A sötétségben egy apró fény/felfüggesztve

7. Kislány vagy kisfiú?

-Kislányt!-jelentette ki. -Idefekhetek mellég?-kérdezte bizakodva

-Gyere.-és bebújt mellém az ágyba én megfogtam a kezét és a hasamra raktam tudtam, hogy nem érez semmit mert még nem rugdos vagy ilyesmi de én is szeretem a kezeim között tartani a még nem növekedő is csöppséget. Rákulcsoltam az ujjaimat az ő ujjaira és megkértem, hogy meséljen valamit a kicsinek,elkezdett mesélni és a vállára hajtott fejjel aludtam el.  A következő hetekben semmi izgalmas nem történt, hogy rövidre fogjam elkezdett növekedni a pocakom, Klaus lemészárolt egy vámpír társaságot akik el akartak vinni Marcel-hez és elégethettem őket az udvaron Zorie visszament a falkámhoz és közölte, hogy nem megyek vissza mert várandós vagyok és Klaus-ékhoz költözöm kedves boszibarátom akivel össze vagyok kötve hetente kétszer jött meglátogatni mindig hozott  a kedvenc joghurtomból, már eltelt 3 hét mióta tudom, hogy anya leszek, de még mindig nem tudom, hogy kisfiú vagy kislány és ez nagyon zavar. Az egyik nap egy boszi jött hozzám akit nem ismertem eddig  és azt mondta, hogy ha nem bánom ő ki tudja deríteni, hogy milyen nemű a kicsi én ennek persze nagyon megörültem és behívtam a házba, azt mondta, hogy feküdjek le a konyhapultra ami valjuk be elég furi kérés volt, de mindent vagy semmit alapon felfeküdtem a konyhapultra, haha ha ezt Elijah tudná a fejemet venné. Egyszer csak elkezdett mondani valamit amit nem értettem és fogott egy kristályt és a hasam felett lengette, én meg csak feküdtem és vártam, hogy mi sül ki ebből. Körülbelül 5 percig tartott amikor megszólalt: kislány-jelentette ki én meg annyira megörültem. De egyszer csak egy furcsa dolog történt mert elkezdett hadoválni mindenfélét amit nem értettem és lenézett a hasamra nagy kerek szemekkel és az asztalról felvett egy hatalmas kést és beleszúrta a hasamba én meg felkiáltottam.

-Ne ne ne ne ne, mit tettél? Miért kellet megölnöd a kicsit?- kérdeztem kiszedve a hasamból a kést én gyorsan meg gyógyultam mert a farkasok gyorsan gyógyulnak, de a kicsi szerintem meghalt és ezen még jobban sírva fakadtam, hol vannak az ősiek amikor kellenének? A boszi nem válaszolt csak elrohant ekkor állított be Elijah a konyhába.

-Jézusom, mi történt? -de nem tudtam válaszolni mert a hasamat fogva zokogtam. Elijah felsegített Klaus szobájába és azonnal hívta Klaus-t, hogy a gyorsabbnál is gyorsabban jöjjön ide mert nagy baj van. Fél perc se telt el már Klaus vigasztalt é kérdezte, hogy mi a baj, mikor elmeséltem neki mi történ bevörösödött a szeme és könnyek gyűltek benne és szépen lassan legördültek a szemén mivel már estefele volt úgy gondolták, hogy aludjak addig se gondolok semmire mikor lehunytam a szemem és megpróbáltam elaludni egy ideig éreztem, hogy simogat Klaus és mikor végre elnyomott az álom  egyszer csak felébresztett.

-Most ezt miért kellet?-kérdeztem mikor kinyitottam a szemem megláttam Elijah-t is és elég furán néztek a hasamra.

-Na most meg mi van?

-Él.-csak ennyit mondott Klaus

-Na ezt most magyarázzátok el mert nem értem, nem élhet hiszen leszúrták egy késsel.-csuklott el a hangom

-Tudom de hallom a szívverését. A te szívverésedet hallgattam amikor hirtelen a semmiből meghallottam egy gyengébbet  mintha alig élne mintha küzdene a ellene vagy mintha egy vámpír lenne aki éppen átalakul. Volt a szervezetedbe vámpírvér mikor ledöfték? Vagy várjál csak a boszorkányok azt mondták, hogy hibrid boszorkány lesz a kicsi és mivel nem fa volt és nem a szívébe döfték meghalt de visszajött a halálból. Vért kéne innod, hogy megerősödjön és ne szenvedjen.- na erre elég fancsali képet vágtam de a kicsiért bármit.

-Jó hozzatok vért, vagy mi?

-Belekeverem teába úgy talán kicsit elviselhetőbb lesz neked.- mondta és vámpírsebességgel lement a konyhába nekem Elijah segített lemenni. Mikor leértünk már ott volt a tea az asztalon.

-Le kell ülnöm, nagyon fáj a hasam. -mondtam és belekortyoltam a teába, de mejdnem kiköptem.

-Ez még a farkasfűnél és a nyugtatóknál is rosszabb, pedig azt is nehéz lenyelni.-jelentettem ki öklendezve.

-Igen de ha azt iszol tényleg meghal a kislányod de ha vért iszol akkor meggyógyul. Én sem az apja sem az anyja nem vagyok de nem szeretném ha meghalna. Szóval szerintem idd meg azt a teát.-oktatott ki Elijah

-Ne aggódj nem fogom megölni a gyerekemet.-ittam kortyonként a teát de borzalmas volt, egyszer csak megéreztem Klaus simogatását a hátamon.

-Semmi baj mindjárt megiszod. Semmi baj-ismételte-Te nem hallod de tényleg segít. Utána csinálok neked egy szendvicset és csinálok egy normális teát-mondta azzal a rettenet cuki akcentusával. Megittam az utolsó kortyot is és Elijah-ra néztem mert Klaus éppen kajcsit csinált nekem.

-Már sokkal jobb.-mondta bíztatóan és elmosolyodott. Én lenéztem a pocakomra és elkezdtem beszélni hozzá: -Ne csinálj még egyszer ilyet, a frászt hoztad az anyukádra és az apukádra. Még meg se születtél de máris vannak ellenségeid.-mondtam mosolyogva a kislányomnak. Miután mindent megettem és megittam és Klaus is ivott egy pohár vért visszamentünk aludni...

/Sziasztok, bocsi, hogy tegnap nem raktam ki új sztorit de tanulnom kellett. Remélem ez a rész is izgi volt és tetszett. Hamarosan folyt. köv./