Szeretni fogsz valaha?

11.

Yoongi pov.

Napok óta a szobámban komponálok. Hajnalban megyek enni mint mindig. Mindenki alszik nyugalom van. Halkan felmentem No Eul szobájaba, mint minden nap. Rendesen betakartam majd leültem az ágy szélére és  néztem ahogy alszik.  Ahogy nézem megnyugszom.  Gyorsan nyomtam egy puszit a homlokára és kimentem. Mióta megcsókoltam nem beszeltünk. Kerül engem. Vetettem egy utolsó pillantást rá és jem is le. Lent találtam Namjoont.
- Hát te? - kérdeztem tőle.
- Nem tudok aludni. És te?- kerdezet vissza.
-A dolgozó szobába megyek -válaszoltam.
- Az elmúlt pár napban mindig ott vagy. Miere készülsz? - kérdezte.
- Új számokat szerzek. Miere keszünnék? - válaszoltam. Nam bólintott majd elindult aludni.
-Ja holnap ruha próba delután egykor - mondta majd felment. Lassan vissza batyogtam a dolgozó szobámba. Már teljesn kész a dal. Örömmel néztem a lapot. Nyugodtan mentem lefekedüdni aludni.

~Reggel~

Fissen és üdén mentem le reggelizni a többiekkel.
- JÓ REGGELT EMBEREK! - üvöltöttem el magam. Abban a pilanatban kaptam egy fülest RMtől.
- Fogd már be No Eul még alszik barom- mondta. De akkor pont belépet a helysegbe. Oda sétálthozzám és leragaszotatta a számat.
- Így legalább nem ordítasz - simította meg utoljára a ragasztótt. Én teli erőmből le téptem. Felordítottam. Mindenki telitorokból röhögött.
- Ide gyere te átok fajzat -kezdtem el kergetni Eult. Nevetve menekült előlem. Majd be rohanta a dolgozó szobámba és bazárta magára az ajtótt. Szerencsémre van pót kulcsom és a drága kivette a zárból a másikat. Bejuttotam és magunkra zártam. Nagy kerek szemekkel nézet rám.
- Te hogy? Hisz itt van? - csak felmutatam a kulcsot.
- Na most véged! - kezdtem el csikizni. Annyira csikiztem hogy a földön kötötünk ki. Abba hagytam a csikizését majd néztem a gyönyörű barna szemeit.

No Eul pov.

Néztem Yoongi szemeit és eltudtam volna veszni a látványban. Soha nem néztem így még rá. Elkapot valami fura érzés.
-Elengednél? - kérdeztem.
- I-igen- tápaszkodtunk fel a földről.  Kínos csend telepedet ránk.
-Azt hiszem én megyek szia - rohantam ki a dolgozó szobából. Felmentem a szobámba es leültem a laptopom elé. Jött egy e-mailom. Samuel irt. Nem tudim mennyi ideig beszélgethetünk de arra lettem figyelmes hogy Jin felszólt kész az ebéd. Nagy nehezen megirtuk egymásnak a kakao talk idját és ott folytatuk. Kajalás közben is irkáltunk.
- Khm No Eul tedd le a telefont - szolt rám Namjoon.
- Jó rendben - tettem le nehez a telefont. Folyamatisan jött az üzenet Semueltől.
-Szépen meg kérlek kapcsold ki -mondta Jin. Azzonal ki kapcsoltam. Csendben telt az ebéd további része.

Yoongi pov.

Ebédig nem láttam No Eult. Bezárkózott a szobájába. Az asztalnál folyamatosan a telefonját nézte és nyomkodta. Miközben nezte a telefont tök boldog volt. Jó lett volna tudni miért ilyen boldog. Miután csendben meg ebédeltünk felmmentem Eulhoz. Bekopogtam.
- Gyere csak - hallotam bentről.
- Szia - léptembentem a szobába.
-Szia, mit szeretnél? - kérdezte.
- Eljönél most velem vásárolni? - kerdeztem ő bologatott. Gyorsan el keszültünk és indultunk a plázába.

Körülbelül 20 boltott jártunk végíg mire meg találtam azt a felsőt amit kerestem. De közben No Eullal lehetem. Az egészben a legjobb az volt mikor fagyit ettünk és tiszta maszatos lett. Ahogy erre gondoltam azzonal elkeztem  nevetni.
-Te még most is azon nevetsz?- kérdezte morcosan. Én csak bologatam és válba vágot. Lementünk a parkolóba a kocsihoz.
- És most hova megyünk? - kérdezte.
- Valahova - mondtam neki titokzatosan.
- Nem megyek veled sehova ha nem monod meg -fenyegetőzött.
- Majd meglátod -mondtam. Erre durcizott egész uton. Elvittem a Han folyóhoz. Már mennt le a nap így gyönyörűvolt a kilátás.
- Kiszálász- nyitottam ki neki az ajtót. Ahogy kiszált a kocsiból
gyönyörködött.
- Aszta egy Gyönyörű - mondta. Addig én elő vettem a pokrócot és egy gitárt.
- Éreztem hogy tetszeni fog - mondtam mosolyogva miközben leterítettem a pokrócot. Leült a és csodálta továbba tájat. Kezembe vettem a gitárt és elkeztem játszani. Ezt a pillanatott soha nem fogom el felejteni.

RM pov.

Yoongi és No Eul késő este értek haza. No Eul azzonal fel ment a szobájaba aludni. Én még el csiptem Yoongit egy hosszas beszélgetésre.
-Yoongi dolgozó szoba most - utasítottam. Láttam az arcán megint mit csináltam arcot.
-Mit csináltam -kérdezte.
-Semmi. Csak tudni akkarom mit akkarsz No Eultól? Látszik rajtad hogy nem csak barátként tekintesz rá!
- Ennyire feltünő?! -kérdezte le sokkolva.
- Nyugi csak én vettem észre  mivel nagyon sokat vagyok No Eullal.
- Kérlek ne mod el neki... tudom soha nem jönn össze vele de reménykedem. -mondta
-A rény hal meg utoljára - válaszoltam majd ki sétaltam. Segitenék neki de nem lehet fiatal hozzá.

~Reggel~

A konyhaban ülök várom a többiekez hogy kajáljunk. No Eul csinalt nekünk rántottát. Mikot mindennel készlett telefonozott, vagyis inkább beszélgetet. Amitő  egész boldognak tűnt.

- Kivel beszélgetesz? -kérdeztem.
- Samuelel - válaszolta könnyedén.
- Milyen Samuel? - kéreztem vissza.
-Kim Samuel! -mondta majd mutata youtubon a viedójá.
-Ó es te honnan ismered?- érdeklődtem.
- Vele fogok egy sorozatban szerepelni- mondta. Azzal a lendülettel ment a szobájába.

Nem sokaig voltam egyedül a többiek szépen csatlakoztak hozzám. Nagyban folyt a téma mikot Eul meg jelent.
-Sckacok be mentem az ethez- mondta majd kirohant a házból. Mi csak néztünk utánna. Kinéztem a kis ablakon egy szürke furgonba szált be. Biztos a Samuel jött érte. Mire vissza értem akonyhába mindenki eltünt.

Egyre jobban érzem azt hogy mikor ő nincs itt akkor mindenki csak magával foglalkozik.
Hogy lett ilyen az életünk?..... Nem rágódtam sokáig ezzen a kérdésen rendet tettem a dolgozó szobámban.

Samuel pov.

No Eulal be jöttünk a szöveget gyakarolni mivel holnap forgatás. Nagyon sok szor átt vettük, teljesen bele éltük magunkat mikor megláttuk a csók jelenetett. Nem az első lenne ez de ez most teljesen más. Ideges vagyok. Mikor kár rá szántuk magunkat megszólalt a telefonom, mennem kellet elköszöntem tőle majd elmentem próbálni.

No Eul pov.

Olyan nyolc óra tájékában haza értem a srácok mind a dolgozó szobájukban voltak, most láttom igazán milyen is volt itt az élet mi előtt jöttem. Halkan felmentem a szobámban és bámultam a plafont. A szemem előtt lebeget a jelenet le irása. Igesen vagyok de nagyon. Próbáltam elaludni nem ment, így ki mentem az udvarra. Kint Yoongiba botlotam.

- Nem tudsz aludni? - kérdeztem. Ezzal hátra nézet.
-Nem, nem hagynak a gondolatok - válaszolt.
- Engem se- mondtam közbe le ültem mellé és néztem az eget. Majd azon kaptam hogy néz engem.
- Hold fényben még gyögyörűbb vagy- mondta, majd óvatosan hozzá ért az arcomhoz és megcsókolt. Nem tudtam mire véljem. Csak néztem rá dermeten.
- Nem ez lesz a jeleneted? - kérdezte.
- De, de te ezt honnan tudtad? -néztem rá kikereledett szememekkel.
- Titok - monda azzal el ment.

Sziasztok hosszú idő után itt a következő rész. Sanjnálom alig van időm írni vagy nincs ihletem. Szóval nem tudom mikor lesz megint rész...
Kérlek várjatok.❤ Addig is jó tanulást  mindenkinek❤❤