30 𝒹𝒶𝓎𝓈 𝓌𝒾𝓉𝒽 𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎 [ᴴᵁᴺ] |×|

𝔸𝟙𝟛. 𝑀𝓇. 𝒯𝓊𝓂𝓃𝓊𝓈 - 𝒯𝓊𝓂𝓃𝓊𝓈 é𝓈 𝒴/𝓃 (𝒫𝒶𝓇𝓉 𝟤)

"𝑰 𝒂𝒍𝒔𝒐 𝒓𝒆𝒂𝒍𝒍𝒚 𝒍𝒊𝒌𝒆𝒅 𝒑𝒍𝒂𝒚𝒊𝒏𝒈 𝑴𝒓. 𝑻𝒖𝒎𝒏𝒖𝒔 𝒊𝒏 '𝑵𝒂𝒓𝒏𝒊𝒂'. 𝑰 𝒈𝒐𝒕 𝒕𝒐 𝒑𝒍𝒂𝒚 𝒎𝒚 𝒇𝒂𝒗𝒐𝒓𝒊𝒕𝒆 𝒄𝒉𝒂𝒓𝒂𝒄𝒕𝒆𝒓 𝒊𝒏 𝒄𝒉𝒊𝒍𝒅𝒓𝒆𝒏'𝒔 𝒍𝒊𝒕𝒆𝒓𝒂𝒕𝒖𝒓𝒆, 𝒘𝒉𝒊𝒄𝒉 𝑰 𝒍𝒐𝒗𝒆𝒅. 𝒀𝒐𝒖 𝒅𝒐𝒏'𝒕 𝒈𝒆𝒕 𝒕𝒉𝒆 𝒄𝒉𝒂𝒏𝒄𝒆 𝒕𝒐 𝒅𝒐 𝒕𝒉𝒂𝒕 𝒊𝒏 𝒐𝒕𝒉𝒆𝒓 𝒋𝒐𝒃𝒔."
-𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎

Másnap Tumnus és Y/n egymás mellett keltek fel és nem lehettek volna hálásabbak Aslannak, hogy még együtt voltak. Csendben megreggeliztek és aztán a tűz mellett ülve bújtak egymás ölelésébe. A két faun félt, hogy ez a nyugalom el lesz szakítva tőlük és többé nem élvezhetik egymás szeretetét.

-Tumnus - nézett a férjére a faun. - Ha bármi történik, kérlek...

A nő nem tudta befejezni, csak nézett rá.

-Tudom Y/n - bólintott a másik faun kedvese gyönyörű e/c szemébe nézve. - Szeretlek Y/n.

-Én is téged Tumnus - hajolt közelebb hozzá és lágy csókot lehelt ajkaira.

Összedöntve a fejüket nyugtatták egymást, szorgosan imádkozva, hogy együtt maradhassanak. Bár már leéltek nagyjából 56 évet egymással, úgy érezték, hogy továbbra is szükségük van egymásra. Hogy nem használták ki az időt.

Sajnos történetük másképp volt megírva a nagykönyvben. Ugyanis nem sokkal később Hódpapa rontott be kis házba.

-Hódpapa, mi a baj? - ült fel Tumnus.

-Mennünk kell, jönnek a farkasok! - mondta Hódpapa és kisietett.

Tumnus és Y/n ijedten álltak fel és követték a hódot. Amilyen gyorsan csak tudtak, siettek Hódpapa után, hogy megmeneküljenek. De nem tűntek elég gyorsnak ahhoz, hogy eltűnjenek a farkasok és a törvény elől. A farkasok beérték őket és elkapták Tumnus lábát, aki fájdalmában felkiáltott.

-Ne! - kiabált Y/n ijedtében és megfogta Tumnus kitartott kezét.

-Y/n, Y/n, fogd ezt - nyomta a kezébe Lucy zsebkendőjét. - És ne feledd, hogy szeretlek.

Eközben már Hódpapa Y/n-t húzta az erdőbe, miközben ő sírt a férje után.

-Tumnus! - sikított a nő fájdalommal telve, amikor a farkasok elhúzták a faunt a szeme elől.

Y/n összerogyott fájdalmában, kezében szorongatva Lucy zsebkendőjét. Hódpapa próbálta felhúzni a zokogó faunt és tovább haladni. Nagy nehezen sikerült neki és folytatták útjukat. A faun azonban nem nyugodott meg még akkor sem, amikor a hosszabb út után odaértek a hódok házához. Hódmama aggódva várta kint férjét és a faunt.