✨Elrontottuk✨

6.7K 175 8
                                    

Máté meccsére anyu és Gyuri is eljött.
Együtt mentünk el. A kocsiban síri csönd volt én és Máté a hátsó ülésen ültünk, György vezetett Anyu pedig az anyós ülésen fészkelődött. Egyszer csak Máté a cimbora tette a kezét és megszorította mire nevetve fel visítottam. Soha nem bírtam ki a hét fogást. Sőt szerintem a combom a legcsikisebb részem. Anyu hátranézett mire Máté azonnal elkapta a kezét.
  -Neked meg mi bajod van? - kérdezte tőlem Máté. Össze szűkült szemekkel néztem rá anyu pedig értetlenül kapkodtak a fejét kettőnk között aztán végül ránk hagyta és előre fordult.
  -Kössz, hogy kiálltál mellettem. - sziszegtem úgy, hogy csak ő hallja.
  -Lina! Én mindig melletted leszek! De ha akarod alattad és fölötted is... - kacsintott mire mérgesek néztem rá de aztán gyorsan elforudltam mert szerintem rákvörösre pirultam.
Oké. Így játszunk. Miután megbizonyosodtam róla, hogy sem anyu sem György nem néz ide arrébb ültem így Máté ölébe kerültem. Hátra vezettem a kezem és miközben végig simítottam az oldalát fészkelődni kezdtem az ölében. Máté a száját összeszorítva próbálta tűrni. Végül nem bírta tovább és felnyögött én pedig gyorsan le szálltam róla ugyanis a kocsira szállt néma csendben fülsiketítően hatott a hangja.
  -Mi van ma veletek? - értetlenkedett anya.
  -Hát igen, Máté... - bólogattam mire anyu egy darabig még minket fürkészett majd visszafordult és nagyot sóhajtott. Máté a pulóverét az ölébe téve próbált megnyugodni. Mert... Khm... Úgy is tudjátok miért!
Elégedetten vigyorogtam rá. Élveztem, hogy felfedeztem a gyenge pontját és még jobban élveztem, hogy én vagyok az.
  -Ezt még vissza kapod! - sziszegte a fogai között. Felvont szemöldökkel rávigyorogtam.
  -Azt próbáld meg! - tátogtam vissza. Gyuri, (George, mostoha apa, Máté apja, anyu férje, tök mindegy) bekanyarodott a parkolóba és minket kitéve elindult parkolóhelyet keresni.
  -Oké, foglaljunk helyet. - lelkesedett anyu - corndogot is veszünk! Ugye? - ugrándozott tapsikolva.
  -Akkor most ki a fura? - nevettem rá - mindjárt jövök csak megígértem Máténak, hogy bekísérem.
  -Klassz! Úgy örülök, hogy ilyen jóban vagytok! - mosolygott.
Nem is hinnéd mennyire...
Gondoltam magamban.
Az ajtóhoz érve egy puszit nyomtam Máté arcára és már menem volna amikor a karomnál fogva vissza rántott és a száját az enyémet tapasztva átkarolta a derekam. Kuncogva viszonoztam a csókját. Hirtelen képzelet hallottam és mintha anyu engem szóló hatott volna. Gyorsan elhúztam a fejem Mátétól aki viszont még mindig szorosan magához vont.
  -Hát ti? - lépett anyu az épület mögül elénk.
A francba! A rohadt életbe!
  -Én épp csak... Egy... Izé... Búcsú ölelést adtam Máténak! - veregettem meg Máté hátát, hogy megmutassam én valóban csak ezt csináltam.
  -Ahaaa - nézett ránk anyu gyanakvóan - Szerintem eleget ölelgetted gyere corndogot venni! - intett a fejével mire engedelmesen vele mentem.

Anyu egész meccs alatt nagyon furán viselkedett. Nem tudom mennyit látott. Ahh... Sokkal jobban kellett volna figyelnem!

Anyu és George már a szobájukban voltak amikor én átmentem Mátéhoz.
Épp, hogy csak kinyitottam az ajtót Máté magához rántott és vadul megcsókolt. Meglepődve viszonoztam. Nekidöntött a falnak én pedig levegő után kapkodva beletúrtam a hajába. Nekem dőlt mire egy nyögés hagyta el a számat. Felkapott az ölébe és az ágyra tett. Hirtelen felületem és a hajamba túrva Mátéra néztem.
  -Nem tehetjük ezt hát nem érted! - suttogtam idegesen.
  -Miért? - rázta a fejét szintén idegesen - nem csak a szüleiknek jár a boldogság! - felelte majd szenvedélyesen megcsókolt. És akkor hirtelen kinyílt az ajtó. Hiába rebbentünk szét hirtelen nem számított már.
Anyu lefagyva állt az ajtóban és kapkodta a fejét kettőnk között.
  -Anyu ez... Ez nem...
  -De! - vágta rá remegő hangon - ez pont az amire gondolok. - megrázta a fejét és kirohant a szobából. Néztem ahogyan beszaladt a szobájukba és nem bírtam tovább kitört belőlem a zokogás.


Sziasztok!
Hamarosan a végére érünk a storynaaak!
Remélem nem okoztam csalódást és a befejezéssel sem fogok...
Sietek!
Addig is legyen szupi szuper napotok!
Puszi!💗

Több mint mostoha tesó? (Befejezett??)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant