A sötétségben egy apró fény/felfüggesztve

4. Megtudni az igazságot

A végén Klaus vette ki a kezemből a poharat de én is vettem ki az ő kezéből. Nagyon jól éreztem magam Klaus-al, mondjuk a végére nem voltam teljesen józan. De a végén a vacsora előtti keringő amire felkért teljesen kijózanított.

-Nagyon csinos vagy ebben a ruhában!-mondta mosolyogva. Én pedig elpirultam. 

-Neked pedig nagyon jól áll a szmoking!

-Köszönöm, te szoktál keringőzni ? Nagyon ügyes vagy!-bókolt tovább

-Igen szoktam. De te sem panaszkodhatsz.-ezek után néma csendben táncoltunk tovább.És akkor felgyorsult a szívverésem és felébredtek a pillangók a gyomromban. Az nem lehet, hogy beleszerettem KLAUS-BA nem nem nem nem nem az nem lehet!!!!! Felkapom a fejem éppen engem nézett a ragyogó kék szemeivel, hát enyhén szólva elpirultam kibontakoztam karjai közül és zakatoló szívvel elrohantam és lementem az étkezőbe megkerestem a nevem és leültem. 2 perc múlva észrevettem Klaus-t amint engem néz mosolyogva és intett a fejével, hogy mennyek oda. Felálltam és odamentem bár fogalmam sincs miért.

-Miért rohantál el?-kérdezte még mindig mosolyogva.

-Ne használd ki, hogy zavarba jöttem!-mondtam felemelve a mutatóujjamat 

-Oké-mondta és egy egyszerű mozdulattal magához húzott és megcsókolt. Hosszú szenvedélyes csókunkat Zorie és Elijah szakította meg.

-Khm!-hallottam Zorie hangját és ezzel elhúzott Klaus-tól.

-Ez mégis mi a szar volt?-kérdezte a mosdó felé igyekezve.

-Semmi, mi lett volna?-kérdeztem ártatlanul

-Elfelejtetted, hogy természet feletti lény vagy aki havonta egyszer átváltozik egy fenevaddá? Mellesleg mikor hozzáértem Elijah-hoz olyan furcsa érzés fogott el mint a halál és amikor megcsókolt halottakat láttam egy harapásnyommal a nyakukon és valaki azt mondta, hogy egyikben sem maradt vér. Mi van ha ők vámpírok?-tette fel az utolsó kérdést és lefagytam. hallottam már a vámpírokról és azt is tudom milyen szaga van egy vámpírnak és jobban belegondolva tényleg olyan szaguk volt csak megpróbálták elnyomni.

-Mennyünk vissza és kérdezzük meg mire kell a segítségünk és mennyünk innen.-mondtam aggódva, hogy bajunk esik este amikor alszunk.

-Rendben egyet értek.-nézett rám aggodalmas szemekkel. Visszamentünk és ott találtuk őket ahol hagytuk. Klaus még mindig mosolygott és engem méregetett válaszul csak lehajtottam a fejem.

-Na jó miért hívtatok minket New Orleansba?-kérdezte Zorie mert látta hogy én teljesen lefagytam.

-Nekünk csak rád van szükségünk Jessie-re nincs.-mondta kegyetlenül őszintén Elijah

-Hogy mi van? Akkor minek vagyok 3 vámpír házába aki bármikor megölhet, mert éppen olyan kedvében van?-kérdeztem hátha a reakciójukból rájövök, hogy igaz-e de nem arra számítottam amit mondott.

-Hát azért szerintem egy Félhold farkas és a világ egyik legerősebb boszorkánya ki tud ütni 2 ősi vámpírt és egy hybridet. Ha nem is tudják megölni őket.-rántotta meg a vállát.

-Ezért hívtatok ide mert valami varázslat kéne?-kérdezte legjobb barátnőm mintha meg se hallotta volna, hogy Elijah azt mondta ősi vámpírok.

-Na várunk csak kik azok az ősi vámpírok és a hybrid, és mi az, hogy Félhold farkas?-kérdeztem teljesen lefagyva.

-Majd elmondom!-intett le Klaus -És veled boszi még beszélünk!-aztán otthagytak minket. A vacsora nagyon finom volt. Hazasétáltunk Zorie-val mivel közel volt a ház ahol ideíglenesen laktunk. Elmentem fürdeni mert nagyon fáradt voltam és befeküdtem az ágyba megpróbáltam aludni, de nyílt az ajtó és Klaus kukucskált be rajta.

-Most alkalmas, hogy mindent elmeséljek?

-Persze gyere csak be.-mondtam és felültem az ágyon.

-Na szóval arra voltál kíváncsi, hogy kik azok az ősi vámpírok.-én csak bólintottam és hallgattam tovább.

-A Mikaelson család minden tagja kivéve anyánk ő boszorkány volt. 1000 évesek vagyunk. Mindez nagyon régen történt  az elején még mi is emberek voltunk, és vérfarkasok voltak a szomszédaink egy ideig, legkisebb testvérünkkel elszöktünk megnézni ahogy átváltoznak de széttépték ahogy te is azt a Levi valakit. Apánk megkérte a másik boszorkányt aki velünk élt,hogy legyünk erősebbek, gyorsabbak és harapjunk erősebben mint ők és emellett legyünk örök életűek, de a boszi elutasította mondván ez felborítaná a természet egyensúlyát így anyánkhoz fordult segítségért, ő pedig megcsinálta a bűbájt aznap este a borba vért raktak és Mikael az apánk egy kardal átszúrta a szívünket majd végzett saját magával is. Mikor felébredtünk Mikael felvágta egy lány kezét és kényszerített minket, hogy igyunk a véréből. Így befejeződött az átalakulásunk és szörnyeteget csinált belőlünk. Én pedig hybrid vagyok vagyis vérfarkas és vámpír egyben...

-Azt meg hogy?-vágtam közbe

-Most akarom elmesélni te ki türelmetlen! Úgy hogy anyám egyszer hűtlen volt Mikael-hez és együtt hált egy vérfarkassal és mivel a vérfarkasgén öröklődő így én is örököltem, mikor megöltem az esőembert beindítottam az átkot, de hisz ezt te is tudod! Így egyben voltam vérfarkas és vámpír, de anyám az Ősi boszorkány elnyomta a vérfarkas énemet, de felszabadítottam egy rítussal még tavaly előtt. Hát ez nagy vonalakban a történetünk, de majd holnap a többit mert már hajnali 3 van. Jó éjt!-adott egy puszit a homlokomra

-Neked is!- mondtam majd kiment a szobából. Most vettem csak észre, hogy Zorie nincs a szobában, vajon Elijah-val van végülis neki nagyon bejött Elijah na mindegy lefeküdtem aludni. Délben Klaus ébresztett.

-Jó reggelt, álom szuszék már dél van.- mondta mosolyogva és egy puszit nyomott a homlokomra.

/Sziasztok itt az újabb rész, bocsi az esetleges helyesírási hibákért. Jelezzetek ha tetszett! Folyt. köv./