Sárkányok harca

8.fejezet

-Miaz Akiria mi a baj? - ugrott fel
-Támadnunk kell.-
-Hogy mi a baj? - értetlenkedett
-Végre megértettem. Meg kell szereznünk azt a földet. Minél előbb támadnunk kell! - ugrottam rá
-Akiria a családok még nem elég készek.-
-Mondj egy határidőt, és kikpézem őket addigra. -
-Valami baj van? Mi ez a vérszem? -
-Ölni akarok. Olyan vágy ég bennem hogy le kell valahogyan vezetem.-
-Jolvan legyen két hét. -
-Meg lessz főnök! - kiviharzottam a szobából és egyenesen a kifutóhoz rohantam. Átváltoztam, és repültem. Olyan erős ölésvágyat éreztem hogy azt hittem szétrobbanok.
Repültem egy kisideig, majd leszlátam. Egy erdő közepén voltam. Egyszer csak meghallottam egy puma hangját. Mögöttem ált és morgott. Megfordultam. Beleordított a pofámba. Magamban nevettem hogy ilyen gyönge hangja van. Viszonoztam a szép gesztusát. Akkorát üvöltöttem, hogy ugrott egyet. Utána megragadtam a nyakát, és hajítottam egyet rajta. Ő ismét nekem ugrott és szerencsétlen pont a számban landolt. Egy gyors mozdulat, és kitörtem a nyakát. Holtan zuhant a földre. Miután elfogyasztottam visszarepültem a menedékhez. Hulla voltam és egyből elaludtam.

Gyorsan elmúlt ez a két hét. Kiképeztem mindenkit. Felvoltam készülve.
-Renden csapat. Sorakozó!- kiáltottam el magam
-Köszönöm Akiria-mondta Dominic
-Igazán nincs mit. Ki vannak képezve. Tökéletesek. - vázoltam
-Szép munka. 2 óra múlva indulunk. -
-Igenis!
Gyorsabban telt el ez a két óra mint hittem. Bevallom kicsit izgultam. De egy valamit tudtam. Győzni fogunk.
-Rendben indulás csapat. Előre a menedékéért!!!!!!!!!! - indult Dominic
-Indulás- üvöltöttem el magam
Mindenki felépült. Csodálatosan és dinamikusan nézhetett ki. Repülünk. 30 sárkány repült egyszerre. Amikor megéreztünk lenéztem. Mindenki próbált harci hejzetbe kerülni. Megláttam Benjent. Elindult felénk az egyik csapatával. Lehet többen voltak, de nem voltak felkészülve. Lejjebb ereszkedtünk. Benjen csapata a földön rohant felénk, mi pedig rájukzuhantunk.
A két csapat egy réten ért össze. Mi felülről, ők alulról.
Hirtelen mintha lelassítottak volna mindent. Láttam lassítva ahogyan a két csapat összerobban..... És elkezdődött karmai át előreszegesztem és pont egy keleti fején landoltam. Téptem, szagattam. Körülöttem mindenki ezt tette. Ha végeztem valakivel, mentem máshoz. Egyszer csak Megláttam hogy Dominicot lenyomja egy elég erős keleti. Nem tudtam oda menni segíteni. Gyorsan leráztam magamról az ellenfelem és odarohantam Dominichoz. Lerángattam róla a keletit és kitörtem a nyakát. Visszafordultam és Dominicot láttam a földön feküdni. Visszaváltozott. Odarohantam hozzá és átváltoztam. Fejét a térdemre tettem.
-Dominic ébredj DOMINIC!!!!!! - Üvöltöttem. Fejéből ömlött a vér.
-Ak.. Akiria- suttogta-
-Itt vagyok Dominic semmi baj. Itt vagyok. - könnyek gyűltek a szemembe
-Akiria. Le.... legyél a cs... csapat jó vez...... vezetője.
-NEM DOMINIC.... NEM HALHATSZ MEG!! - üvöltöttem és már bőgetem is.
-Nem Akiria nem. Legyél te a főnök. Legyél te a vadállat. - egyre halkabban beszélt
-Neeeeeem Dominic...... Szeretlek- az utolsó szót suttogva mondtam
-Én is Akiria. Nyerd meg ezt a háború hejettem is. -
-Megnyerem. Megigérem. - alig láttam valamit a könnyeimtől.
-He..... hejess- hangja elnémult. A szeme üvegessé vált. A lélegzete leált
-NEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!! - ordítottam. A fejemet odaérintettem az övéhez. Csak sírtam és sirtam. Nem akartam elhinni, hogy a vezetőm, a bátyám és még talán a szerelmem a kezem között halt meg. Csak szín tiszta dühöt éreztem. Elengedtem testét és elindultam a legközelebbi keleti ez. Úgy téptem ketté, hogy vére rám csapódott. Csak úgy mészároltam a keletieket. Éreztem a dühöt a vöröslő szememben. Láttam, hogy az utolsó keletit is megöltük. Viszont akkor megláttam Benjent. Odarohantam és rávetőttem. A mancsaimmal leszorítottam és feléhajoltam. Tudtam hogy az élete az én kezembe van. Ha lecsapok akkor megölöm.
Ekkor viszont megláttam a szemében a félelmet, a kétségbeesés, és a megbánást. Látszott rajta, hogy készen áll a halálra.
-Ha akarod tedd meg Akiria. De még mindig ugyan olyan gyönyörű vagy mint régen.
-Ha most udvarolni akarsz, nagyon rossz pillanatot választottál- ekkor rávicsorogtam, hogy lássa hegyes fogaimat.
-Megadom magamat. Ha meg akarsz ölni, ölj meg.
-Nem tudlak megölni- hajtottam le a fejemet és visszavlátoztam. Ő is így tett.
-Nem gondoltam volna hogy egy ilyen csata kell ahoz hogy végre béke legyen. - mondta. Fellángolt bennem ugyan az az érzés. Telán még mindig szeretem.
Lemásztam róla és segítettem felálni.
-Hé fiúk - mondtam majd hátralöktem Benjent. Egyenesen Oliv és Steven karjaiba, akik megfokták és lebilincselték.- Vigyétek a börtönbe!!! - azdtam ki a parancsot
-IGENIS! - mondták kórusban.
Körülnéztem. Mindenhol halott és sebesült nyugatiak és keletiekeg vegyesen, és öntöttem, hogy a keletieket is meg fogjuk gyógyítani és bevesszük őket a csapatba, persze ha akarják.
-Akiria jól vagy?! -
-Alia te jó isten de örülök hogy élsz! Jól vagyok semmi bajom- egy kő esett le a szívemről. Egymás karjaiba boroltunk és sírunk. Sírunk az örömtöl. Körülöttünk mások is így tettek. Néhány pár, néhány testvér.

Elindultunk a menedéke. Ez a mi házunk és megvédtem, ahogy megigérem Dominicnak.
Láttam, hogy a holttesteket ássák el. Lementemtem, de a lábam a lépcsőn megakadt. Alia odajött és megfogtam a kezem.
-Ami elmúlt nem fog visszajönni. - sajnos igaza van.
-De miért kellett elmúlnia- lefolyt egy könnycsepp az arcomon.
-Minden elmúlik egyszer - megszorítottuk egymás kezét.
-Bart szobájából egy szentéjt csinálok és emléket állítok ott minden halott csapattársamnak. Főleg Dominicnak. - ismét egy könnycsepp gördült végig az arcomon - A karjaiban halt meg.
-Najo Akiria - megfordítottam hogy a szemébe tudják nézni. - Szerinted ha itt lenne Dominic azt akarná hogy itt sirdogálj? Hmm?
-Nem- mondtam halkan
-Azt akarná hogy ne szomorkodj, azt akarná hogy legyél megint olyan kemény és rendíthetetlen csaj, mint voltál, azt akarná hogy légy vezér.
-Igazad van Alia. Már nem tehetek semmit. A mújt már megtörtént, de a jövő még nincs kőbe vésve. - mondtam és elmosojodtam.
-Ez az én nővérem!- amint kimondta magáhozszorított.
-Kösznöm hugi. - mondtam