December 20.-a volt, az utolsó tanítási nap, a téli szünet előtt. Isabell álmosan kikászálódott az ágyból, majd az előző nap kikészített ünneplőjét felvette. Egy térdig érő fekete szoknya, és egy fehér, kicsit csipkés blúz volt az ünnepéjes outfitje. Beszaladt a fürdőbe, és felrakott egy kis szempillaspirált, és egy rózsaszín szájfényt, hogy legalább az ünnepségen jól nézzen ki.
Leballagott a konyhába. Egy levelet látott az asztalon: - kicsim, ma korábban bejöttem dolgozni, de hamarabb otthon leszek. Puszi.
A reggeli péksütemény volt, pontosabban túrós táska. Amikor Isabell megette a reggelit, felvette a kabátját, és a sapkáját, felhúzta a bakancsát, majd kilépett az ajtón. A friss hó csak úgy illatozott a reggeli szélben.
Amikor indult volna, hallotta, hogy valaki a nevét kiáltozza:
-Isabell! - jött a hang a lovarda irányából.
-Jake? - kiabált neki vissza Isabell meglepődötten.
-most jövök a lovardából. - jött egyre közelebb Jake. - Gyömbér alig akar enni.
-miii?! Beteg?? - kérdezte ijedten Isabell. Alig tudta visszatartani a könnyeit.
-el kell mennem hozzá, de akkor elkések a suliból! Fél 8 van, van még fél órám beérni. Gyorsan megnézem hogy van, utána rohanok a suliba. - gondolta.
Úgy futott, mint még soha. A szíve úgy zakatolt, mint a vonat. -csak ne legyen semmi komoly baja! - imádkozott, miközben majd' kifulladt.
Befutott a lovarda kapuján, és a főistálló felé vette az irányt.
Amikor beért, látta hogy Gyömbér a földön fekszik, és köré gyűltek az emberek. Az állatorvos is ott volt.
-doktor úr, mi baja van Gyömbérnek? - kérdezte zihálva.
-kólikás. Adtam neki gyógyszert. Jártassák, és ne engedjék hemperegni. Pár nap múlva jobban lesz.
-köszönjük szépen. - mondta Isabell, és leguggolt Gyömbér mellé.
Elkezdett szállingózni a hó. Isabellnek indulnia kellett az iskolába. Elköszönt Tom Girhardtól, és Gyömbértől, majd elindult. A hó ropogott a bakancsa alatt.
Az idő borús volt, és hideg. Amikor beért a suliba, barátnője Alice az osztálytermük előtt várta.
-siess, 5 percünk van csengetésig! - kiáltott rá Alice.
Az első 3 óra meg volt tartva, a 4.-ben volt az ünnepség, utána lehetett hazamenni.
A 4. osztályos tanulók adtak elő egy karácsonyi műsort.
Amikor vége lett az ünnepségnek, minden osztály felvonult a saját termébe. Az osztályfőnök kellemes szünet kívánt, utána mehettek is haza. Isabell összepakolt, és rohant haza Gyömbérhez. Egész nap arra gondolt, mit csinálhat most, jobban van-e.
-Alice te nem jössz? - kérdezte, miközben feldobta a hátára a táskáját.
-megvárom Peter-t. - mondta.
-mivan ennyire jóba vagytok? - nevetett Isabell.
-öhm... ja. - pirult el Alice.
Akkor én megyek, találkozunk holnap a moziba! - intett neki Isabell.
/a lovardában/
Amikor Isabell belépett a főistállóba, látta hogy Gyömbér épp a szénát rágcsálja. -úgy tűnik jobban van. -gondolta.
-szia szépfiú, jobban vagy? - mosolygott Isabell.
Gyömbér egy nagyot horkantott, mintha azt akarná mondani, hogy jobban van!
Másnap este, Alice szüleivel mentek moziba. A Star Wars utolsó részét nézték meg.
Isabell egy sötétkék pólót vett fel, és rá egy fehér kardigánt, alulra pedig egy fekete farmert.
Megszólalt a csengő. Isabell lefutott a lépcsőn, és kinyitotta az ajtót: Alice anyukája, Anne állt az ajtóba.
-kész vagy, Isabell? - kérdezte.
-igen, csak felveszem a bakancsom és a kabátom, utána kimegyek, várjon meg a kocsiba. - hadarta Isabell.
-rendben.
Beültek a kocsiba, és elindultak.
-szia Alice! - köszönt Isabell, miközbe bekászálódott az autóba.
Amikor a moziba értek, bemutatták a jegyüket, és vettek popcornt.
-nagyon jó volt a film! - kiáltotta Isabell.
-szerintem is. - mondta Alice, miközben a táskájában kotorászott.
-indulhatunk? - kérdezte Alice apukája.
-igen! -kiáltották egyszerre.
Kedden volt Karácsony este. Mindenki szépen felöltözött. Isabell egy piros ruhát vett fel, aminek a szoknyarésze zöld fenyőfákkal volt díszítve.
Barna haját befonta, és a száját egy pirosas rúzzsal kente ki.
-nagyon csinos vagy kislányom! - dicsérte meg az apja, és a nyakkendőjével szenvedett.
-köszi apu! - mondta, és körbefordult.
A Karácsonyi vacsora halászlé volt, a főfogás pedig csirke, és krumplipüré, de volt hozzá rizs, és párolt zöldség is.
Amikor jól belaktak, kibontották az ajándékokat. Isabell egy bézs színű lovaglónadrágot kapott, és 2 könyvet.
Nagyon jól érezték magukat.
/szilveszter napja/
Elérkezett a Szilveszter. Tom Girhard egy lovas túrát szervezett újév alkalmából. Az esemény délután 4 órakor kezdődött. Szerencsére Isabell tudott már egyedül lovagolni, így ő is elmehetett.
-kicsim! Girhard úr most telefonált, hogy van egy meglepetése számodra! - kiáltott fel Isabell anyja.
-milyen meglepetés? - jött le a lépcsőn kiváncsian Isabell.
-azt mondta menj ki a lovardába, ott elmondja.
-akkor felöltözök és megyek.
Amikor odaért, látta hogy Girhard a körpálya szélénél áll, és ott van mellette Gyömbér felszerelve.
-jónapot! - köszönt Isabell.
-szia! - intett vissza Tom Girhard.
-milyen meglepetése van? - ment közelebb Isabell.
-úgy gondolom, elég jól lovagolsz, hogy felülj végre Gyömbér hátára! - mondta lelkesen Tom.
Isabellnek tátva maradt a szája, és örömében ugrándozott volna, de tudta hogy azzal megijeszti a lovakat.
-köszönöm! - kiáltotta.
-ráadásul az újévi túrán is jöhetsz vele! Viszont előtte fel kell ülnöd rá, hogy megnézzük, nem dob-e le.
-rendben!
Isabell felült Gyömbérre, és elindította lépésbe. Nagyon szépen mentek.
-jólvan! Nagyon szép! Most már biztos hogy mehetsz Gyömbérrel! - kiáltotta Tom.
-ezaz! - lelkendezett Isabell, és leszállt Gyömbérről.
Bevezette az istállóba, és leszerelte.
-délután találkozunk szépségem! - mondta Isabell, és átölelte Gyömbér nyakát.
