Elérkezett a délután. Isabell elegánsan, de melegen öltözött. Elindult a lovardába, de út közben eszébe jutott, hogy otthon hagyta az ajándékot, amit Gyömbérnek vett. Egy kék fülvédő volt az. Gyorsan hazaszaladt, felkapta a polcról a fülvédőt, és újra a lovarda felé vette az irányt. Amikor odaért, épp sz egyik istállólány hozta ki Gyömbért az istállóból.
-szia Amanda! Szia Gyömbér! - ölelte meg a lovat. - nézd mit hoztam neked! - mutatta a kék fülvédőt. Gyömbér elkezdte szaglászni, majd meg akarta enni.
-héé ez nem kaja! - nevetett Isabell.
-felnyergelhetem én? - kérdezte Isabell.
-persze. - adta át a szárat Amanda.
Egy kék nyeregalátétet rakott Gyömbérre, hogy passzoljon az új fülvédőjéhez.
-ki ez a csini fiú? - mosolygott, majd felült a hátára.
-gyerünk, mindjárt itt lesz anyu meg apu. - és elindította lépésbe Gyömbért.
Egyszer csak Jake jött velük szemben. A főistállóba tartott.
-szia Jake! Te is jössz az újévi túrára? - kérdezte Isabell.
-hogyne jönnék! Most megyek a lovamért. - mondta Jake.
-melyik lóval jössz? - kiváncsiskodott Isabell.
-Jokerrel. - válaszolta.
Joker egy fekete herélt volt. Kicsit szeleburdi ló, de gyönyörű.
Nemsokkal később ki is jöttek az istállóból. Egy zöld szett volt Jokeren.
A túra 10 perc múlva kezdetét vette. Kb. 15-20-an voltak. Kimentek egy tisztásra, ami mellett egy hatalmas erdő húzódott.
A lovak patái alatt csak úgy ropogott a hó. Isabell szülei nem tudtak lovagolni úgyhogy ők gyalog jöttek a lovasok mellett. Lépést tudtak tartani velük, mert mindenki lassan ment.
A túra kb másfél órás volt. Amikor visszaértek a lovardába, mindenki leszerelte a lovat amin lovagolt, és visszavezette az istállóba.
-nagyon jó volt ez a túra! - kiáltotta Isabell.
-szerintem is. Bár én már több éve járok ilyen túrákra... - mondta Jake, miközben levette Joker fejéről a kantárt, és egy kék kötőféket rakott a helyére.
-én kiviszem Jokert a legelőre, te nem jössz? - kérdezte Jake, és elindult az egyik istálló mögötti legelő felé.
-de, jövök! Jót fog tenni Gyömbérnek egy kis legelészés. - mondta Isabell, és elindult Joker mögött.
Fél óra múlva Isabell már otthon volt, és segített anyjának elkészíteni a vacsorát.
Melegszendvics volt, ketchuppal, paprikával. Majdnem fél 7 volt már.
-apu gyere, vacsi! - kiabált Isabell.
Dave épp a TV-t nézte.
-megyek! - kiabált vissza.
Megették a vacsorát, majd kicsit kártyáztak. Utána 9 óra körül Alice, és a szülei is átjöttek Isabellékhez, és együtt buliztak.
Fél 12-kor felöltöztek, és lementek a főtérre, hogy megnézzék a tüzijátékot.
-3!
-2!
-1!
BOLDOG ÚJ ÉVET! - kiabálta a tömeg, majd elkezdődött a tüzijáték.
Kb. 15 percig tartott.
-nagyon szép volt! - mondta Isabell.
-igen szerintem is. - mondta Alice, és a telefonját nyomkodta.
-kislányom, tedd el azt a telefont! -szólt rá az anyja.
-csak Peternek küldtem el a tüzijátékot, mert ő nem tudott itt lenni.
-értem én, de most már tedd el. - mondta.
Alicék a városközpontban laktak, úgy hogy már a tűzijáték helyszínén elváltak egymástól.
Másnap Isabell majdnem délben kelt fel.
Felöltözött, majd lement a konyhába. Majdnem kész volt az ebéd.
2 és fél hét múlva felvételit fog írni, szóval sokat kell tanulnia.
Ebéd után fel is ment a szobájába, és legalább 2 órát tanult. Minden nap tanult legalább ennyit, de volt amikor többet. Szerencsére a felvételi jól sikerült.
/2 hónap múlva/
Március 10. volt, egy napsütéses Péntek délután. Isabell kivitte terepre Gyömbért, és az egyik lány is vele ment, aki szintén ott tanult lovagolni a Girhard lovardában. Katie volt a neve, és 1 évvel fiatalabb volt Isabellnél. Ő Műzlivel ment.
-nagyon jó idő van. - mondta Isabell, és lehúzta a kabátja zipzárját.
-igen, melegem is van. - legyezte magát Katie. - te hányadikos is vagy?
-8. - válaszolta Isabell.
-az jó. Akkor csak 1 évvel vagy idősebb nálam. - vigyorgott.
Egyszer csak nyerítést hallottak:
-mi volt ez? - kérdezte meglepetten Isabell.
-úgy hallatszott mint egy ló! - kiáltotta Katie, és elindította ügetésbe Műzlit. - gyere gyorsan, lehet hogy bajban van!
-megyek már! Gyerünk Gyömbér! - kiáltott Isabell.
-az erdő felől jön. - mondta Katie, és a hatalmas fák felé mutatott.
-de az az erdő hatalmas, és sűrű, sosem találnánk ki belőle! - mondta ijedten Isabell.
-meg kell próbálnunk... lehet hogy egy ló élete függ tőlünk!
