A nevem Miranda (Mira) 20 éves vagyok, szüleimet nem ismerem, nevelőszülőknél éltem , de már dolgozok , így nincs szükségem rájuk. Sosem kedveltem őket nagyon , ahogy ők sem engem. Nem értettem az ellenszenvüket , hiszen saját véleményem szerint sosem voltam paraszt. Viszont elég nagy a szám. Vagyis amit gondolok , azt az esetek 99%-ában ki is mondom hangosan. Ez néha jó tulajdonság , ám elég sokszor keverem magam kínos illetve kellemetlen szituációkba is. Egy bárban dolgozom , ahol legalább meg is fizetnek. Elég jól élek, nem kell szűkölködnöm semmilyen téren. Nem . Nem az a fajta vagyok aki az utcàn áll , és mindenkivel lefekszik . Persze előfordul , hogy egy munkanap végén , vagy egy ütős buliban haza hozok valakit , de ebben nincsen semmi meglepő. Mindig figyelek mielőtt cselekszem. Nem szeretek hamar dönteni , így azt sem csípem , ha sürgetnek. Ezért sem ragadok le soha egy embernél. Nem viccelek. Soha. Egy sincs aki megfog , de ha lenne is , még akkor sem akarnék kapcsolatot. Nem szeretnék elköteleződni senki mellett. Eddig egyébként sem volt opció , mert akikkel voltam, nekik csak a szex kellett. Volt már egy egy alkalom , ahol felvetődött , hogy az illető elfogadna otthonra , de én szokásokhoz híven , a megszokott és megfogadt választ adtam. NEM. Nem volt kivétel . És nem is lesz.
Szombat van, és egy buliba készülök , legjobb és egyetlen barátnőmmel , Aminaval . Nem találkozom vele olyan sűrűn , de ha mégis , akkor úgy viselkedünk, akár csak az édes testvérek. Hosszú szőke hajam egy copfba fogtam a fejem tetejére , ami így szög egyenesen omlott le hátam közepéig. Sminkem , egy fekete füstös sminket sikeredett , a rúzsom színe , pedig a ruháméval megegyező matt színben pompázott
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A ruha, a combom közepéig engedett a szemnek, hátán mély kivágás volt , ez volt az egyik kedvenc ruhám , ha bulikról volt szó. Cipőnek pedig csak egy fekete magassarkú vettem fel, nem akartam kicsicsázni magam. Telt melleim egyébként is sokat mutattak magukból , nem akartam még jobban, talán a kelleténél jobban felkelteni a férfiak érdeklődését.
Amint beértünk a bárba , a pulthoz sétáltunk, és kértünk magunknak egy egy tequilát. Mind a kettőnknek az volt a kedvence , mert ízre jó volt , mégis kellően hatott. Ebből megittunk kettőt , és útjaink külön váltak. Innentől , már mind a ketten tudtuk , hogy nem találkozunk egymással, mert ismertük a másikat. Felültem a bárpult mellett elhelyezett székre , és kértem egy koktélt. Mindig ezt kérem. Imádtam. Egyébként is ez a legjobb hely, ebben a városban, és a koktéljuk talán még annál is jobb. Egy kis egyedül töltött idő után nem sokkal, két kar fonta át a derekam.
-Jössz táncolni bébi? -kérdezte , mire gondolkodás nélkül leszálltam a székről, jelezve , hogy nyugodtan húzzon oda a táncparkettre. Nagyon sokan táncoltak körülöttünk, izzadó emberek sokasága vett körül minket , ami persze egyáltalán nem zavart , sőt , már megtanultam ignorálni az arcomba csapódó kezeket. A férfinak háttal álltam, csípőmet neki nyomva ringattam a zene tökéletes ritmusára , ami tetszett is neki. Derekamat ölelő keze időről időre feljebb csúszott , mire nem sokkal később keze megszorította egyik mellemet. Erre a mozdulatra akaratlanul is kéjes nyögés csúszott ki ajkaim közül , mire fülembe a férfi kuncogását hallva, felé fordultam, és lágyan megcsókoltam. Erre ő egyre lejjebb haladt , nyakamat csókolgatta, majd visszatért számra, majd egy pillanatra elemelte ajkát enyémtől.
-Akarlak- nyögte a számba
-Menjünk fel hozzám - mondtam neki , és a kijárat felé kezdtem húzni. Gyalog 2 percre lehettem otthonomtól , a férfi mégis a kocsik felé vonszolt.
-Itt lakom egy percre - mondtam neki
-Szállj be a kocsiba Kiscsibe!
-Ne haragudj, most mennem kell - nagy léptékben indultam el a sötét utcán, de a férfi jött utánam
-Azt mondtam ülj be a kocsimba, te ribanc!
Még mindig futott utánam , és én előtte rohantam, arra nem figyelve előttem mi lehet, ugyanis ahogy arra koncentráltam, hogy a mögöttem lévő férfi ne érjen utol , egy erős mellkasba ütköztem , majd a földre estem. A magas férfi felsegített, majd csuklómat fogva , háta mögé tessékelt.
-Valami probléma van? - Kérdezte a magas göndör férfi, az üldözőmtől, aki szemmel láthatólag ismerte a megmentőmet.
-Nem , semmi - szeppent meg - nem tudtam , hogy veled van
-Húzz innen , és meg se lássalak újra!
Azzal a férfi gyors iramban elhagyta a területet , ahogy én is tettem volna , ha a magas fickó nem fogta volna a kezem még mindig. Ahogy körbe néztem, láttam, hogy nem egyedül van. Van egy szőke srác , arcra ő a legártalmatlanabb , persze mindegyikőjükben volt valami hátborzongató. Egy agyon tetovált, nagyon jól nézett ki. Egy szintén sok tetoválással büszkélkedő, és egy szintén aranyosabb mosolyú srác. Így voltak öten.
-Elmehetnék? -kérdeztem tőlem nem ismert módon , ugyanis a kérdés elég csendesre, és óvatosra sikerült.
-Liam - szólt a magas göndör az egyik sráchoz- vidd őt haza!
Ő egy szó nélkül átkarolta derekam , és várt , hogy kinyögjem merre kell menni. Megmutattam neki az irányt, mire elindultunk.
-Kik vagytok ? -kérdeztem tőle
-Nem hinném , hogy mondhatok akármit is - közölte velem - Harry nem örülne neki , ha az engedélye nélkül fecsegnék .
-Harry? A magas göndör?
-Igen.
-És a többiek? Őket, hogy hívják?
-Én Liam vagyok , de ezt már tudod. A tetovált bérgyilkos tekintetű , Zayn , a szőke Niall, és a másik tetovált fickó Louis.
-Értem. És miért segítettetek?
-Azt majd meg tudod. - ezzel a válasszal hagytam is az egészet , mire ő kérdezett - A te neved , pedig?
-Miranda. Vagyis Mira - javítottam ki magam - Csak Mira. És itt vagyunk . -mutattam a jókora házra , ami mellett megálltunk . - köszi , hogy elkísértél .
-Nem igazán volt más választásom - kacsintott rám játékosan , majd kisebbet markolt a fenekembe , ami azért elég jó volt, így kis nyögés szaladt ki a számon, mire elpirultam - és nem is baj - fejezte be mondatát perverz mosollyal , amire kissé begerjedtem.
-Nem jössz föl? - kérdeztem gyerekesen, de válasza elszomorított
-Nem , nem lehet . Harry vár vissza , szóval mondhatni sietnem kell, sajnálom - adott finom csókot a számra - de abban biztos lehetsz , hogy látjuk még egymást.
Azzal ellépett a bejárattól , és vissza indult az ellenkező irányba. Amint beléptem a házba , a zárban elfordítottam a kulcsot , ledobtam a cipőm , bedőltem az ágyba, és ezt követve , mély álomba merültem.
Sziasztok , ez a második könyvem , remélem tetszeni fog nektek!❤️✨ TPWK -FL
