30 𝒹𝒶𝓎𝓈 𝓌𝒾𝓉𝒽 𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎 [ᴴᵁᴺ] |×|

𝔸𝟙𝟞. 𝒲𝑒𝓈𝓁𝑒𝓎 𝒜𝓁𝓁𝒶𝓃 𝒢𝒾𝒷𝓈𝑜𝓃 - 𝑅𝑜𝓈𝓈𝓏 á𝓁𝑜𝓂

"𝑰 𝒅𝒊𝒅 𝒖𝒏𝒅𝒆𝒓𝒈𝒐 𝒉𝒚𝒑𝒏𝒐𝒕𝒉𝒆𝒓𝒂𝒑𝒚, 𝒂𝒏𝒅 𝒊𝒕 𝒅𝒊𝒅𝒏'𝒕 𝒘𝒐𝒓𝒌! 𝑻𝒉𝒆 𝒈𝒖𝒚 𝒄𝒐𝒖𝒍𝒅𝒏'𝒕 𝒑𝒖𝒕 𝒎𝒆 𝒖𝒏𝒅𝒆𝒓. 𝑰 𝒘𝒂𝒔 𝒗𝒆𝒓𝒚 𝒅𝒊𝒔𝒂𝒑𝒑𝒐𝒊𝒏𝒕𝒆𝒅. 𝑰 𝒘𝒂𝒔 𝒗𝒆𝒓𝒚 𝒌𝒆𝒆𝒏 𝒕𝒐 𝒃𝒆 𝒔𝒖𝒈𝒈𝒆𝒔𝒕𝒆𝒅, 𝒕𝒐 𝒉𝒂𝒗𝒆 𝒔𝒐𝒎𝒆𝒃𝒐𝒅𝒚 𝒕𝒆𝒍𝒍 𝒎𝒆 𝒕𝒐 𝒓𝒖𝒏 𝒏𝒂𝒌𝒆𝒅 𝒐𝒓 𝒄𝒍𝒖𝒄𝒌 𝒍𝒊𝒌𝒆 𝒂 𝒄𝒉𝒊𝒄𝒌𝒆𝒏 𝒐𝒓 𝒘𝒉𝒂𝒕𝒆𝒗𝒆𝒓, 𝒃𝒖𝒕 𝒊𝒕 𝒅𝒊𝒅𝒏'𝒕 𝒘𝒐𝒓𝒌 𝒇𝒐𝒓 𝒎𝒆, 𝑰'𝒎 𝒂𝒇𝒓𝒂𝒊𝒅."
-𝒥𝒶𝓂𝑒𝓈 𝑀𝒸𝒜𝓋𝑜𝓎

Nem tudtál mozogni. A szád be volt tömve. Féltél. Aztán felismerted az előtted lévő embert. Wesley. Az ő szája is be volt tömve. Tudtad, érezted, hogy elraboltak titeket. Valószínűleg a Szövetség. De nem emlékeztél semmire. Nem emlékeztél, hogy hogyan vagy mikor történt. Vagy hogy hol voltatok előtte. Talán az utcán sétálhattatok.

Wesley ébredezni kezdett. Amikor meglátott téged, a szeme megtelt aggódással. Próbált közelebb jutni hozzád, hogy megnyugtasson, de valaki megállította. Két ember megragadta Wesleyt, kettő pedig téged. Elvették a szádból a tömést.

-Mit akarnak? - kérdezted dühösen.

-Kicsit megkínozzák a barátodat - jött be egy ember és leült a székre.

-Nem, ne! - pánikoltál.

-És te végig fogod nézni - tette hozzá.

-Nem! Nem tehetik ezt! Miért? Nem is tettünk semmit! - kiabáltál idegesen.

-Mondja ezt egy gyilkos barátnője - vonta fel a szemöldökét.

-Ne, vigyenek engem, de ne bántsák őt! - mondtad hirtelen.

-Miért tenném azt? - kérdezte összezavarodottan a férfi.

-Bármit tehetnek velem, de hagyják őt! - ismételted.

-Bármit?

-Bármit - bólintottál.

Tudtad, hogy ez a vége. Mindennek vége szakad. De bármit megtettél volna Wesleyért. Wesley kiabált fájdalmában, ahogy végig nézte, hogy elvisznek téged, miközben a te arcodon folytak a könnyek, mintha csak dézsából öntötték volna...

És felébredtél. Remegtél és az arcodon keveredett a könny és izzadság. A levegő vételed gyors volt és úgy érezte, hogy kiugrik a szíved a helyéről.

-Y/n? Mi a baj? - fordult feléd a melletted alvó ember.

Kellett pár pillanat, amíg rájöttél, hogy Wesley volt az. Az álom még mindig hatása alatt tartott téged és nem tudtál válaszolni.

-Hé, hé - ült fel melléd. - Mi történt? Rosszat álmodtál?

Bólintottál és Wesley azonnal az ölébe húzott. A nyakába temetted a fejedet és kiengedted a visszatartott sírást. Wesley átkarolt és a hátadat simogatva suttogott nyugtató szavakat a füledbe.

-Minden rendben lesz - suttogta és felemelte a fejedet, hogy a szemedbe nézzen. - Szeretlek Y/n.

-Én is téged - szipogtál és lehunyva a szemedet hagytad, hogy Wesley letörölje a könnyeidet.

Wesley megcsókolta a homlokodat ahogy visszahajtottad a fejedet a vállára. Ráhajtotta a fejét a fejedre és a hajad alá nyúlva simogatta a tarkódat. Wesleynek sikerült lenyugtatnia téged és szeretetével álomba ringatnia. Még miután hallotta a szuszogásodat, azután is ülve maradt egy pár percig, aztán óvatosan elfeküdt és a fejedet a mellkasára helyezte. Próbálta minél több testrészeteket összeérintetni, hogy érezd őt, hogy tudd még álmodban is, hogy minden rendben lesz. Wesley szorosan átölelt téged és lassan ő is álomba merült. Mindketten nyugodtan aludtatok az éjszaka további felében és testetek melege nem csak a másik testét járta át, hanem szívetek-lelketeket is. A rossz álom csak rossz álom maradt, szeretetek legyőzött mindent.

•••••••••••••••••♪•••••••••••••••••
Hello világ. A 16. rész is kész van. Remélem tetszett! Szerintem aranyos lett, de ezt nektek kell eldönteni💜
Vigyázzatok magatokra, maradjatok otthon, maradjatok biztonságban és tartsatok ki!💜
•••••••••••••••••♪•••••••••••••••••