A nevem Jessie Woods és 18 éves vagyok. A szüleim meghaltak, de nem ismerhettem őket mert kiskoromban elhagytak. Az egyetlen amit rám hagytak az egy arany nyaklánc melynek a medálja egy szív azon 7 kő mely a 7. hónapot szimbolizálja amelyik hónapban születtem. Meg a vérfarkas gént hagyták rám, bevallom őszintén enélkül is meglettem volna, de nem bánom mert ha ezt nem öröklöm meg akkor mostani legjobb barátnőmet sem ismerem meg akit Zorie Collinsnak hívnak és boszorkány. Ő mindig velem volt, a sok falka aminek tagja voltam nem mind látta szívesen de én nem engedtem, hogy elzavarják mindenben mellettem áll és mindenben segít. 15 évesen mikor beindítottam az átkot segített kitalálni, hogy hova menjünk hogy senki ne hallja ahogy minden csontomat eltöröm. Nem tudtam mire számítsak csak nagy vonalakba mondták el hogy mire számítsak de aztán a nagybácsim is meghalt, így teljesen egyedül maradtam. Volt falka akik olyanokat mondtak, hogy Félhold farkas keresse meg saját falkáját, de sehol nem találtam azokat a bizonyos Félhold farkasokat lehet nem is léteznek csak okot adtak, hogy kidobjanak. Most az Appalache hegységben találtam rá egy falkára aki szívesen befogadott és velem együtt boszi barátnőmet is. Szóval most itt élek egy szerető falkában legjobb barátnőmmel és életem első szerelmével Levivel aki szintén hordozza a gént de még nem indította be az átkot, ő a családjával költözött ide és segít leláncolni magunkat, mondhatom nagyon romantikus szokott lenni.
/Sziasztok remélem tetszett az első rész, hamarosan jön a következö!/
YOU ARE READING
A sötétségben egy apró fény/felfüggesztve
FantasyA nevem Jessie Woods és 18 éves vagyok. Szüleim meghaltak, de sajnos nem ismerhettem őket, mert gyermek koromban elhagytak. Most barátaimmal étek egy erdő mélyén egy szörnyű átokkal sújtva.