A sötétségben egy apró fény/felfüggesztve

9. Új faj

Ekkor megláttam egy boszit pontos nevén Szofit akivel össze van kapcsolva az életem és intettem neki, hogy jöjjön oda  mert beszélni akarok vele. Mikor odajött egyből letámadott

-Te mégis mit keresel itt? Marcel elevenen fog megnyúzni!

-És te mégis mit keresel itt? Nem úgy volt, hogy a boszikat utálják itt ezért nem varázsolhattok! - vágtam vissza

-Én kérlek szépen csak azért vagyok itt mert Marcel infót akar rgy terhes vérfarkasról aki a városba van, szóval nagyon nem kéne itt lenned!

-Pont most akartunk Klaussal elmenni. Te is gyere velünk otthon még beszélnünk kell! - csak bólintott és jött velünk. Mikor hazaértünk én felmentem a szobámba és átöltöztem pizsibe, mikor végeztem Szofi jött be 

-Miért kellett jönnöm?

-Mert a bulin éreztem egy illatot gondolom te is érezted.

-Nem a szaglásodat nem kapom meg azért mert össze vagyunk kapcsolva. Mit éreztél?

-Egy furcsa szagot mintha a tengerben fürdött volna előtte, de gondolom nem szokások csak úgy a tengerbe fürödni. Arra lennék kíváncsi, hogy nem lehet valami természet feletti lény mondjuk sellő, szirén vagy nem tudom talán a Kishableány! - nevettem de nem tartotta viccesnek csak ingatta a fejét.

-Nem tudom de utána nézek tudomásom szerint csak emberek, vámpírok és boszik voltak meg te és Klaus a hibrid... Mehetek mert máshol lenne dolgom.

-Persze nem akarlak feltartani csak ezt szerettem volna. - ezek után még töprengtem egy kicsit majd Klaus jelent meg az ajtóban.

-Nem baj ha itt alszom?

-Dehogy is, akartalak is hívni. - ásítoztam és elaludtam Klaus karjaiba.

Másnap reggel miközben reggeliztünk valaki kopogtatott.

-Szofi vagyok engedjetek be! Jessie találtam valamit ami érdekelni fog!-kiáltotta, én erre felkaptam a fejem

-Engedjétek be!-Klaus kinyitotta az ajtót, bejött az ajtón egy köteg könyvel a kezében és letette az asztalra.

-Ez meg mi a franc?- értetlenkedtem

-Csak figyelj!-és kinyitott egy könyvet- Ez a könyv tele van természet feletti lényekkel persze csak legendák de ti vagytok az élő példák, hogy léteznek ezek a szörnyek de egyet nem értek miért volt egy fejezet lezárva  varázslattal? Mivel nem tudtam feloldani mert nem varázsolhatok ezért elvettük a varázserejét egy szipolyozóval, egyébként a szipolyozók azok akiknek nincs saját varázserejük ezért elszívják valaki mástól vagy egy varázserejű tárgyból így voálá már nem is volt lezárva és megtudtam nézni.-húzta csak húzta az időt a magyarázással

-Mond már mi volt benne!-nyafogtam

-Úgyse hinnéd el,megmutatom!- elém rakta a könyvel én meg olvasni kezdtem az oldalakat nagyon megdöbbentett amit olvastam. Az állt a könyvben, hogy SZIRÉNEK MÁS NÉVEN SELLŐK ez volt a címe a fejezetnek. Sok mindent írt pl. azt, hogy vannak olyan fajok akik egész életükbe szirének és vannak a kiválasztottak akik egy bizonyos mondat kimondásával változnak át. Ha sellő van a közelben akkor egy vérfarkas sós illatot érez és azt is írta, hogy van egy bizonyos fehér kő amit csak sellőformában viselnek, hogy vehessenek levegőt a víz alatt. Egy szirén megjelölhet akárkit és az az ember tudni fogja hol van de ezt a köteléket meg is szakíthatja. Írt még egy csomó mítoszt de az nem érdekelt. Egyszer csak megéreztem egy nagyon sós illatot és a csuklómon megjelent egy kis pikkely alakú folt.

-Megjelölt a szirén akit láttál, valahogy kapcsolatba lépett veled.-jelentette ki Szofi

-És azt akarja, hogy megtaláljam és meséljen nekem valamit.-hallottam valami suttogást

-Klaus eljönnél velem mert nem hiszem, hogy szeretnék egyedül menni.-aggódtam

-Persze, hogy megyek!-nyugtatott meg. Elindultunk a tengerpartra, és egyre jobban éreztem a só illatát ami nem a tenger volt hanem valami más. Mikor odaértünk megláttunk egy lányt ácsorogni a parton, felismertem ő volt tegnap Marcel buliján. 

-Szia, miért hívtál ide engem?-kérdeztem kíváncsian

-Mert te is szirén vagy csak nem tudsz róla te vagy a kiválasztottunk. Egyébkéni Cloie vagyok és mi ketten rokonok vagyunk.-mutatott rám, de ez valahogy nem nagyon izgatott azon voltam kiakadva, hogy én is szirén vagyok elvileg és ezt úgy közölte mintha csak azt mondta volna: süt a nap.

-Na várjunk csak mi az, hogy a kiválasztottatok vagyok?

-Azt jelenti, hogy nem kell szirénként élned hanem csak akkor változol át és vissza amikor akarsz. De mivel nem lesz senki csak úgy szirén neked is át kell esned egy szertartáson ami holnap teliholdkor lesz és mivel terhes vagy és úgy fogsz átváltozni szirénné ezért a gyermeked nem lehet soha szirén. Holnap kapod meg a vízvilág kövedet ami majd ha a kezedbe veszed átalakul ékszerré így derül ki milyen rangod lesz köztünk kiválasztottak közt. Holnap gyere ugyan ide este 10 órára egyedül!-nézett Klaus-ra.-Fürdőruha legyen rajtad ami fehér.- mikor mindezt elmondta befutott a vízbe és eltűnt. 

-Hát ez durva volt-törte meg a hosszú csendet Klaus. Csak bólintottam mert még nem igazán dolgoztam fel. Mikor hazaértünk felmentem a szobámba és csak feküdtem az ágyon. Rebekah jött be és leült mellém az ágyba

-Mi történt, hogy ennyire zaklatott vagy?

-Szirén vagyok és holnap fognak felavatni vagy mit csinálni, azt se tudom ez mivel jár vagy hogy mit fognak velem csinálni.

-Az igen, mennyek veled?

-Nem lehet egyedül kell mennem.

-Mióta érdekelnek a szabályok kisfarkas?

-Nem tudom de fusztrál, hogy senki nem jöhet velem.

-Gyere ebédelni már mindenki ott ül az asztalnál.-megebédeltünk és festettem egész álló délután Klaus-sal.

/Sziasztoook! Bocsi, hogy ennyit késett ez a rész de nem igazán tudtam mit írjak. Remélem tetszett ez a rész is. Vajon elmegy a szertartásra Jessie és mi fog kiderülni ha elmegy vagy csak álmodta az egészet? A kövi részben kiderül. Nagyon köszönöm annak a 211 olvasónak aki olvassa a sztorimat, nagyon hálás vagyok nektek.

 XOXO Fruzsii!/