Több, mint aminek látszik

3. Fejezet

- Addig nem indítom el a kocsit, amíg el nem mondod, hogy mi a fene volt ez – jelentette be Niall, és feszülten várt Harryre, hogy elkezdje megmagyarázni.

- Hallottad őt! Konkrétan azt mondta, hogy Liam és Zayn, és mások is, akik szoktak, igazából nem bántanak! – válaszolta még mindig dühösen Harry.

- Igen, és ez hiba volt tőle. De még csak a múlt héten ismertem meg Louist, és úgy tűnt, hogy egy rendes srác. Talán más lesz.

- Nem érdekel, ha te kedveled őt, Niall, mert én nem. Most ejthetnénk végre a témát és elindulhatnánk?

Niall még egy pillanatig figyelte a fiút, majd szem forgatva elindította a kocsit. Bekapcsolta a rádiót, előre tudva, hogy nem fognak beszélgetni az úton, egészen Harry otthonáig. Niall átérezte barátja helyzetét, de néha azt kívánta, bárcsak több esélyt adna az embereknek, mielőtt azokat rosszaknak könyvelné el. Pontosan tudja, hogy mi történt két évvel ezelőtt, Harry minden bizalmát elvesztette az emberek felé. Sosem akart új barátokat szerezni, mert attól tartott, hogy elítélik. Sosem akart senkit sem közel engedni magához, mert rájött, amint megtudják a szexuális hovatartozására, megutálják.

Szomorú volt, Niall még mindig érezte rajta, mikor rákanyarodtak a kocsifelhajtóra. Harry volt a legbulizósabb ember, akit valaha ismert, és ez hiányzott neki.

- Később találkozunk – mondta Harry, mikor kiszállt az autóból. Niall rámosolyodott és búcsút intett, majd lehajtott a kocsifelhajtóról, hogy hazafele vegye az irányt, ami csak néhány házzal volt odébb.

- Megjöttem, anya – jelentette be, mikor belépett a házba.

- Szia, édesem – felelte Anne, és megölelte – Jó napod volt a suliban?

- Öm, aha. Nem volt olyan rossz.

- Hogy hogy nem jött Niall? Péntek esténként általában itt szokott lenni.

- Azt hiszem, úgy gondolta, kissé kínos lehet – magyarázta Harry. Az anyukája volt az egyedüli, Niall-ön kívül, akiknek bármit el tudott mondani. Nagyon közel álltak egymáshoz, kisgyerekkora óta, miután az apja elhagyta őket – Volt egy kis... nézeteltérésünk.

- Ó, édesem, annyira sajnálom. Miről volt szó?

- Az új fiúról, Louisról – mondta Harry, és úgy döntött, hogy most már folytatja, hisz tudta, így is úgyis kicsikarná belőle az információkat.

- Ki az a Louis?

- Egy seggfej – gúnyolódott Harry, még mindig dühös volt emiatt a helyzet miatt.

Anne nem szólt semmit, helyette csak a fiát nézte, a zavartság kiült az arcára.

Harry mély lélegzetet vett – Benne van a focicsapatban.

Anne arca egyből megértővé változott – Nehéz helyzetbe hozott?

- Hát... valami olyasmi – válaszolta közömbösen.

- Harry, ez a gyerek bánt téged?

A fiú felnézett. Louis valójában nem ártott neki, vagy mondott rosszindulatú dolgokat. Nem tolta neki a szekrénynek, hátulról meglökve, vagy verte volna ki a kezéből a papírjait, mint az átlag. Valójában segített is felszedni az iratait.

Louis azonban semmit sem tett, hogy megakadályozza bármelyiket is, pedig mindnek tanúja volt, ezt világosan megmondta. Ráadásul azt a megjegyzést tette, amit Liam csinált vele „véletlenül".

- Nem, nem bántott. Csak bunkó volt.

- És Niall leállította ezt a bunkó gyereket? – kérdezte Anne, hangjából a teljes megdöbbenés volt hallható, majd a tekintete megszilárdult.