"Imádtál csillagokat nézni...én pedig imádtalak nézni, miközben bámulod őket." Szipogott. Nemrég fejezte be a zokogást, így most már újra tudott beszélni.
"Emlékszem egyszer elvittelek. Néztem az időjárás jelzést, hiszen folyton azt hajtogattad, hogy el szeretnél elmenni egyszer csillaglesre. Azon a szombaton felvittelek a dombra, és felmásztunk a furgon tetejére..." Szemei újra könnyesek lettek, mikor megjelent előtte JiMin mosolygós arca...ami már soha többet nem fog majd úgy nézni rá. "...akkor mondtad először, hogy szeretsz, és hogy velem akarod leélni az életed."
Egyikük sem hitte, hogy ilyen hamar véget ér majd minden.
YOU ARE READING
7.↣yoonmin ✓
Fanfiction•yoonmin szösszenet •16+ •a képek nem sajátok!!! •befejezett