3. Hopper

884 45 7
                                    

Tizenhárom szemszöge:

Miközben Maxszal beszélgettem, egy férfi sétált el előttünk. Valahonnan ismerős volt. Valahogyan Tizenegyhez kapcsolódott...
- Ő a rendőrfőnök - szólt Max, mikor látta hogy a távolodó férfit nézem.
- Rendőrfőnök... - suttogtam, majd felkiáltottam - Hopper!
Erre a férfi úgy pördült, meg mintha kötélen rántották volna. Rám meredt, mintha szellemet látná.
- Tizenegy. - szólt döbbenten.
- Nem. - szóltam - Tizenhárom. Tizenegy húga.
Erre a férfi oda szaladt hozzám, és át ölelt. Én, pedig, mintha csak erre vártam volna, sírni kezdtem. Kiadtam magamból mindent, ami fel gyülekezet bennem. A sok fájdalmat. Mindent.
- Nyugalom kölyök, nyugalom - dörmögte Hopper - Most elmegyünk haza, és ott majd beszélhetünk egy kicsit.
Bólintottam.

Hopper házában

Hopper leültetett egy székre, majd ő is le ült velem szembe.
- Rendben. Az első dolog: hogy hívnak?
- Tizenhárom.
- És esetleg hány éves vagy?
- Tizenegy.
- Rendben. - szólt, és ekkor hirtelen meg kérdezte - nem vagy éhes?
- Éhes?
- Igen, az azt jelenti, hogy enni szeretnél. Tehát?
- Igen.
- Rendben, akkor mit kérsz? Gofrit? Azt Tizi nagyon szerette.
- Gofri...?
- Mindjárt meglátod... - mosolygott a rendőrfőnök. Azzal letett elém egy három emeletes gofri csodát. Én rögtön habzsolni kezdtem, hiszen már két napja nem ettem.
- Nos, neked is kéne egy olyan becenév, mint Tizenegynek a Tizi. Akkor te legyél Tiza. Az úgy is illik hozzád.
- Tiza...?
- Igen. Tiza. Tetszik?
Bólintottam, mert a szám tele volt gofrival.
- Megkapod Tizi szobáját. Ő most nincs itt...
Felkaptam a fejem. Ha nincs itt, akkor hol van Tizi?
- Hol van?
- Hát... Szerintem elment megkeresni az anyukáját.
- Mama? - suttogtam
- Igen.
- Él?
- Hát... Igen.
- Megyek Mamához!
- Nem, nem mész! - csattant fel Hopper. - Nem elég hogy elveszítem Saraht, meg Tizit, még te is el akarsz menni?!
Megráztam a fejem. Lassan oda sétáltam a férfihez, és át öleltem. Először meg hokken az öleléstől, majd vissza ölel.
- Jól van. - dormogi - Holnap mehetsz iskolába. Tizi sem szerette a bezártságot.

Másnap az iskolában:

Kicsit feszengtem amikor a tanár be mutatott az osztálynak. Azt a mesét találtuk ki, hogy...
- A nevem Jenna White, most költöztem ide.
Majd a tanár le ültetett egy vörös hajú lány mellé. Aki nagyon ismerős volt...
- Max!
- Igen, én vagyok az! - örvendezett a lány. - Nézd csak! Ő ott Mike, ott ül Dustin, az ott Lucas, és itt van Will. Hát ennyien vagyunk.
- Will...? - úgy éreztem, már láttam azt a fiút valahol.
- Hát igen, azt állítják egyszer elkapta egy szörny, valami Demogorgon.
- Demogorgon...
Most már rájöttem. Ez a fiú volt a Tótágasban. Néha én is ott voltam. Papa parancsára.

Szünetben:

Egy padon ültem az udvaron. Mike oda sétált hozzám.
- Szia, én Mike vagyok.
- Tiz... Vagyis Jenna.
- Mi?
- Semmi - motyogtam.
- Mi volt az a Tíz...?
- Semmi.
- Miért nem bízol bennem?
- Én bízok benned Mike, csak meg akarlak védeni. - most már viszonylag tudtam beszélni, ugyanis Hopper éjfélig fenn maradt velem beszélni. Úgy már elég sok mindent tudok. - Most mennem kell.
Majd felálltam és ott hagytam a meglepett fiút. Ekkor különös vízióm támadt. Egy fiatal nőt láttam, akinek a kezén egy 008 - as tetoválás volt. Kali. Emlékeztem rá még a laborból. Ő is megszökött. Meg kell keresnem. Ha valaki, akkor ő segíthet nekem.
- Max! - kiabáltam amint beléptem a terembe.
- Mi a baj? - szaladt felém a vörös hajú barátnőm.
- El kell mennem.
- Micsoda? Hová?
- Figyelj, meg kell keresnem...Tizit. Szükségem lenne valami rendes ruhára. Ne ilyenre, amit Hopper adott.
- Rendben - bólintott a lány - gyere.
Kivett a táskájából egy kék pólót, és egy fekete farmert, majd a kezembe nyomta. Aztán a kezembe adta meg az egyik sport cipőjét.
- Menj, vedd át, én itt meg várlak.
Bementem a mosdóba, és át öltöztem. Kint Max várt.
- Tessék - adott a kezembe egy kis táskát. - Beletettem két szendvicsemet, és egy flakon vizet, valamint a mai pénzem. És hozzá tettem meg a Billytől elcsent pénzt is. Ott van a pénz tárcában. Vigyázz magadra.
Majd át ölelt.
- Viszlát - mondtam, miután ki bontakoztam az ölelésből. - Mond meg Mikenak meg a többieknek, hogy ki is vagyok valójában.

Remélem tetszett!!!

Tizenhárom (ST Fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora