Hiànyzol.
Nem tudom miért.
Pedig az sem jó mikor vagy. Az sem mikor nem.
De akkor hogyan jó?
Hisz' több lehetőség nincsen. Vagy vagy. Vagy nem vagy. De ha vagy, akkor sem igazán vagy. Csak vagy.
És ha nem vagy, akkor nincsen más, csak a hiányod.
Néha már egyáltalán nem gondolok rád, aztán néha megint igen. Van, hogy hiányzol, aztán eszembe jut, hogy sosem lesz már semmi olyan mint volt és akkor megszűnik létezni bennem a hiány adta fájdalom.
És csak az üresség marad.
És úgy hiszem az ürességtől nincsen rosszabb.
