Az én saját Yoongi klónom ×Sope×

Klóni?

Szüleimnél töltött egy hét után visszaindulunk Daeguba. Megígértem nekik, hogy legközelebb hamarabb jövök, természetesen Sugával együtt mehetek csak, mert nagyon megkedvelték. Kezdem azt hinni őt jobban szeretik, mint engem.

Az út hasonlóan telik, mint oda és elég hamar haza is érünk. Ennek ellenére rendesen elfáradtam és be is esteledett, ugyanis csak délután hagytuk ott őket.

-Hobi, majd viszem a cuccokat. Menj feküdj le, aztán sietek én is.

-Majd holnap bevisszük őket.- megfogom a kezét és a házba lépve egyből szobám felé veszem az irányt.- fürödni is csak holnap vagyok hajlandó.

-Igen, azt látom.- nevet szenvedésemen.

-De te iiis~-rántom vissza mikor akarna felállni.- Plüssmacinak akarlak használni.- sóhajt egyet és visszafekszik, én pedig már húzom is oda magamhoz.- Jóéjszakát.

-Neked is.- puszilja meg arcom. Imádom, hogy egyre közvetlenebb velem.

Reggel mikor felkelek, Suga már nincs mellettem, viszont nagyon finom illat száll a konyha felől. Fürdés után megyek csak megnézni mit alkot. Hasa előtt összekulcsolom a kezem és vállára teszem a fejem.

-Remélem éhes vagy, mert egy kicsit sokat csináltam.- bújik jobban oda hozzám.

-Annyira, hogy ha nem lesz elég téged is megkóstollak.- nyalom végig álla vonalát.

-Ez esetben azt hiszem csinálnom kell még.- imádom mikor nevet, annyira aranyos.

Reggeli után pihenőt tervezek, amit meg is valósítok, Klóni pedig úgy dönt csatlakozik hozzám.

-Ahh, ez sokkal jobb, mint a folytonos munka.- nyújtózik egyet.

-Abszolút egyet értek.- gyanús vagy te nekem Klóni.

-Olyan fárasztó mindig dalokat írni.

-Egyszer én is próbáltam írni egyet.

-Komolyan?

-Igen, régebben én is idol akartam lenni.

-Miért nem lettél az? A hangod valami eszméletlen. A kinézeted tökéletes. Ha még dalt írni is tudsz te lehetnél a tökéletes idol.

-Ugyan, a nyomodba sem érek.

-Nem is az kell, hogy a klónom legyél, magadat kell adnod.

-Te az eredeti vagy igaz?- mondom ki az első dolgot ami a fejemben kavarog a beszélgetés megkezdése óta. Erre a kérdésre csak lehajtja a fejét.- Yoongi, figyelj... Nincs semmi baj, a helyedben én sem mondtam volna el. Nem haragszom rád.- simogatom szőke tincseit.- Elmeséled mi történt valójában?- lassan bólint egyet és beszélni kezd.

-Mikor találkoztunk azért futottam, hogy egy kicsit el tudjak szakadni az egész világ elől. Annyira belefáradtam az egészbe. Soha semmi szabadságot nem kaptam, szinte ők irányították az életem. Mikor befogadtál írtam az ügynökségnek, hogy most egy bizonytalan időre szabadságra jövök, ha ezt nem engedik meg felbontom a szerződést. De mióta itt vagyok írtam pár dalt. A Shadowt is itt írtam, amit a kocsiban hallgattunk. Mikor elmész dolgozni néha én is szoktam.- azta, na ez elég váratlanul ért.- Tudom, ez egy kicsit sok így hirtelen.

-Szóval nincs is klón?

-Nincs- rázza meg a fejét.

-De akkor most Suga sincs, csak te vagy, Min Yoongi.

-Igen, te pedig velem szemben Jung Hoseok vagy, pedig lehetnél J-Hope. Ez egy tökéletes név lenne számodra, és szeretném is, hogy használd.

-Ezt hogy érted?

-Énekelj velem.- kijelentésére szinte megszólalni sem tudok. Látja rajtam, hogy teljesen használhatatlanná váltam ezért mosolyogva végig simít arcomon és egy apró puszit ad szám sarkába, amivel még jobban lesokkol.- Annyira aranyos vagy. Már írtam is neked egy dalt, ha holnap ráérsz elviszlek az ügynökséghez. Most látom nem sok hasznod veszem, szóval csak gondold át.- mosolyog és ott hagy. Egyedül. A rengeteg kérdéssel fejemben.

Velem akar együtt énekelni? És miért pont J-Hope? A reménye lennék? Itt írta meg a Shadowt én pedig nem is tudtam róla? Nekem is írt egy saját zenét? Ő most akkor mit is érez irántam? Lenne lehetőségem az idol pályára?- Ezerrel cikáznak fejemben a kérdések.

Annyi biztos, így hogy tudom ő egy hús vér ember, nekem mindennél jobban kell.

-Kló- vagyis Yoongi!- kiabálok ki neki.

-Igen?- jön vissza.

-Komolyan gondoltad?- mosolyogva bólint.

-Holnap akkor jössz?

-Ha szerinted tényleg jó ötlet.

-Meg is beszéltük.