Psychotic |L.S.|

•NYOLCADIK•

A Halloween buli megtervezése jócskán igénybe vette Louis minden idejét, de nagyon izgatott volt már.

A pszichológia osztálya egymaga összeszedett 100,000 eurót sütemények eladásából és mini művészeti gallériákból mind az iskola területén, mind a környékről.

A pénz mellett, sikerült nekik több, mint 20 jelmezt is szerezniük családoktól, akiknek nincs már rá szükségük. Még mindig szükségük volt további 15-re, de szerencsére erre már megszerezték az összeget.

Louis-t elárasztották a diákja elhivatottsága.

"Hé, Mr. Tomlinson?"

"Igen, Simône?"

"Alex és én csak szeretnénk átfutni Önnel, mink van eddig."

Louis bólintott, és nekidőlt az asztalának, ahogy a többi tanuló kifelé igyekezett az előadóteremből. A legtöbb diákja eljön este az intézetben a bulira, és szerencsére Halloween ebben az évben péntekre esik.

"Nos, a tanulók vendéglistáján összesen 35-en jeleztek vissza, és szerintem ez egész jó. Harminckilenc gyerek és akkor 35 plusz Alex és én meg maga, az összesen 38."

Louis újra bólintott, és már most tudta, melyik gyereket foglalja le magának egész estére. Aztán a gondolataiból egyszer csak kipattant Harry, és képzeletben jól arcon csapta magát, amiért vele még csak nem is számolt. Később szereznie kell neki is egy jelmezt.

Persze csak akkor, ha kiengedik a ketrecéből.

"Összesen 50 jelmezünk van. Vettünk 20-at és ma még szereztünk hozzá 10-et, ami nagyszerű, mert így a gyermekeknek szélesebb választék jut, és remélhetőleg passzolni is fog rájuk."

"Ez nagyszerű srácok! Kaja?"

"Találtunk egy büfét London alsó részén, és a tulajdonosa egész estére nagyon kedvező árat biztosított nekünk. A saját hozzávalóiból fog dolgozni és semmi másból."

"És itt van nekünk Mark is, pia felelősnek!"

Egy sunyi kis mosoly jelent meg Louis arcán, és mindketten furcsán néztek rá, mielőtt vadul rázni kezdték a fejüket.

"Nem! Nem, van egy egyértelmű alkohol szabályunk! Mark is tudja ezt, de ha bármivel próbálkozna, az anyám ott lesz."

"Ez nagyon kedves Mrs. Jonestól."

Mondta Louis, egy halvány kacajjal.

"Mikor fogunk találkozni?"

"Mi hárman odamehetünk rögtön órák után. Chantelle-el persze, mert nála vannak a dekorációk meg az ilyenek. És aztán a többi tanuló 6-ra érkezik, mert a gyerekek nyilvánvalóan nem maradhatnak fenn túl későig."

"És mikor is van pontosan a 'túl késő'?"

Kérdezte Louis somolyogva Simône-tól. Ő felsóhajtott, és meglökte Louis vállát játékosan.

"De most komolyan, az utolsó embernek is, aki nem velünk van, legkésőbb 10-kor el kell mennie."

A két diák bólintott, mielőtt Louis elkezdte kitessékelni őket az előadóteremből, és nézte, ahogy a következő órájukra sietnek. Visszament az asztalához, és elkezdte összeszedegetni a cuccait, miközben hálát adott az égnek, hogy a péntek fele az óráival együtt már elment.

Felkapta a telefonját, és meglátta az üzenetet Olitól.

Oli💩:
Haver, be vagyok zsongva ettől a bulitól