"Ma autóval jöttem." Kezdte a menta hajú. Hazaugrott tusolni, és átöltözni. "Azóta nem ültem be ide, amióta itt vagy." Motyogta.
"Emlékszem, milyen lelkes voltál, amikor megmutattam neked. Igaz, hogy a színe itt - ott lekopott, és ki kellett takarítani, te mégis láttad benne azt a szépséget, amit leltünk benne."
YoonGi ajkai kiszáradtak, hiszen eszébe jutott életük első szeretkezése, ebben az ominózus furgonban.
"Annyira kívántalak. Minden egyes porcikád elbűvölt, és akkor, amikor először mentünk el a nagymamádhoz vidékre, nem bírtam magammal. De te sem." Kuncogott, miközben visszagondolt a nyakára, és a hátára, amelyet másnap szívásnyomok, és karmolások borítottak.
Majd megveszett azért, hogy újra a szerelme ajkaira tapadhasson, ám ezt nem tehette, így csupán szomorúan ült mellette, hideg kezét szorongatva.
"Annyira szép voltál...és a tested...te azt hitted, hogy sohasem vagy elég jó, pedig...pedig nekem tökéletes voltál. A hevességed, és az, hogy tudtad, hog fájni fog, mégis...mégis olyan csillogással néztél rám. Nem mutattad ki, hogy rossz lenne, pedig én láttam. Igyekeztem vigyázni r-rád, és...aish, miért hagytál itt?!" Fakadt sírva.
Nem tudott nem arra gondolni, hogy az ő hibája. El fogja veszíteni őt, mert egy gyökér volt, és nem figyelt rá eléggé.
//a wattpad szarjai miatt ezt a képet le kellett szednem...igaz, kicsit khm...khm..., de ha valakit érdekel, akkor írjon rám? azt hiszem, és majd megmutatom?!//
YOU ARE READING
7.↣yoonmin ✓
Fanfiction•yoonmin szösszenet •16+ •a képek nem sajátok!!! •befejezett