2020 feb A gyermeteg karaktereinket tegyük egy kissé félre és lessük meg őket , hogy mit tesznek egy tanulás érdekében... :3
...nyomokban tartalmazhat nagykorúaknak való jelenetet --> ezt persze csak azok higgyék el, akik a pörkölt mogyorót visszaviszik a boltba reklamálni, hogy nem találtak benne pörköltet :D
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
***
Ochako már évek óta érlelte magában a gondolatot, hogy megteszi azt a lépést az ő bozótfejű imádottja felé, hogy előrelépjen egyet az önmegvalósítás útján. Minden sejtje reszketve várta a dolgot, s végül a közelgő Valentin nap végre megadta neki azt a lehetőséget, amire oly rég óta várt. Elhatározta, hogy összeszedi minden erejét, amit bár kiskorú volt a barátai megszupportáltak őt egy kevés alkohollal is. Értsd, addig szopogatták a kollégiumba becsempészett szakét, míg el nem határozták, hogy márpedig pontot tesz a Midoriya Izuku identitását taglaló kérdésekre. S ki más tehetné ezt, mint az, aki odáig van érte. Nyílt titok volt ugyanis a lányok körében már egy ideje, hogy a levitálás képességével megáldott leányzó nemhogy fülig, de a lábujjától a feje búbjáig bele van esve az elszánt és mániákusan bajba keveredő Midoriyába. Fene egye a jó szívüket - gondolta a lány a hasában kellemes melegséget generáló ital által hajtva, s kettesével szedte a lépcsőfokokat, hogy a második emeletre lejtsen a szívecske mintás póló és kisnadrág párosítású, „Be my Valentine" célzású pizsijében. Abban a pillanatban valahogy nem volt ciki egy szál pizsiben rárontani a feltehetőleg alváshoz készülődő srácra. Reszkető lábai automatikusan vitték a már jól ismert ajtó elé, ami mögött nagyon is jól tudta, hogy az osztálytársa a lefekvés előtti erősítéseit tudja le, még a takarodó előtt. Gyors leltár a mogyorószemű kritikus rendszere által. Végignézett magán, pizsi pipa, nyuszis papucs pipa. Ezt is csak azóta favorizálta, mióta Dekut először megpillantotta a nyuszifülekre hajazó maszkjában. Utána valahogy nem tudott a nyulakról, nem rá asszociálni. Hirtelen olyan kedvesek és puhák voltak, mint a gondolataiban forgó fiú. Megigazgatta a frissen mosott és szárított haját, pipa. Erre a részletre egyébként is mindig kényes volt, mert a régi iskolájában a sufnidohányos libák cikizték valami miatt. Borzalmas volt, hogy mindenfelé elbújtak és szívták azt a borzadványt. Utána persze büdösek voltak, és agyon parfümözték magukat, az elegy pedig valami hányingerkeltő szaggá keveredett körülöttük. Belelehelt a tenyerébe, elhúzta a száját, de azért pipa. Lehet egy fogmosás nem ártott volna a csajoktól kiszabadulva. De legalább az alkoholt nem érezni rajta. Csillogó mogyoróbarna szemek. Hát, erre nem tudott mit felelni a belső énje, aki rendszerint kivágta őt a kényes helyzetekből. Ez van. Elégedett volt önmagával. Mert miért ne? Nem sok tinédzser mondhatja ezt el magáról, nemde? Bekopogott. Mit is akartam? - kapott az agya egy villámgyors áramszünetet, miközben hallotta, hogy az ajtó mögött koppan a kézi súlyzó és léptek szűrődnek ki. Ja, megvan, s megszorította a kezében tartott anyagot. Ennek sikerülnie kell. Az ajtó nyílt s voilà, ott állt a résben a szívébe zárt kelekótya srác, és zavartan nézett végig rajta, hogy mit akarhat ez idő tájt, amikor a klikkesedés és az önálló foglalkozások úgy zajlanak a szobákban mintha az kötelező volna. Azért az elmaradhatatlan zavarodott mosoly kiült az ajkára, amit már oly jól ismert az érte rajongó nőstény. Pizsama gyanánt egy két számmal nagyobb pólót és a combja közepéig érő shortot viselt. Vagy inkább egy alsónadrág volt? - Ha-hali - kapott észbe és nyögött fel vékony hangon a barna hajú, s várta, hogy amaz reagáljon valamit. Végül Midoriya pislogott kettőt és bólintott a köszönésre. - Szia Uraraka. Miben segíthetek? A kérdezettet elfutotta a pír. Nah, most, hogy is adja elő neki a dolgot? Ja igen, előbb csapdába kell csalnia, szóval jöhet a beetetés. - Am - harapott az ajkába, s egyik keze gondolkodás nélkül kúszott a vállát verdeső hajtincséhez, hogy azt idegesen az ujjai köré csavargassa. Szélesen elmosolyodott, majd szemérmesen félrepillantott. - Sze-szeretném a segítségedet kérni ahhoz, hogy megtanuljak valamit. Nagy kerek zöld szemek meredtek rá értetlenül, majd összevonta a szemöldökét. - Nem hiszem, hogy jól választottál. Momo éltanuló, mié... - Tudom, de ehhez te kellesz! - vágott a szavába illetlenül a folyosón ácsorgó. - De ha elfoglalt vagy... - A szomorú és tétova félrepillantás megtette a hatását. Deku hírhedt lelkiismerete feltámadt, és arcára kiült az aggodalom. Uraraka csüggedten elfordult s még abban a pillanatban hallotta a marasztalást az ajtóból.
