Pengeélen [Dabi x Reader]

4.rész

Figyelmeztetés:Tododeku

Lassan 2 hónap telt el azóta, hogy Bakugo ''megszökött''. Nem történt túl sok minden. Az egyetlen említésre méltó talán az , hogy a Dabi-Toga-Miyako hármas hatalmas hírnevet szerzett. Rengeteg ember életét oltották ki. Mindenki  csak 'A gyilkos trió'- ként emlegette őket.

●○●○●○●○●○●○

•Miyako pov•
-Ewww... Mit kezdjek magammal?-tettem fel a költői kérdést.
-Gyere velem vadászni.- mondta Toga
-Á-á ma szabadnapom van .
-Hhh akkor én megyek.
A lány kiment az ajtón én pedig elnyúltam a pulton.
El kellett volna vele mennem. Hujj ,hogy én mennyire unatkozok.
Ránéztem a portyázó térképünkre. Találtam egy nagyon jó helyet. Már többször is voltam ott. Igen a U.A. Most tartják a tábort. Nem nagyon emlékeztem a mostani elsősökre. Fogtam magam és megjelöltem a véremmel. Ez volt a szabály.

Gyalog indultam el. Már az épület falánál voltam amikor.
-Dabi, hogy rohadj meg!
-Mit tervezel?-mintha meg se hallota volna.
-Nem tudom. Úgy terveztem elkapom Todorokit és Dekut.
-Benne vagyok.
-Oi ki mondta , hogy...áhhh hagyjuk.
- Hogy gondoltad befogni őket?
-Mivel ketten vagyunk a szokásos. Csak most én viszek Togának vért.
-Te idióta. Hogy megyünk be. Jó tudod mit, majd én mondom: Ablakon keresztül.
-Nekem megfelel. -bólintottam.

Bent voltunk. Zajosan ,de bent.
Huh hát mindenre számítottam, de amit láttam. A konyha ablakon mentünk be így az előbb említett helyiség és az ebédlő szépen belátható volt. És a sarokban,a sarokban...Midoriya és Todoroki épp...csókolóztak. Le se tudnám tagadni, hogy arra vártam, hogy összejöjjenek, de ez hirtelen jött.
-Fujjjjjjjjjj.- mondta Dabi egész halkan.
-Most elkaphatjuk őket legalább nem kell lépcsőzni.
-Jó-jó buzikáim ne csapjatok nagy zajt és nem lesz baj.
Ránknéztek. Az arcuk vörös volt .
-Ohh nii-san. És itt a kis barátnőd is?-mondta gúnyosan Shoto.
-NII-SAN? !-akadt ki Izuku.
-TUDTAM!- kiáltottam fel diadalittasan.
-Hanyagoljuk ezt a témát.- mondta a sebhelyes.
-Igazad van.-szóltam. Már ugrottam is, hogy megtámadjam őket.
A félarcú tűzzel támadt ,de Dabi lángjai erősebbek voltak. Nem volt hosszú harc. Bekötöttük  a szemüket szájukat és összekötöttük végtagjaikat. Nem voltak eszméletüknél.

●○●○●○●○●○●○

-Mit fogsz velük kezdeni?
-Megkínzom őket, hogy tudják : a hősök idejének vége . Az 1.számu hős fiát elrabolták. Hmmm. Édes élet.
-Tudod , hogy én is Endeavor fia vagyok nem?-kérdezte miközben szemeivel a sörcsapot nézte.
-Igen. -válaszoltam.
-Honnan?
- A képességetek, a szemetek és láttam , hogy vörös a hajad.
-MI?!? Mégis mikor?-Olyan volt mintha kétségbe esett volna. De tudtam, hogy semmi baja.
-Emlékszel mikor először harcoltunk?-bólintott- Na láttam egy piros tincset.
-Hát te hülye vagy.

Igazi művészi rész. Kimutatja ,hogy unatkozok . De legalább megtudtunk Dabi személyazonosságáról egy keveset.
Pá-pá! Sayonara! Bye!
Yít