Több mint mostoha tesó? (Befejezett??)

✨Bocsáss meg ✨

Hat éves voltam. Anyuval éppen vásárolni voltunk. Megláttam egy édes kis plüss macit és rögtön rángatni kezdtem anyu ruháját, hogy vegye meg nekem. Kiabáltam, hogy "anyuuu, anyuuuu légyszi vedd nekem meg azt". Mindenki furcsán nézett rám, hisz anyu még csak 22 éves volt és én mégis nem a testvéremnek hanem az anyukámnak szólítottam. Anyut nem zavarta, hogy mindenki összesúg mögötte rám mosolygott és odaadta a macit. Megvette nekem. Másnap bevittem a suliba és az egyik barátomnak megtetszett. Hozott be csokit de azt mondta, hogy csak akkor ad ha megfoghatja a macim. Büszkén átnyújtottak neki ő pedig elszaladt vele és soha többet nem láttam a macim. Nem mertem elmondani anyunak inkább titkolóztam. Ha pedig megkérdezte, hogy hol a maci mindig csak azt feleltem, hogy az ágyamban. Egyszer aztán egy szülőin megtudta a tanárnőtől az esetet és mikor haza jött nem rohant hozzám mosolyogva, hogy meg puszilgasson hanem szomorúan nézett rám. Nem volt mérges mert odaadtam a macit. Nem volt mérges mert egy csokiért cserébe odaadtam sejtve, hogy ennek nem lesz jó vége. Csalódott volt mert nem mondtam el neki. Őt csak ennyi bántotta. Nagyon sírtam aznap este pedig nem szidott le. Csak elmondta, hogy csalódott bennem. Akkor megfogadtam, hogy bármi is legyen mostantól mindent elmondok majd neki akár ciki akár kínos.
És most egy hülye fiú miatt mégis megszegtem az ígéretem.
Anyu napok óta rám se néz George szerintem nem haragszik de egyértelmüenn anyu pártján áll. Máté folyton hívogat és a szobám ajtaján dörömböl. Lexi szintén állandóan hívogat de most vele sem szeretnék beszélni. Csak anyuval de ő meg velem nem akar.
  -Anyu! - kopogtattak a mai napon tizedére a szoba ajtón - Kérlek hadd beszéljek veled.
Hirtelen mocorgást hallok bentről és az ajtó kinyílik.
A szívem nagyot dobban és besétálok a szobába. Anyu vissza ült az ágyára és keresztbe font karral bámult rám. Semmit nem tudtam leolvasni az arcáról.
  -Leülhetek? - mutattam az ágyra mire megrántotta a vállát.
  -Oké. Anyu, meg kell értened, hogy én annyiszor el akartam neked mondani de féltem, hogy mérges leszel. Hogy azt mondod ezt nem csinálhatunk, pedig én szerettem Mátét. És...
  -Nem lettem volna mérges - szakított félbe - most vagyok az.
Könnyek gyűltek a szememben.
  -Most már tudom. De még kell értened, hogy ezt nem ellened tettem. - suttogtam elcsukló hangon.
  -Tudom. - bólintott lassan és egy kicsit mindha elmosolyodott volna - Drágám, én kilenc hónapig a szívem alatt hordtalak 16 évesen. Három hónapos terhes voltam amikor a szüleimnek bejelentettem. Azt hittem azt akarták volna, hogy elvetesselek de én nem akartam. Így megvártam azt az ídő szakot amikor már törvény tiltaná. Mikor beszéltem velük elmondták, hogy tudták. Tudták, hogy terhes vagyok mindegy milyen bő pulcsikban jártam. Nem voltak mérgesek mert megtörténtél. Azért voltak azok mert nem mondtam el nekik.
   -Anyu én annyira sajnálom! - néztem rá könyörgőn az arcomat beborították a könnyek.
   -Tudom, Szívem, tudom! - ölelt magához szorosan - beszélj vele.
Tudtam, hogy Máté rá gondol. Tényleg beszélnem kellett vele. Nem csinálhatunk ezt. Egyikőnkel sem.
  -Igen, tudom. Nincs harag?
  -Nincs! - mosolygott - na menj!
Felálltam az ágyról és kiléptem a fojosóra. A gondolataim a merülve haladtam Máté szobája felé.
Mit mondjak neki?
Akár látni?
Én akarom látni?
Jó ez egy hülye kérdés volt minden éjjel egy kicsit össze törtem amikor nem mentem át hozzá.
Hirtelen egy erős válna ütköztem.
  -Lina? - csodálkozott - Figyelj én...
Nem hagytam, hogy befejezze a szájára tapasztottam a számat és szenvedéjesebben csókoltam meg mint valaha.
Magához szorított és olyan éhesen falta a számat mintha attól félnek többet nem teheti meg. Pedig nem kellett ettől félnie.
Már egyikőnknek sem.

✨
Ééés vége!
Remélem nem okoztam nektek csalódást ezzel a résszel sem.
Nagyon sokáig gondolkoztam, hogy legyen-e ennek a könyvnek egy
második része de...
Nem.
Nem lesz.
Szerintem, csak elrontanám és azt nem akarom.
Ez a 15. rész és egyben az utolsó.
Nagyon fontos nekem ez a szám és teljesen véletlen, hogy így jött ki de tetszik úgyhogy nem akarok többet.
Legyenek további
Szupi szuper napjaitok!
Puszi!💗
✨