kavargó gondolatokkal indul meg a szobához tartozó aprócska, nem túl jól felszerelt fürdőszobába, ahol a kórház jellegzetes szagát szándékozik magáról lemosni.
Tudja, hogy az orvos édesanyját is tájékoztatta hollétéről, aki azonban egy csepp érdeklődést sem mutat fia iránt, nem úgy, mint az éjfekete tincsekkel megáldott, hatalmas szívű fiú, aki már a rózsával a birtokában száll fel a kissé zsúfolt buszjáratra.

Felix beáll a forró víz alá, hogy az éjszaka folyamán átfagyott tagjait megmelengesse; a takaró vékony, a szoba nincsen rendesen befűtve, s az éjszaka folyamán még az egyik rezidens is meglátogatta, hogy kicsit kiszellőztesse a szobát. A zuhany után egy laza, sötétszürke színű melegítőbe és egy bő pólóba bújtatja szerinte túlsúlyos, ám a valóságban szinte csontsovány alakját.
Changbin a recepcióra érve biccent a pult mögött álldogáló lányhoz, aki mosolyogva figyeli a fiút, ahogy a harmadik emelet irányába indulva szeli a lépcsőfokokat, hogy minél hamarabb élvezhesse a fiatalabb nagyszerű társaságát.

Az ajtó előtt azonban ezúttal is lelassít, meg is áll egy pillanatra, hogy önvalóját meg tudja nyugtatni, s szívverését normálisabb ütemre tudja kényszeríteni - ám ezzel nem igazán jár sikerrel -, majd kopogás után, lassan nyit be a szobába, mikor Felixtől egy elhaló, rekedtes választ hall, s a fekete hajú érkezése miatt a fiatalabb fiúnak görcsbe rándul a gyomra, s pulzusa szinte az egekbe szökik fel, ahogy Changbin arcát pillantja meg.
Egymás vonásainak mustrálása közben sétál az ágyon pihenő szőke felé, apró mosollyal ajkain.

- Szia Felix - köszönti a szeplős szépséget, miközben az ágy melletti széken helyezkedik el, így már egészen közelről vizslathatja a fiatalabb fiú földöntúli gyönyörűségét, aki hiába nem akar, belepirul Changbin tekintetébe.

- Szia Binie - szólal meg, lábait törökülésbe húzva az ágyon, kezeivel lábszárain megtámaszkodva, ahogy megcsillanó íriszekkel teremt szemkontaktust kettejük között. - Hiányoztál..

- Te is nekem - mosolyodik el Changbin, ahogy mellkasában melegség árad szét a tőle egy méterre sem lélegző szőke angyal miatt. Összeszedve elkalandozott gondolatait emeli fel a szatyrot, melyben a harapnivalók pihennek meg. - Hoztam ma is kaját - mondja kedveskedő, lágy hangon, majd a rózsát is felemeli, s a fiú irányába nyújtja, ezúttal sokkal nagyobb határozottsággal. - Meg persze rózsát.

- A másikat beletettük egy vázába a nővérrel - mutat Felix az ágya melletti kis komódon pihenő váza irányába, melyben az előző napi, gyönyörű vörös rózsa bontogatja szét szirmait. A szőke közben a felé tartott virág irányába nyúl, hogy azt is a vízbe téve hosszabítsa meg a gyönyörű növény életét. Ám mikor ujjaik összeérnek a rózsa átvétele közben, Felix kiejti a kezéből a vörös virágot. - Basszus..