7. Otthon

594 42 1
                                    

Tizenhárom szemszöge:

Egy sötét helyen tértem magamhoz. A lábam alatt víz volt. Valahol a távolban valaki halkan gitározott. Nem tudta, ki volt az, de tetszett neki. Lassan el indultam arra. Aztán megláttam ott néhány személyt. Mikor közelebb értem, felismertem őket. Egy kanapé körül álltak. A kanapén pedig ő maga feküdt. Olyan volt, mintha aludt volna. Mármint az az énem. A fejemnél ott állt Tizi, mellette Mike, aztán pedig Max. Lassan lépkedtem feléjük, majd megálltam mellettük. Szemügyre vettem Mikeot. Aranyos kis szeplők ültek az arcán, barna szeme aggódva csillogott, ahogy az ájult énemre nézett. És ekkor rájöttem: ez itt a valóság. És amit csinálok, az csak egy álom. Megérintettem Tizi vállát. Ő erre felkapta a fejét. Mintha érzett volna engem. Megkerültem őt, és magamhoz léptem. Épp meg akartam volna érinteni, mikor eloszlott a sötétség...

Mike szemszöge:

Tizenhárom nem akart felébredni. Akármit is csináltunk, nem ébredt fel. Már pofozgattuk is. De semmi. Aztán Tizi megszólalt:
- Meg kell vágni a kezét.
- Mi? - kérdeztem vissza.
- Attól majd felébred - magyarázott tovább Tizi, mintha semmit nem mondtam volna, majd elő húzott a zsebéből egy kést. Ha valaki mögötte ált volna, nem látta volna, hogy mi történik.
- Miért rejted el a kést? - kérdeztem.
- Mert Tizenhárom lát minket. Előbb éreztem őt itt. De nem hall minket.
Azzal a kis késsel apró vágást csinált a lány tenyerén, akinek erre kipattantak a szemei...

Tizenhárom szemszöge:

Hirtelen felébredtem. A kezemen egy kis vágás volt, ami még vérzett. Hirtelen Tizi a nyakamba ugrott, majd őt követte Max is. Miután elengedtek, Mike is átölelt. Belesimultam a karjaiba. Nagyon jól esett az ölelés. Biztonságban éreztem magam. Hirtelen kivagódott az ajtó, és mi szét rebbentünk. Hopper rontott be.
- Tiza! - kiabálta, majd úgy ahogy átölelt. - Úgy megijedtem, hogy elmentél kölyök! Azt hittem, újra elkapnak, azok a hülyék.
- Te is hiányoztál! - szipogtam, hisz pár nap alatt, olyan lett nekem, mintha egy apa lenne. Mikor elengedett, mindenki bejött a szobába, és leült körém. Mike oda ült mellém, én pedig a vállára hajtottam a fejem.
- Most pedig meséld el, mi történt veled azóta, hogy elmentél...

Tizenhárom (ST Fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora