Szeretni fogsz valaha?

9.

Yoongi pov.

Ma van az év legnagyobb díj átadója. Nagyon izgulunk, 6 év óta először jelöltek minket az év legjobb előadója és a legelterjedtebb banda díjra.

Gyomor görccsel ültünk és vártunk. Az idő el ékezet. Vártunk és vártunk mikor el ordította magát a díjátadó hogy Bang Tang Boys. Örömünkben sírtunk. Mindannyian meg köszöntük az ARMYknak, mert ezt nélkülük nem jöhetett volna létre.

A díjátadó után rendeztek egy bulit. Egy ideje már ott vagyunk beszélgetünk mindenki mindenkivel.
-Hoseok nem láttad Namjoon? - kérdezem. Mielőtt válaszolni tudott volna akkor lépet be a terembe No Eullal az oldalán. Mindenki őket nézte.
-Itt van -mondta. Én csak bámultam a lányt. Gyönyörű volt, a ruha rajta meg bámulatos és a mosolya elragadó.
- Eul nagyon csinos vagy - mondta Jin.
-Köszönöm - pirult el a lány. Én csak álltam ott és néztem. Ahogy beszélget más Idolokkal. Nam egy tapodtat nem mozdult mellőle.
-Yoongi - jött oda mellém Namjoon.
- Tessék? - kérdeztem.
-Ki vinnéd Eult levegőzni nem érzi jól magát- mondta. Nem kellet noszogatni meg fogtam a lány kezét és ki vezetem a hátsó kertbe

- Köszönöm Yoongi- mondta.
- Semmiség volt - válaszoltam. Leültünk a hídon a padra. Egyikünk sem szolt semmit csak néztük a kék eget amin több millió csillag ragyogott. Rá pillantottam és nem tudtam róla le venni a szemem csak néztem és néztem. Percről percre egyre jobban belé szeretek. Majd rám nézet és mosolygott. Nem bírtam tovább meg csókoltam

Életem legszebb pillanata volt. Nem tolt el magától. Nem csinált semmit csak nézet. Ahogy el váltam tőle bele néztem gyönyörű szemeibe. Nem szólt semmit csak felállt és el sétált.Felálltam és utána mentem
- sajnálom....nem tudom mi ütött belém
Hajtottam le fejem zavaromban. Megtettem amire oly rég vártam...de vajon ő is így érez mit én?

Jin pov.

Reggel iszonyatos fej fájásra keltem. Lehet nem kellet volna meg inni az utolsó pohár pezsgőt. Lementem a konyhába gyógyszerért és kávét főzni. Eul már lent ült és főzte a kávét. Az asztalon hét szem gyógyszer volt hozzá poharakkal és vízzel.
-Jó reggelt Jin oppa! - köszönt vidáman.
- Jó reggelt! Honnan tudtad hogy gyógyszerét jövök?- kérdeztem.
- Ismerem az ilyet. A bátyám is szeret inni és miután más nap felkelt gyógyszer követel - nevetett egy nagyot, majd el szomorodott.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Most nagyon hiányzik a bátyám! Hiába csipkelődtünk folyamatosan. Nagyon vigyázott rám - válaszolta. Nem tudtam mit mondni csak megöleltem.
-Khm- köhintett egyet Yoongi. Mind ketten oda kaptuk a fejünket.
- Öhm én azt hiszem fel megyek - mondta zavartan a lány. Én és Suga csak néztünk utána.
-Nem tudod mi baja? - kérdeztem.
-Nem - mondta, de látszott rajta, hogy nem mond igazat.
- Min Yoongi azonnal mond el mi a baja!- parancsoltam rá.
-Nem tudom- mondta és elhúzott. Nem értem mi folyik itt.

No Eul pov.

A szobámba fel érve ellő vettem az albumom és ki kerestem azt a képet amin én és a volt barátom vagyunk ez a kép a ballagásunkon készült. Megfordítottam a képet és el olvastam mit írt rá "Örökön öröké Eul♡" de ezt nem tudja be tartani mert mikor ide ki költöztem szakított velem telefonon. Még mindig fáj csak más fél évig volt a barátom. Amit tegnap Yoongi tett az elő hozta ezt bennem. A gondolataimat egy kopogás szakította félbe Jin dugta be a fejét az ajtón. Gyorsan le töröltem könnyeim.
- Jól vagy? - kérdezte aggódóan.
- Igen -válaszoltam halkan de érthetően.
- A könnyeid nem ezt állítják - jött be az ajtón majd be zárta. -Mond mi a baj? - kérdezte.
- Tényleg semmi - válaszoltam.
-Engem nem tudsz át verni- mondta. - Össze vesztetek Sugaval? -kérdezte.
- Nem dehogy - ha tudnád hogy megcsókolt szív rohamot kapnál.
- Ki az a srác? - mutatott a mellemet lévőképre.
- Ő......... a volt barátom - válaszoltam elcsukló hanggal. Majd egy könnycsepp gördült le az arcomon. Nem kérdezett semmit csak magához szorított.
- Nem kell beszélned róla. Én mindig támogatni foglak és ha baj van nekem elmondhatod - mondta. Még pár percig ölelt majd kiment mert készítenie kellet a kaját. Gyorsan el mentem megmosni az arcom és mentem utána segíteni. A konyhában 7 szempárral találtam magam szembe. Oda mentem Jinhez aki háttal ált nekem. Mindenki várta hogy végre észere vegyem hogy ott ül a bátyám. Ahogy le esett a nyakába ugrottam.

- Hiányoztál te hisztis picsa- morogta a bátyám.
- Te is hiányoztál de a beoszlásaid  nem balfasz - válaszoltam.  Nagyon boldog vagyok, hogy a bátyám itt van már nagyon hiányzott.
- Srácok nem bánjatok ha el rabolom a húgom?- kérdezte
- Nem, nem baj, de épségben hozd vissza- mondta Nam és nevetünk egy jót. Vajon hova megyünk?

Sziaztok meg hoztam a következőrészt hosszabb idő után. Igyekszem legközelebb. Tovabbi jó olvasát