12

77 3 5
                                        

~Reggel~

Iszonyatos fej fájásra ébredtem. Elvégeztem a reggeli rutinom és indultam is a szöveg próbámra.

Yoongi pov

Az este utánn nehezen aludtam el. Reggel kimentem a konyhaba és a mai napom narancs lével keztem. Majd elmentem futni.

Futás közben csak a tegnapi csókra tudtam gondolni. Saját magamat is meg lepptem, de rá jöttem iszonyatosan szeretem No Eult. Nem akkarom hogy más csókolja hiábba csak egy szinpadi csók lesz!

A házba vissza érve vettem egy zuhanyt és be mengem a szobámba.

RM pov

No Eullal együtt be jöttem az enthez. Láttam rajta hogy valami baja van. Nem mertem a kocsiban meg kérdezni de most hogy szünte van ezért letámadom.

-No Eul, tudunk beszelni? -kérdem.
-Persze, mi a baj? -kérdezi-
-Láttam nem vagy jól minden redben? -kérdek rá.
-Hát igazából, nem igazán -mondja.
- Hallgatlak - ülök le a székre és pasolom meg melletem a helyet. A lány helyet foglal.
- Tegnap este ki mentem az udvarra.. Yoongi kint ült én mellé ültem és hát.. - áll meg.
-Igen? Mit csinált? -nézek rá*
- Yoongi -nyelt egy nagyot- Ő megcsókolt -súgta a fülembe. - De nekem ő olyan mint a bátyám.. -szomorodik el.
- Eul - nézek rá- Beszélek a fejével te csak koncentrálj a forgatásra -ölelem meg.

Valami furcsat ereztem a lányon mintha ő is szeretne Yoongit de félne. Halkan batyogtam a szobam felé. Ahogy be leptem Jintnel talaltam magam szembe. Meg paskolta maga mellet a helyet hogy üljek le.

-Te is erzed amit én Eul es Suga között? -kérdez rá. Válaszul aprót bólintok, majd a földet nézve teszem a homlokomra a kezem.
-Ebből még bajok leszenek Jin -sutogom hallkan.
-Együtt meg oldjuk -paskolja meg a válam majd kimegy a szobamtól. Azzonal elterülök az agyamon es bámulom a plafont. Feletem őket valamikük serülni fog de nem tudni ki.

Csendes gondolkodasom egy kopogás zökentette ki. Jk volt az.
-Gyere tök mag -mondom majd a srác le ült mellém.
-Hyung minden rendben? Oly letört vagy- mondja szomorkasan.
-Minden rendben van csak faradt vagyok. - mosolygok rá.
-Pihenj sokat -megy ki a szobamból. Azzonal elterülök ujra majd el nyom az álom.

No Eul pov.

Nagyban gyakorlom a szövegem tükör előtt. Majd hirtelen el sirtam magam. Nem volt oka csak sirtam. Jól eset. Szememet törölgetsm mikor kopogas után be lepet az ajtón Hobi.
-Hoseok mit keresel itt? -kerdezem szipogva.
-Minden rendben Eul? -kerdezi felve.
- Persze -forulok el gyorsan.
-En meg most jöttem a fal védőröl ugye? Veszekedtettel Yoongi hyungal?- kerdeset hallva mintha tört döftek volna a szívembe elkezdtem újra könnyezni.
- Nem veszekedtünk nyugalom - mondom amiközbe bamulok ki az ablakon. Majd hatulról ket ölelő kezet erzek de az nem Hobijé volt. Ő csendben kisliszant a szobámbolt. Yoongi ölelt magához a lehető leg szorosabban.
- Engedj el kerlek - mondom halkan.
- Nem - kaptam azonnal valaszt, majd kicsit rataposva lábara próbaltam meg fordulni hogy eljökjem magamtol. De ő ahogy megfordultam magához szoritott.
- Ne mocorogj törpe - búlyik a nyakamba. Szeretett éhes, óvatosan a határa simitottam es altunk ott egy darabig. Majd a szemembe néz Suga.
- Olyan szep vagy. - simit az arcomra amibe bele borzongok. Majd a csipőmön erzem a kezet es közelebb rant magahoz. A lendület által kezem a nyaka köté fonom és nezem a szemeit.
-Yoongi ezigy nem helyes - sutogom hallkan. De a mondatom folytatását nem mondhatam el mert ajkaimra tapadt. Most engedtem a kisertesnek vissza csókoltam. Valahogy jól eset a közelsege. Lehet bele szeretem Yoongiba?

Falnap tapasztott és úgy csókolt mintha az élete mulna rajta. Ahogy eszmlétem hogy mi törtenhet elkötem magamtól es kirohantam a lakasból. Kell egy séta.

- ELMENTEM SETALNI - orítottam be a házba majd elindultam.

Yoongi pov.

Hevesebbnél hevesebben csókoltam a lanyt. Édes ajkai meg babonáztak. Kezek érzesekt táplalni iránta. Ahogy el lökött magatól es kirohant a szobaból falnak támaszkodva neztem magam elé.
- Min Yoongi mi a farncokat képzelsz elijeszted - mondtam magamnak. Majd a szobámba vettem az irányt, es egész napra magamra zartam ne hogy ártsak a lánynak.

A sracok folyamatosan kopogtattak az ajtómon. Lehet baj van. Oda lepve kinyitom es a diszes tárdasagbol Jin és RM áll velem szembe. Ez nem jo jel.
- Gyertek be - invitálom öket a szobaba akik be is jönnek.
- Beszelnünk kell - kezid el RM.
- Mit erzel Eul iránt? -kerdezi Jin. A vér is meg fagyott bennem a kérdestől. Mit is erzek pontosan? Teszemfel magamban a kérdest.
- Nem tudom -hajtom le a fejem. Nem tudom eldönteni. Plafont bamulva fogom a fejem.
- Akárhogy is érzel iránta jobb lesz ha elengeded. Yoongi tönkre teheted a karierjet ami nem indult be -mondja Jin.
-Emelett ha az igazgató meg tudja neked veged - mondta RM.
- Tudom es Tudom -feleltem - De akár hányszor meglátom csak szorosan átakarom ölelni és megcsókolni... kezdem azt érezni beleszeretem - válaszolok közbe nézem az arcukat.

Jin pov.

Döbbenten hallgatuk Yoongi szavait. Habár latszok Eulon , hogy ő se tudja eldönteni mit érez. Ahelyet hogy törtenem a fejem inkabb elindultam meg keresni a lányt.

Hosszass keresés után megtalaltam a közeli parkban.
- Kim No Eul vegre meg vagy! - ölelgetem meg.
-Jin -szólal meg megszepenve a lány.
- Nem esett bajod? -kerdezem majd lattom hogy elkezd sirni. Szorosan átöellem es ő a melkasomba bújik.
- Azt hiszem rosszatt tettem. -mondta közbe törölgete a szemeit. Csak sorosan magamhoz öletem es nyugtatgatam. Simogatom a hatátt mikor megszolal a telefonja. Felveszi váltott pár szót majd rám nezet.
- Jin próbára kell mennem kesőn érek haza - mosolyt eröltette az arcara.
- Otthon fog varni az étel beszetem a mikróba -simitok a hátára majd hagyom hogy menjen.

Samuel pov.

Amint nem a tévés dolgokat vagyok elfoglalva megyek próbálni. Felhívtam Eult hogy jöjön be hozzám az enthez.
- Szia Sam -lép be a lány az ajtón.
-Szia Eul -csilan mega szemem ahogy rá nézek majd megölelem amit viszonoz. - Készen álsz a próbára? - érdeklődöm. Valaszul egy bólitas kapok. Valami nincs rendben. Oda ülök melle és meg fogom a kezét.
- Mi a baj? -nézem.
-Semmi jól vagyok -mosolyog rám de nem őszintén. Majd elnéz. Óvatosan az álaná magan fele foritom a fejet.
-Láttom hogy baj van mond el kérlek -kérlelem.
- Minden rendben Sam. Kezdjük a próbát - soszorit a kezem majd a forgató könyv szerint haladunk.

No Eul pov.

Samuelel próbalunk meg nyugtatt a kőzelsege majd egy kritikus részeh érünk a csók jelenthez. Azonnal eszembe jutnak ez este törtentek es meg szédülök.
-Hé mi a baj -fog meg a srác es leültett.
-Hirtelen meg szedültem bocsáss meg - kérek bűn bánóan bocsanatott hisz két hete ezt a jelenetett próbáljuk.
-Folytasuk kérelek, de ha lehet ülnék- aprót bólint es folytatjuk. Szép lassan hajol felém Samuel, hogy megcsókoljon. Automatikusan lehunytam a szemem es vártam hogy az ajkaink össze érjenek.

Samuel pov.

A székkel közelebb húzom magam hoz a lányt és arcara helyezve a kezem csókolom meg. Mintha a menyben lennek oly puha az ajkai. Ahogy elvalunk a egymás szemebe néztünk és csend telepedet ránk. Csak nézet és én is őt mintha most látnak egymást utoljára.
- Ettél már? - töröm meg a csent.
-Még nem és te? -kerdez vissza.
-Nem, ezert rendeltem enni -hozom be a szatyorokat az ettelel majd elkezdünk enni.

Evés után eleg kesőre jart de meg beszélgetünk. Addig addig meg elaludtunk.

~sziasztok késve de itt van~

Szeretni fogsz valaha?Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt