▪️epιѕode 1▪️

341 45 3
                                    

✴️〰️◽◽◽◽◽◽◾◽〰️✴️

ғɪʀsᴛ ᴘʟᴀʏᴇʀ: ʙᴀɴɢ ᴄʜᴀɴ

Volt kinek perverz gondolatai támadtak, de voltak köztük olyanok is, mint Felix, ki az extrém dolgok kedvelése révén, szeretett volna „szórakozni" barátaival.

-Jó, legyen. —ment bele Chan, bár barátja mondatától kicsit megszeppenve— De egy feltétellel! Jeongint nem kergetjük a halálba!

Mindenki helyeslően bólogatott, majd gyermeki izgatottsággal cipekedtek ki az udvarra. A nap lassan végleg eltűnt és az eddig békés csendet, tücskök millió telítették meg ciripelésükkel. A kerti székek csikorogva vonaglottak a tábortűzhöz, mely köré tálcák és üvegek voltak készítve. Két felé osztódtak el: a kisebbek az előbb említett tűznél üldögéltek, futkostak, míg az idősebbek a húsokat pácolták, vágták és sütötték a teraszon. Szinte idilli pillanatnak tűnt, míg nem a fiatalok nem kezdtek el panaszkodni.

-Gyertek máááár! —kiabálta a legfiatalabb, majd elkezdett lábaival hadonászni a levegőbe— Éhen halunk!

-Mit szóltok, ha csendkirályt játszanánk?! Aki veszít, az fogja a játékot kezdeni!

Minho felszólalására, az eddig tüzet őrzők, mind a grillsütő köré gyűltek, magukba szívva annak füstjét. A mondóka elhangzott és ismét csak a tücskök adtak zajt az éjszakának. Mikor kész lettek az ételek és a fiúk egy-egy tányérral a kezükben indultak vissza a tűz felé, véletlenül megszületett a játék „nyertese". Hiába mutogatott és csóválta a fejét, a többiek éljenezni és kiabálni kezdtek.

-Háháá! Chanie hyung fog kezdeniiii!

-De csak tüsszentettem! Ez nem éri! —próbálta menteni a helyzetet a legidősebb, de hiába.

Miután mind leültek a tűz köré, a legfiatalabb ausztrál feltette a kérdést, melyre a többiek egyszerre néztek Chanra.

ᴛʜᴇ ɢᴀᴍᴇ ɪs sᴛᴀʀᴛɪɴɢ...

-Szóval hyung, felelsz vagy mersz? 

-Hmm, áh jól van, nem leszek beszari, merek!

Senki sem csalódott hyungjában. Mindenki tudta, milyen őrültségekbe tudott belemenni akár Ausztráliában, akár Koreában. Felix ezért nem kímélte, tenyerét dörzsölgetve gondolkozott, majd kinézte Minho kezéből a kést, amivel vágott.

-Azt mondtad, hogy lehet durvát is mondani, igaz?

-Ajj Lix, már most a tűzbe akarsz rakni, hogy megnézd meddig bírom? —kérdezte Chan egy szarkasztikus nevetés kíséretében, amibe Felix is csatlakozott.

-Szóval, a feladatod az lesz, hogy azt a kést, ami Minho hyung kezében van, megpörgesd a levegőben 23-szor! —jelentette ki a fiatalabb, majd visszadőlt Jisung karjai közé, várva, hogy az idősebb nekikezdjen kiadott feladatának.

Chan nagyot sóhajtott, majd kivette barátja kezéből a kést és felállt. Kezében a kés határozottan állt, pont, mint az a hat fiú tekintete, akik körülvették. Nyelt egyet, majd feldobta a kést, ami megpördült. A legkisebb még a szemét is becsukta, hisz Chan kezén az erek annyira kidudorodtak, hogy egy vékony papírtól is el tudott volna vérezni. Ő azonban elkapta a kést.

-Egy. —mondta várakozva Jisung, ki próbálta a mellette ülő miatt fenntartani nagyfiús látszatát, pedig legbelül féltette hyungját.

Chan elmosolyodott, hisz tudta. Még egyszer feldobta, majd elkapta. Ez ment még 21 alkalommal, ám a 22-nél valami elterelte a figyelmét. Ausztrál létére nagyon is félt a rovaraktól, mikor pedig egy darázs repült a közelébe, világgá tudott rohanni. De most nem lehetett. Nem tudta játéknak venni, meg akarta nyerni a versenyt, ami vele kezdődött. Feldobta a kést, a darázs pedig kihasználva a helyzetet felé szállt. Szinte minden egy szempillantás alatt történt. Mindenki csak a kés fémes hangjára lett figyelmes, amint a földre esik, majd Chanra, aki a csuklóját fogja. Changbin és Minho olyan gyorsan álltak fel, hogy felborították széküket. Jeongin annyira megijedt, hogy lábait felhúzva bújt Hyunjinhoz, ki szemét próbálta takarni.

-A kurva életbe... —Chan fájdalmas hangja arra késztette Felixet, hogy megnézze mi történt hyungjával.

-Chris? Megvágtad magad?

Changbin, kinek sikerült elérnie, hogy Chan elengedje a csuklóját, óvatosan fogta meg azt, ám sebet, vagy vért nem látott.

-Dehogy, pont az oldalával esett rá, gondolom pont egy idegszálamra, ugyanis el van zsibbadva a csuklóm...

A fiúk mind fellélegeztek, majd Felix egy nagy ölelést adott barátjának.

-Sajnálom hyung...nem muszáj végig–

-Már csak egy kell, Lix. Meg lesz az.

✴️〰️◽◽◽◽◽◽◾◽〰️✴️

ғᴇʟᴇʟsᴢ ᴠᴀɢʏ ᴍᴇʀsᴢ?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora