Emo ship Oneshots |HUN|

🦋Blog

Szavak: 913
Olvasási idő: 6 perc
Angst meter: 💙
Fluff meter:💛💛💛💛💛
⚠️Warning: depresszió, önbántalmazás említése⚠️

A vége eskü cuki! Talán meg is éri elolvasni érte.

————————————————-————

Helyzetjelentés 1, 2001. 03. 05.

Tudjátok nagyon sok ember küzd depresszióval a világon.
És ne ijedj meg, te nem feltétlenül vagy köztük. A szomorúság nem depresszió. A szomorúság egy élethelyzet. Egy érzelem. Egy rossz nap. A boldogság hiánya. A depresszió összetettebb, az élet elvesztése, a közöny.
Egész télen olyan halkan beszéltem, hogy senki sem értette mit mondok. Sőt, egész évben.
De most azt hiszem, itt névtelenül, könyebb lesz megnyílni.

-Frank

Helyzetjelentés 2., 2001. 03. 08.

Úgy gondoltam ez a mély gondolataim tárháza lesz, de már egyáltalán nem megy a gondolkodás. Nem eszek. Már vagy napok óta nem ettem semmit. Régebben imádtam ezt csinálni, de már az ételek is megváltoztak. Elveszett a... varázsuk? Érzem, hogy rágok valamit de az íze eltűnt.
Remélem értitek...

-Frank

Helyzetjelentés 3., 2001. 03. 16.

Éreztetek már az egész testeteken átsöprő bizsergést? És nem talált, nem a szerelemről beszélek, és nem is metaforikusan gondoltam. Tényleg bizsereg az egész bőröd bármilyen érintésre, karcolásra vagy vágásra vágyva. Nem? El nem tudom képzelni milyen érzés lehet nem ezt érezni mindennap, és milyen lehet nem mindennap kielégíteni a bőröd bizsergését.
Csak nézem a kezemet és undorodom magamtól. Akivé lettem. Minden színű vagyok. A fehérek már minimum egy hónaposak, a barnák pár naposak, a pirosak pedig vadonatújak. És egyik sem érdekel, mindegyiket ugyanannyira utálom és megérdemlem.
Az elmém csuklóján lévő vérző vonalak mindig emlékeztetni fognak mindenre amit tettem.

-Frank

Helyzetjelentés 4., 2001. 03. 20.

Olyan szentimentális monológokat írok itt le nektek amiket ki sem néznek magamból.
A melankólia az egész történelemben végig kísérte az emberek életét, viszont a bipoláris személyiség zavarként csak pár évtizede tartják számon. Felmerül a kérdés: addig nem volt betegség amíg nem volt rá ellenszer? Szóval "gombhoz varrták a kabátot"?
Gondolkodjatok rajta.

-Frank

Helyzetjelentés 5., 2001. 03. 26.

Ma egy másik srácban önmagamat láttam meg. Elég kiakasztó látvány volt.
Bejött a hülye képregény boltba ahol már mióta dolgozom. Vett egy képregényt, és mosolyogva elment.
Itt ébredtem rá mekkorát tévedtem. Életvidámnak tűnt és boldognak.
Cinikusnak fogok tűnni, de csak a depresszióban szenvedő emberek tudják igazán, hogy nincs élet a halál előtt. Ahogy normálisan gondolkodni sem tudnak. Ha belegondoltok egy fulldokló ember sem lélegzik úgy, mint akit épp nem folytogat valami.
Milyen ellentmondásos az utolsó két sor az előbbivel.
"Nem tudnak normálisan gondolkodni."

-Frank

Helyzetjelentés 6., 2001. 04. 01.

Azon gondolkodtam, hogy mi értelme van az életnek ha már az elején kinyílik az ajtó? Úgy értem, ha tudod mi van az ajtó mögött, miért lennél rá tovább kíváncsi? Ha tudod, hogy létezik az ajtóleső miért ülnél ott várva a kilincs hangjára? Ha eltűnik a várakozás gyönyörűsége, és nem várod többé a másnap reggelt, na akkor nagy a baj.
A srác azóta folyton a boltban járkál. Folyton nevet és mosolyog. Nem vagyok féltékeny, de amióta látom, hogy milyen boldog legszívesebben örökké aludnék.

-Frank

Helyzetjelentés 7., 2001. 04. 07.

A fiú ma is a boltban járt, de ezúttal más volt. Komolyabb. A mosolya is csak akkor tőrlődött le az arcáról mikor hozzám szólt. Megkérdezte a nevem én meg, isten tudja miért, de elmondtam neki.
Csak tudnám mitől lehet mindig olyan boldog. Van, aki boldogtalanul él, öregszik és hal meg. Csak ürességet érzek.
Vajon ő tudja milyen ha üres vagy?
Vajon Gerard is üres?

-Frank

Helyzetjelentés 8., 2001. 04. 10.

Azt hiszem Gerard barátkozni akart velem. Legalább is egész szünetemben rajtam lógott. Beszélgettünk a zenékről, a képregényekről és további könnyed témákról. Sokat viccelődött. Gyanúsan sokat. A mélyponton két dolog segít át legjobban: humor és szeretet. Erősen próbál kapaszkodni ezekbe a védőhálókba, de tudom, hogy halott. A létezése önmagában kevés.

-Frank

Helyzetjelentés 9., 2001. 04. 15.

Gerard áthívott magához. És valami azt sugalta menjek, mit veszíthetek, és ezzel nem tudtam ellenkezni. Amikor ott voltam éreztem valamit. Mikor ettünk, voltak ízek. De nem csak ennyi, az űresség elkezdett feltöltődni, és utálom, hogy mennyire bizakodó és naív vagyok. Kicsit mélyebb vízekre eveztünk és mikor könnyezni kezdtem ő csak várt és hallgatott. Tudta, mikor kell hallgatni. Azt hittem, hogy ő az a tipikus ember aki folyton nevet mindenen, még akkor is ha nem poén volt. Tudta mikor gondolok valamit komolyan. Ismét megláttam benne magamat és ez ismét megrémisztett. Nem akarom, hogy olyan legyen mint én és azt sem, hogy én tegyem olyanná. Nem akarom átadni neki a démonjaimat.
Az élet maga a pokol, amelyben épp csak annyi mutatkozik meg a mennyországból, hogy a remény annál jobban fájjon.

-Frank

Helyzetjelentés 10., 2001. 04. 25.

Rég írtam ide. Elég sok minden történt. Gerard és én egyre jobban kijövünk egymással. Elkezdett megbízni bennem, ami egy kis löketet adott. Mintha a vér a füleimben már nem rég elnem feledett meséket kántálna, hanem ösztönözne. Ő is üres. Nem annyira mint én, de kétségkívül veszélyesen az. Azt hiszem segíteni akarok neki.
Újra érzek dolgokat.
De szinte lehetetlennek tartom úgy úszni a kedvenc óceánunkban, hogy ne süllyedjünk el. De talán ha elengeded magad, sodródhatsz az árral. Csak előtte szedd le a lábadhoz kötözött köveket.

-Frank

Helyzetjelentés 11., 2001. 05. 03.

Gerard azt mondta, a legjobb dolog a "barátságunkban" az, hogy ingyen képregényt kap. Majd (homofóbok el a géptől) megcsókolt.
Amikor 2 hónapja leültem a gép elé nem gondoltam volna, hogy valaha ilyeneket fogok begépelni. Nem sok történet van amiben a nagy Ő a másikat akarja. De itt a nagy Ő az enyém.
Már nem vagyok üres.
Boldog vagyok.
A hegek csak fehérek.
Évek óta talán most először.

Nem hiszem, hogy az írást folytatni fogom. Nem kötnek ehhez a 'naplóhoz' a legjobb emlékek. Remélem megértitek.

-Frank

Helyzetjelentés nem tudom mennyi, 2004. 10. 31.

Gondoltam valakit még érdekelhet.

-Frankie Way

—————————————

'If we love | short film', egy másik rövidfilm (ami már sajnos nincs fent sehol) és F.T. Willz ihlette a sztorit

Nagyon fura volt a saját gondolataimat (egy két kissebb idézettel tarkítva) úgy leírni mintha Franké lenne.😅
"And the wrists of my mind have the bleeding lines"

juunmmm thanks for the supporting