𝑵𝒐𝒗𝒆𝒎𝒃𝒆𝒓 8. ×𝐽𝑖𝑘𝑜𝑜𝑘×

<11.rész>

Ha haza értem át nézem és kijavítom a hibákat.

Jó olvasást! 😊

___________________________________

Elindult a zene felkapcsolták a fényeket, de mivel az elején pirosan világított nem láthattam az arcát normálisan. A világítás meg változott és így én is tisztában láthattam öt. Elsőnek nem hittem a szememnek, hogy tényleg ő az. De rá kellett jöjjek, hogy nem lehet más Jimin maga Ji.

...

Elérkeztünk az utolsó zenéhez egyben a legújabb zenéjéhez. A hatalmas kivettitőre ki írtak néhány szót, ami mondatokká ált össze.

Finálé!

"Ez neked készült! Mert ott voltál számíthattam rád még, ha nem is tudtad ki vagyok valójában. Engedd meg hogy elmondjam az érzéseim..."

Serendipity 
(meg.jegy.:ide majd teszek egy videó linket a koncertről ahogy el képzeltem, ha haza értem meg szerkesztem. A Serendipity szövege fontos része a sztorinak, szóval amíg nincs itt videó addig ennél a résznél olvasattok el a full szövegét a zenének) 

- Szeretlek! - fejezte be egy gyönyörű mosollyal. Nem tudom kinek szólhatott ez a zene, de gyönyörű volt. Ott abban a pillanatban ezernyi érzelem kavargott bennem. Boldogság, öröm, szeretet és szomorúság. Mert valakinek írta ezt a dalt talált egy lányt, aki most itt van valahol a tömegben. Ami már kezdet feloszlani mivel vége volt. Én is elindultam a kijáratnál várt valaki rám.
- Jeong JeongGuk igaz? - szólít meg.
- Igen. - bólintok.
- Jöjjön velem. - indul el én pedig követem. Egy ajtónál meg ál így én is.
- Már vár téged. - fordul hátra.
- Menj be. - biccent az ajtó felé majd elsétált. Rá néztem az ajtóra amire ki volt írva.

Jimin

Némi habozás után bekopogtam. - Gyere. - szólt ki. Lenyomtam a kilincset és lassan ki nyitottam az ajtót. Beléptem egy asztalnak volt támaszkodva kezében a telefonjával. Amit letett mikor meg látott.
- Szia. - mosolygott.
- Sz-szia. - sétáltam kicsit beljebb.
- Mi a baj Jungkook? - lép elém.
- Ugyan az a Jimin vagyok, aki a szomszédod is. - billenti oldalra fejét mosolyogva.
- D-de te...te vagy Ji. Én meg... - nem tudtam befejezni fogalmam se volt mit mondjak.
- Jobbra számítottál ugye? - ül le a bőr kanapéra.
- Nem. - rázom a fejem.
- Gyere ülj le. - ütögeti meg maga mellett a helyet így leülök mellé.
- Tetszett a koncert? - pillant rám.
- Elképesztő volt. - mosolygok.
- És az utolsó zene? - érzem, hogy az arcom figyeli miközben a padlót bámulom.
- Tetszett. Szerencsés, akinek szólt. - szomorodott el a hangom a végére.
- Nem is értem miért nem őt hívtad ide. - motyogom, de valószínűleg hallotta, mert válaszolt rá.
- Öt hívtam ide. - rá nézek és elsőnek nem esik le.
- Akkor mért én vagyok itt és nem az a lány? - nézek a szemébe.
- Nem mondtam, hogy lány. - rázza meg picit a fejét.
- Mi? - kérdezek vissza.
- Te vagy az, akinek azt a dalt írtam. - néz mélyen a szemembe.
- Én? - motyogom.
- Te. - csúsztatja ujjait kezemre.

Le pillantok majd vissza fel elégé közel jött hozzám csak pár centi volt köztünk. Lenézek telt ajkaira és meg nyalom sajátjaim mikor újra szemébe nézek látom, hogy ő is ugyan ezt tette. Érzem a leheletét párnáimon, amitől egyre jobban dobog a szívem. Fel csúsztatja egyik kezét mellkasomon és meg állapodik a szívemen.
- Nagyon dobog. - suttogja. Meg fogja kezem és mellkasára helyezi érzem a szívverését, ami nem kicsit gyorsult fel. Újra szemembe néz másik kezemmel közelebb húzom magamhoz és rá tapadok ajkaira.

Mintha villám csapott volna belém lassan mozgatni kezdtem ajkaim. Egy lassú érzelmes csókba forrtunk össze, ami egy idő után át váltott egy kis vadságba. Fel tornázta magát az ölembe velem szembe egy pillanatra se meg szakítva a csókot. Kezem dereka köré fontam és még közelebb húztam magamhoz. Kezem lejjebb akart vándorolni, de mindig visszahúztam.
- Nyugodtan. - vált el tőlem egy pillanatra majd ismét vissza hajolt és folytattuk a csókot. Egy pillanatig még haboztam majd lecsúsztattam kezem formás fenekére és bele markoltam. Tettemre kicsit fel sóhajtott majd be harapva alsó ajkam vált el tőlem.

A kis csók csatánk után haza mentünk, vagyis hozzám. Jimin ma nálam alszik. Mivel késő volt egy gyors zuhany után ágyba is bujtunk alvás céljából. 

___________________________________
Remélem tetszett...hamarosan hozom a folytatást.

2020.02.27