Ateez Oneshots and Facts

🔞~6. Foglalt Pt2~Woosan~🔞

A rész néhány helyen yaoi, 18+os jeleneteket tartalmaz! Jó szórakozást!

Wooyoung szemszög:

-Woo. Passzold ide a távirányítót.- pattant le mellém San. Egy pillanatra a szívem is megállt, mert egyedül voltam a szobában és a hátam mögül tűnt fel.
-Neem, most én nézek.- szoríttam magamhoz a szóban forgó tárgyat.
-Most komolyan? Chowdeer?- pislogott rám, mint egy óvodásra. Mondjuk úgy is érzem magam néha.
-Mi bajod van vele?~-néztem durcásan rá.-Yeosang hyung mindig néz velem mesét, te meg olyan befásult vagy.- fordultam felé teljes testtel,hogy jobban lássam a reakcióit.
-De vajon Yeosang nevét is nyögted már?- hajolt vészesen közel. Ez talált, süllyedt, de ő ezt nem tudhatja.- Nagyon elhallgattál. Nekem adtad a szűz popód és azóta sem ért hozzád más.- döntött el a kanapén, azzal a San-os, leégetem a bugyit rólad nézéssel.
-Honnan vagy ilyen biztos ebben?- mosolyogtam féloldalasan.
-Ugyan Wooyoungie.- rázta a fejét szánakozóan és gyorsan kirántotta a tv kapcsolóját a markomból.-Köszi.- ült vissza és már kapcsolgatott a csatornák között. Egy hangos sóhaj kíséretében kiviharzottam onnan.
Egyik pillanatban tök nyugodtan néztem egy gyerekmesét, aztán majdnem egy felnőtt filmben találtam magam.

Másnap egy laza nap volt, csak délelőtt volt táncpróba, utána elmentünk egy Szöul forgalmas részétől messzebb található parkba piknikezni, ott talán nem rohannak le fanok. Mindenki elvolt, ettünk, ittunk és beszélgettünk az új album koncepcióról, meg mindenről, ami témába jött. San pedig gondolt egyet és rám mászott. Az egész úgy volt, hogy először csak mellem feküdt, majd egyre közelebb jött és ráfeküdt a hátamra, mivel én hason terültem el a pléden.
-Még formásabb lett a feneked, mint volt, ha ez lehetséges.- búgta a fülembe, majd meg is nyalta azt, ennek a kettőnek a hatása pedig libabőrként futott végig az egész testemen. Miközben a fülemben még mindig éreztem a meleg, jóleső lehelletét. Ha ugyanazt akarja eljátszani velem, mint egy éve, nem fogom hagyni. Éppenhogy túl vagyok rajta. Amikor magamhoz nyúlok még mindig őt képzelem el és az emlékeket. Nem játszhat velem, amikor csak akar.
-Szállj le rólam.- sziszegtem.
-Tudom, hogy élvezed. És a pici San is, érzed?- hajolt mellém mosolyogva, mintha azt közölte volna, hogy szereti a csokit.
-San, nincs kedvem ehhez, tudod. Ha azt akarod, mint tavaly, már most mondom, hogy nem adom be a derekam, keress mást.
-Te gondolsz ilyenekre, én csak szórakozom.
-Szórakozz mással.- fordultam oldalra, ezzel lelökve magamról és átültem Yeosang mellé.

Aznap este megint el akartam végezni a szokásos rutinom magammal, csak aztán nem tudom mi ütött belém, San ajtaja felé vettem az irányt. Előtte viszont meg is álltam és hezitáltam. Egyedül van, Mingi ma átment Hongjoong és Yunho szobájába aludni. Ha végig gondolom a lehetőségeket és az utóbbi hasonló helyzetet, nem jöhetek ki rosszul...remélem. Miért teszem ezt? Lélekben felpofoztam magam és halkan lenyomtam a kilincset. Óvatosan bekukkantottam a félhomályban úszó térre és a préda szerintem már aludt, akkor meglepetés, Choi.
Lassan odaosontam az ágya végébe,majd be a paplan alá, tudom , hogy meztelenül alszik szóval könnyű dolgom lesz. Lassan odaférkőztem a lába közé, majd a golyóitól egészen a makkja hegyéig végig simítottam a hideg tenyeremmel. Erre még nem ébredt fel. Ugyanezt megcsináltam a nyelvem hegyével, majd a nyelvem egész felületével. Erre sem reagált, viszont a teste igen. Lassan ráfogtam és fel-le húzkodtam a kezem rajta. Alig telt el egy perc és egy morgás hagyta el az ajkait.
-Woo...young.-motyogta félálomba, ezután lerántotta rólam a takarót.- Wooyoung!? - kérdezte ijedten és meglepetten.
-Buu.- mosolyogtam pimaszul és szemkontaktust tartva a számba vezettem. Most lesokkoltam. Cél teljesítve. Enyhén végigkaristoltam a fogammal, miközben kivettem a számból.- Na mivan Sanie? Meglepetés! Tegyél úgy mintha örülnél.- kacsintottam. A két hüvelykujjam beleakasztottam az alsómba, majd lassan és erotikusan lehúztam. Felmásztam Sanhoz és az alsómat a szájához nyomtam.
-Tudod mit, ne mondj semmit csak, élvezd a bosszút. Számomra édes lesz.- nyaltam meg az alsó ajkam kuncogva. A nemiszervem az övéhez érintettem, majd a markomba tartva mindkettőn munkálkodni kezdtem. Nem bírta sokáig visszatartani a hangját így összeszorított állkapoccsal élvezkedett.- Had halljam, hogy élvezed.- hajoltam hozzá és csókot kezdeményeztem, szenvedélyesen csókolt vissza, kezd beindulni.
-Miért csinalod ezt?- szólalt meg végre.
-Mondtam...bosszú. Na meg az utóbbi napokért is kapod. De ne beszélésre használjuk a szánk.- hajoltam a duzzadt ajkaira ismét.

-Te szerinted ez jó ötlet?- cikázott a tekintete a szemem és a bejárata előtt álló tagom között.
-Na mivan, berezeltél? Én neked adtam a szüzességem, most én kérem a tied.- kacsintottam.- óvatos leszek, baby, de szólj, ha nagyon fáj.-kulcsoltam össze a kezeinket és behatoltam.

-Na, mégsem volt olyan szörnyű?-szólaltam meg, amint normalizálni tudtam a légzésem egy ilyen menet után.
-Köszönöm.- nézett szégyenlősen, sosem láttam ilyen árztatlannak.- Wooyoung, maradnál?- pislogott rám. Nem engedhetek...el kell mennem, ahogy ő tette. Neki is fájnia kell úgy, mint nekem.
-Sajnos ez nem tartozik a szolgáltatásba, jóéjt Hyung.- álltam fel és egy homlokpuszi után kimentem egyedülhagyva a gondolataival. Bevallom nekem is nehéz volt ez a lépés.

Másnap San szinte hozzám se szólt, elég sok időm volt gondolkodni, azon, hogy jól cselekedtem-e tegnap vagy csak magam alatt ástam még mélyebbre a gödröt. Választ ugyan nem kaptam, szóval elkezdtem emészteni, hogy valószínűleg mindent elcsesztem és megint az lesz, mint az utóbbi eset után, talán örökre.
Aznap este viszont a csodával határos módon, San jött át. Rendesen meglepett, amikor azt kérte ismételjük meg a tegnap estét. Ami mégjobban ledöbbentett, hogy utána el is ment. Így ment ez vagy 3 hétig..csak néha szerep és póz cserével. Kizárt, hogy a többiek ne vették volna észre, mindenesetre nem szóltak egy szót sem. Viszont 3 héttel később San maradt, és nem volt szívem se elküldeni.
-Meddig akarjuk ezt folytatni így?- fordította felém a fejét mellettem feküdve.
-Nem tudom, de én félek, hogy tönkre teszi a barátságunk.- néztem rá aggódóan.
-Én is ettől tartok.- bólintott.- De akkor talán nem kéne barátoknak lennünk.- ült fel, én meg sokkolódva néztem rá, hátha rosszul hallottam.
-Azt mondod, ne legyünk barátok? Akkor csak...szex társak? Vagy még annyi se? Ugye tudod, hogy egy bandában vagyunk? Meg én nem akarlak elveszíteni...
-Sh. Nem hallgatsz végig, akkor nem tudod meg mit akarok mondani.- tette a mutató ujját a számra.-Tudod 1 éve ott hagytalak. Nos, az elég nehéz volt számomra és életem egyik legrosszabb döntése is volt egyben.
-Akkor miért tetted meg?-kérdeztem meg azt, ami már egy éve foglalkoztatott.
-Mert nem akartam kötődni vagy, hogy érzéseim legyenek és akkor nem tudtalak volna csak barátnak tekinteni. Viszont most hagytam magam, egészen mostanáig, mert bekövetkezett amitől féltem...beléd szerettem.
-Tudod én már tavaly beléd szerettem. Csak elnyomtam, viszont felhoztad bennem ezeket az érzéseket ez alatt a 3 hét alatt, hanem még erősebb lett és már nem tudnálak elengedni.
-Akkor? Lennél az igazi és egyetlen szerelmem? - mosolygott reménytől csillogó szemével.
-Igen.- mosolyogtam és most először csókoltam meg érzéssel és mennyire más volt, felemelő.
-Ennek örömére egy második kör?- suttogta egy centire az ajkamtól.
-De most már szeretkezni fogunk.- adtam egy rövid csókot és kezdetét vette egy hosszú éjszaka.

Amikor reggel 10 körül kibattyogtunk hulla fáradtan, büdösen Sannal a szobámból, nem gondoltam volna, hogy a többieknek leesik a szitu.
-Na szent a béke?-nézett fel Mingi a telefonjából, ahol valami sorozatot nézett.
-Össze jöttetek már?- kérdezte izgatottan Hongjoong
-Mi? Jah... Valaki adjon már egy erős kávét.- bólogatott San mellettem. Még boldogabbá tett, hogy ilyen könnyen bevallotta.
-Ideje volt. Tudjátok milyen fogadások szültettek, hogy meddig fogjátok még döngetni a házat? Elég vékonyak a falak.- mondta unottan Jongho, páran helyeseltek is. Nekem meg égett a pofám.
-Máskor tartsatok pár nap szüntetet is, nem akarunk gyereket.- közölte Yunho, fel sem nézve valamilyen játékból a telefonján.
-Te idióta 3 hét alatt már simán terhes lehetne.- forgatta a szemét Jongho.
-Na de ki? Én úgy hallottam felváltva csinálták. Akkor most 2 gyerek lesz?- értetlenkedett Mingi.
-Idióták, mind a kettő fiú, hogy esnének teherbe?- rivallt rájuk Seonghwa. Yeosang pedig nem győzte kapkodni a fejét a kakaós bögréje felett, ő inkább meg sem szólalt. Megelégelve a vitát a barátommal elmentünk letusolni, hogy felébredjünk és kicsit elszabaduljunk az ökröktől.

Most vettem csak észre, hogy milyen régen posztoltam. Elégge elfelejtettem ezt a könyvet, meg az egész wattpadot mostanában. Pedig elég szépen megnőtt az olvasók száma, aminek nagyon örülök és nagyon köszönöm💙
Vigyázzatok magatokra és kitartást az online sulihoz, már nincs sok hátra!
화이팅💪

제니