Az én saját Yoongi klónom ×Sope×

Daydream

Egy kis stúdió szerűbe érkezünk, ahol rajtunk kívül nincs senki. Sötét színű a fal, a berendezés, sőt igazából minden.

-Ez az én saját kis szentélyem- gondolhattam volna.

-Ezt ellopom- mutatok a falon lévő dedikált Agust D poszterre.

-Van több is, ha ekkora szükséged van rá adok egyet.- rázza fejét nevetve. - De akkor visszamegyek a saját szobámba, mert nem akarom a fejemet nézegetni te képes lennél vele kitapétázni a szobád.

-Ugyan, az egész házat teleragasztom, nem csak a szobám. Én veled ellentétben szívesen nézem a fejed.- adok egy apró puszit szájára, ami miatt fakó arcbőre egy enyhe pirosas árnyalatot vesz fel.

-Nam csinált egy alapot a zenédnek.- próbálja terelni a témát.

-Kim Namjoon?- kérdésemre bólint, mire én majd lefordulok a székről. Ilyen emberekkel dolgozhatok én együtt?

-Tessék- nyújtja felém a fejhallgatót, amiben a Namjoon által megalkotott alap szól.

Az alap nagyon jó lett hozzá, igazán tehetséges, bár ezt eddig is tudtuk. Az egész délelőtt elmegy arra, hogy felénekeljem a dalt. Egész jól megy, annak ellenére, hogy még sosem csináltam ilyet. Kora délután végzünk mindennel és a CD-t amire Suga felvette az egészet felvisszük a menedzsernek, aki megköszöni és egy "meghallgatom és értesítelek titeket" mondattal utunkra enged minket.

-Na mi a véleményed?- kérdezi Yoongi miután az épületből kiérve a kocsi felé vesszük az irányt.

-Nagyon tetszik. Jobbára minden. Én is szívesen dolgoznék itt. Veled.

-Remélem tetszeni fog nekik a dal.

-A dal mindenképp. Engem már a címe is megfogott.

-Ez esetben imádni fogják, Hoseok te ugyan úgy tehetséges vagy, mint én.

-De neked legalább van tapasztalatod.

-Ami idővel neked is lesz. Ezért is lett a dal címe Daydream, álmodozol és valóra is váltod.- fejem rázva karolom át a vállát a fülébe puszilva, ami miatt eltol magától és gyengéden mellkason csap. Kiölti rám a nyelvét, de azért a kezem visszarakja vállára.

Nem értem most pontosan milyen kapcsolatban is vagyunk, de egészen tetszik ez a felállás.

-Éhes vagyok.- jelentem be jelenlegi legnagyobb problémám.

-Hol szeretnél enni?

-Kááeffcééé~-lelkesedek be teljesen. Ő elneveti magát, de azért bólogat.

Elindulunk az általam kiválasztott kajálda felé, de csak elvitelre kérem a kocsiból, hogy ne legyen "baj" Sugával.

-Mit kérsz?

-Csirkee.

-Yoongi most komolyan. Szerinted itt adnak mást?

-Persze. Miért ne adnának?

-Mindegy- rázom meg a fejem.

Kikérjük a csirkénket és elindulunk haza. Útközbe a sült krumplit tömöm magamba, és néha tuszkolok Suga szájába. Otthonra már szinte nem is marad kaja csak a burger, amit nem engedett megenni, mert "köcsög vagy ha nélkülem megeszed és otthon előtted nyalom végig és eszem meg szép lassan a sajátom". Igazán kedves.

-Éhen halok gyere máár~.

-Jól van na, megyek.

Elfoglalja a már megszokott helyét lábamon és kezébe veszi az egyik szendvicset. Nekem adja az első harapás jogát, amit ki is használok és szinte még az ujját is leharapom. Mindkét szendvics elfogyasztása után kezdek jól lakni Sugára hagyva a maradékot.

-Elfáradtam.

-Szeretnél aludni?- bólogatok és amíg nem végez hátának döntöm a fejem.

Maradék erőmet összeszedve kapom fel Sugát és viszem be a szobába. Az sem érdekel hogy vagyok, csak had aludjak. Lábam kicsit lelóg de én csak a "plüssmacim" szorítom magamhoz.

A telefon szörnyű csörgésére kelek, és ahogy látom a plüssöm is. Az éjjeli szekrényt tapogatva találja meg a zajforrást. Meg sem nézi ki lehet az egyszerűen csak felveszi.

Beszélgetnek egy darabig, aztán felém nyújtja eltátogva, hogy a menedzser az. Biztos meghallgatta a dalt.

-Jónapot, itt Jung Hoseok.- mondom még álmos hangon.

-Meghallgattuk a dalt, és egy kellett értenünk. Szeretnénk ha valamelyik nap bejönnétek Sugával és aláírnád a szerződést. Forgatunk egy MV-t a dalhoz és már debütálhatsz is.

-Re-Rendben. Köszönöm.

Elköszönünk és bontjuk a vonalat. Szinte még mindig nem tudom felfogni, hogy mi is történt. Azt hittem ez egy sokkal bonyolultabb folyamat lesz.

-Na mit mondott?

-Van egy rossz hírem.- hajtom le drámaian a fejem.- Mostantól még dolgozni sem szabadulsz el nélkülem.- borulok hatalmas mosollyal a nyakába.

-Most jön az én megmondtam rész.- mosolyog és még jobban szorít magához.

-Annyira szeretlek Yoongi.- mondom ki gondolkodás nélkül, mire kicsit elválik tőlem. Ugye most nem mondtam semmi rosszat?