Titkok és rejtélyek

A visszatérés pillanata avagy a rég nem látott szülők viszont látása

Nyertünk!
°°°°°°°

-Nem szeretnélek, ezzel fárasztani Leila, de..-kezdte Miiko, de bele vágtam.
-De kell még tennem, egy jelentést. Igaz?-mondtam.
-Igen.-mondta.
-Én elkísérem.-mondta Ezrael.
-Oké. Utána találkozunk, a kristály teremben.-mondta Miiko és evvel mindenki elment, a dolgára.

Mi pedig Ezraelel elindultunk, a könyvtár felé, remélve, hogy lesz ott valaki. És szerencsére ott volt Kero és Ykhar is.

-Leila!!-támadtak le mindketten és úgy öleltek, hogy alig kaptam levegőt.
-Én is örülök nektek, de ha így folytatjátok, ti fogtok, a síromba vinni.-mondtam.
-Uppszz. Bocsi.-engedtek el.
-Gondolom, a jelentés miatt jöttetek.-eszmélt fel először Kero.
-Igen.-mondtuk egyszerre Ezraelel.
-De jobb lenne sietni, mert Miiko vár ránk még ezután és még szeretnénk élni.-tette hozzá Ezrael, mire én elkezdtem kuncogni.
-Hé! Ne nevess, nem csak engem fog megölni, ha késünk.-mondta.
-Engem most kapott vissza. Szóval max téged ölne meg, de nyugi, ha így történne megvédenélek.-mondtam.
-Remélem is.-mondta.

Ezek után elmondtam mindent és még válaszoltam pár kérdésre. Kb. 10 perc alatt végeztünk, majd a kristályterem felé vettük, az irányt.

-Itt vagyunk Miiko.-léptünk be, a terembe.
-Várj.. Anya... Apa.. Ti mit kerestek itt?-kérdeztem meglepődve.
-Mi is örülünk, hogy láthatunk.-viccelödött apa.-Na gyere ide.
-Tudod nagyon agodtunk ám.-mondta anyu.
-Sajnálom..-kezdtem el sírni.
-Shh. Nyugi semmi baj.-simogatta apa, a hajam és próbált vigasztalni.
-Nem a te hibád, ez bárkivel meg eshet.-mondta anya.
-Én... Hiányzoztatok.-mondtam.
-Te is nekünk kislányunk.-mondták egyszerre.

A napok csodásan teltek. A szüleimmel tudtam, egy kis családi programot csinálni, majd vissza mentek, hisz rájuk vár otthon, a trón és a nép. Britneyvel megint legjobb barátok lettünk. Én, Britney, Ykhar és Karenn elmentünk, egy kis csajos programra és örömmel tudom, hogy a barátaim barátok lettek és, ha bármi bajom lenne, ők ott lennének mellettem. Ezraelel, a kapcsolatom olyan lett, mintha csak, a bátyám lenne. Sokat veszekszünk, viszont mindennél jobban szeretjük egymást. Nevrával megbeszéltük mindent és arra jutottunk, hogy mindketten nagyon szeretjük egymást és nem is akarjuk elveszíteni, a másikat. Szóval igen össze jöttünk.