12.Rész

92 8 0
                                    

                                 ~Marci~

Hmmm H-hol lehetek? Lassan kinyitom a szemem, és azt veszem észre hogy egy orvos ül mellettem..

[Dr.F.A.] Szia, Dr. Farkas Antal vagyok, én voltam az, aki elvégzett rajtad egy komoly műtétet pár héttel ezelőtt.. Biztosan sok kérdésed van, de tudnod kell valamit. Sajnos csak egy ideig tudtuk stabilizálni az állapotodat, a szíved súlyos sérülést szenvedett mégha a golyó csak súrolta is.. A sebet összevarrtam, de.. Nagy az esélye annak hogy előbb utóbb le fog állni, újraéleszteni viszont már nem fogunk tudni. Túl sok elektromosságnak tettük ki a szívedet 2 napon keresztül hogy most ébren legyél..-D-doktor úr é-én nem értem..- defibrilláltunk téged folyamatosan, míg a szíved magától egyenletesen nem volt képes verni. A szívátültetésnél nagyon magas a kockázata annak hogy a szervezeted a számodra akár kompatibilis szívet nem fogadja be, valamint a családjában egyikük sem felel meg donornak. [Marci] Akkor ez azt jelenti.. hogy én.. meg fogok halni? [Dr.F.A.] Sajnos igen.. Nem tehetünk semmit. Egy pár napod lehet hátra.. utánna a szíved már nem fogja bírni. [Marci] Kérhetek egy szívességet? [Dr.F.A.] Miben segíthetek? [Marci] Először is még ne szóljon senkinek se hogy felébredtem, másodszor pedig szeretnék kérni egy tollat és 3 papírt. [Dr.F.A.] Mennyi időre lesz szükséged? [Marci] A mai napon kívül még egy napra. [Dr.F.A.] Akkor értesítem a családod, hogy lassan, de biztosan elkezdesz felébredni és talán még 2 nap  és felébredsz. [Marci] Köszönöm doktor úr.
...

Mindent leírtam amit szerettem volna, most már csak várni tudok. Megbeszéltem a dokival hogy ezeket csak akkor adhatja oda hogyha már meghaltam. Nagyon fura.. Egyszerűen nem tudom eldönteni hogy mit is érezzek pontosan.. A haláltól nem félek, tudom, erre nem lehet felkészülni; mégis éreztem, nemsokára az utolsó szónak lesz itt az ideje.. Szomorú vagyok amiért a testvéreimet hátra hagyom; borzasztó kínt érzek emiatt, nem akarok nekik fájdalmat okozni.. A szomorúságomat mégjobban tetézi az a tudtat, hogy Zolival nem éltünk elég időt, viszont amit együtt töltöttünk az tökéletes volt és hálát adok érte.. A barátaimat is hátrahagyom, ami depissé tesz, de nekik is tovább kell majd lépniük, nem szomorkodhatnak miattam életük végéig! Igenis mindenkinek akit hátrahagyok ÉLNIÜK kell úgy, ahogyan már én nem tudok. Az élet része a halál, szomorúság, fájdalom, düh, félelem.. DE ott van az ÉLET, BOLDOGSÁG, ÖRÖM, SZERETET és SZERELEM. És még sok más pozitív érzés, ami mellett sajnos és nem sajnos a negatív dolgok is része az életünknek. Csak úgy tudunk teljes életet élni ha minden érzést magunkba fogadunk, a negatív dolgokat megsiratjuk és tovább lépünk. Ezt jelenti embernek lenni. Érzel, mosolyogsz, örülsz, bánkódsz, szomorkodsz DE igenis tovább mész az úton BOLDOGAN! Mindig történnek rossz dolgok, de sokkal több pozitív élményeket szerzünk.  Azt hiszem már tudom mit kéne éreznem..
...
[Rubi]Most hívott az orvos, Marci felébredt!

                              ~Zoli~

Nem kellett több, már öltöztünk és bementünk hozzá.. De teljesen meglepődtünk rajta.. Mosolygott.. Ettől csak mégjobban összeszorult a szívem; talán nem is tudja hogy ő.. Istenem.. Jobb is ha nem tudja, legalább mégha talán önző dolog is tőlem ezt hallani de így  boldogan hagy itt minket. Biztos vagyok benne hogy ez a Pokol! A szerelmem utolsó pillanatiban boldognak láthatom miközben én tudom hogy ezek tényleg az utolsó arcmozdulatai ..

[Rubi] Úgy örülök hogy végre felkeltél! [András] Jól ránk ijesztettél öcskös! [Marci] Bocsánat, de mint látjátok jól vagyok, majd bepótoljuk azt amit már egy ideje tervezgettünk; egy jó tesós napot csak így hárman! Elmegyünk majd inni! De előtte még biliárdozunk, városnézés, mozizás, majd végül ivászat! [Rubi] Úgy biza! [András] De csak mértékkel! [Rubi] Jajj már engedd el magad! Ne légy ünneprontó.. [Marci] Majd leitatjuk..

Röhögnek.. Azt hiszem ez volt az a pillanat amiről Rubi és Andris beszéltek.. Régen nem szórakoztak vagy beszélgettek csak így hárman.. Mindig eltervezték hogy majd tartanak egy tesós napot egy hónapban egyszer, de sajnos nem jött össze. Hol Marci és a munka, hol a nővére és a gyerekek, hol pedig a bátyjuk miatt aki nagyon ritkán jön haza külföldről.. Azt hiszem ezt a mai napot kihagyom, majd holnap meglátogatom, legyenek még együtt.

[András] Engem biztos hogy nem fogtok! [Rubi] De azért be fog figyelni a hét feles.. [Marci] meg az egy két korsó sör.. [Rubi] Jujj meg egy Jin tonik azt de innék.. [András] Mondjuk egy de csak EGY feles jó finom igazi szilva házi páleszt én is meginnék.. [Testvérek] De csak egyet! [Marci] Tudjuk Andris.. [Rubi] Csak eeegyeet.. [Marci] Zoli hol van? [Rubi] Ő.. Holnap fog bejönni hozzád, hagyta hogy egész napig csak mi legyünk veled.. [Marci] Nm éppen így képzeltem el a tesós napunkat. [András] Rá se ránts öcskös..
...

Sziasztook! Elérkeztünk az utolsó részhez is..😢🚨🚨 Szegény Marci csak én vagyok az, aki egy két résznél megkönnyezett egy kicsit?😢😅❤️ A helyesírási hibàkèr elnèzèst kèrek; Remèlem tetszik mektek ez a rèsz is!❤️Talàlkozunk az utolsó rèsznèl, Pusszi, ölelès, vigyàzzatok magatokra ès egymàsra!💋💋💋 ❤️

Szerelmem a FőnökömWhere stories live. Discover now