Ilyen a ...Szerelem? (Alastor×Reader) [Átírásalatt]

♡2.rész♡

Megfordultunk és egy fura kiszerelésű lény volt az.
-Na akkor mennyiért dolgoznátok nekem?- kérdezte az alak.

Ránéztem (B/n)-re,-ra, majd, mint ha meg se hallottuk volna a kérdést, hátat fordítottunk neki és faképnél hagytuk.
Útközben kaptunk egy fagyit, és azt is megtudtuk, hogy Pentagram a város neve. (Milyen ironikus)
Szerencse, hogy a pokolban vannak még normális démonok is.
Miközben ettük a fagyinkat, arról beszélgettünk, hogy most mihez kezdjünk magunkkal.
Semmi sem tart örökké, a fagyink is elfogyott, és a nap szerű mittudom én mi is kezdett nyugovóra térni.
Ekkor láttam meg egy plakátot.
Valamiféle Happy hotel volt az.
Visszamentünk a kedves fagyis Démonhoz és megkérdeztük, hogy merre találjuk azt a hotelt.
Korom sötétben sétáltunk, csak a házakból szűrődtek ki a fények.
Nagyon megkönnyebbültem amikor megláttam a hotelt, már nagyon kezdtek zavarni ezek az ijesztő hangok.
Viszoont a neve nem Happy hotel hanem Hazbin hotel, de ennyi baj legyen.
Mikor beléptünk minden szem ránk szegeződött.
Beljebb léptünk és becsuktuk magunk mögött az ajtót.

-Hé Vaggie itt vannak a terve....- ekkor sétált be egy szőke hajú, fehér bőrű lány.- Wiiiii!!!- sikított fel ugyanaz a személy.
Ide szaladt hozzánk és a nyakunkba ugrott.
-Öhm...Oké...Neked is szia.- köszöntem, míg a barátnőm meg sem tudott szólalni.
-Ja, amúgy Charlie vagyok!- Engedett el minket.
-Én (T/n) vagyok a barátnőm pedig (B/n).- mutattam be magunkat.
-Szállást szeretnétek?? Esetleg meg akartok javulni??- kérdezte Charlie izgatottan.
-Jaaa, aaazt hiszeeem.- mondtam neki direkt elhuzva a szavakat.
-Ez nem hangzott valami biztosnak Kedves.- jött ide hozzánk egy piros ruhás Démon.
-Ő itt Alastor- mondta Charlie.
-Örülök a találkozásnak Kedveskéim!- folytatta ezek szerint Alastor.
-Szia..- mosolyogtam kicsit rá. Nagyon furcsa érzésem van ezzel a démonnal kapcsolatban. A megjelenése, a hangja és úgy alapból nem tetszik. Oda kell rá figyelnem.

-Okés, akkor ha itt akartok maradni akkor ki kéne tölteni néhány lapot.-mondta egy másik lány akinek az egyik szeme helyén egy x volt.- Sziasztok. Én Vaggie vagyok.- majd szólt kedvesen. A két lányt nézve azon tűnődtem, hogy talán a pokol mégsem olyan szörnyű hely, van még itt remény a boldogságra.

-Akkor kezdjük is.- szólt Charlie.- Démonok vagytok?- kérdezte.
-Én nem tudom...- szólt (B/n).
-Bukott angyal vagy?-kérdezte.
-Az bukott angyalnak számít akit a mennybe küldtek elöször, de eltévesztettek valamit ezért leküldték a pokolba?-kérdeztem.
-Sajnos nem... ahhoz a mennybe kellett volna kerülnöd és ha ott követsz el valami bünt úgy küldenek le ide a pokolba, akkor lennél bukott angyal. Tudjátok mint az apám Lucifer.-hadarta Charlie
-Ugyan ezt mondtam.-súgta nekem nevetve (B/n).- Várjunk, Lucifer az apád?- hagyta abba hirtelen a kuncogást, majd hirtelen a trónörökösre nézett.
-Igen, de ez egyenlőre lényegtelen.-zárta le Charlie.- Hogy haltatok meg?- kérdezte.
-Háát kaptunk egy gyors hasba szúrást.- válaszoltam röviden.

...

És még egy utolsó és egyben fontos kérdés. gyilkoltatok-e. Vagy ha máshogy kérdem akkor, jogosan érzitek-e hogy a pokolba kerültetek.-nézett ránk komolyan

(B/n) egyből rávágta hogy nem. Ő tényleg nem gyilkolt egyszer sem. Nem is itt a helye, neki a mennyben kéne lennie, miattam került ide le. És most rajtam volt a sor, erre Alastor is felfigyelt.
-(T/n) a színtiszta igazságot kérem.-mondta a trónörökös.
-Én...-elmondjam nekik? Hisz nem is ismerem őket. (B/n)-ra,-re pillantottam aki, nem feltűnően rázta nemlegesen a fejét.
-Igen, gyilkoltam.-jött az igazság rohamom.

-(T/n) mit csinálsz?-suttogta (B/n).

-Elismerem, hogy gyilkoltam.-mosolyogtam. Nagyon jó volt azaz érzés, amit akkor éreztem. Most sokan hülyének néznek, de hát most mit is tehetnék...hisz...pszichopata vagyok.

-Okés, akkor itt a szobátok kulcsa és ezzel készen is vagyunk- mondta Charlie, kicsit furán.
A háttérben láttam, hogy Alastor vigyorog.
Úgy érzem, vele majd még meggyűlik a bajom a jövőben. Mosolyogtam a sötétben álló szarvas démonra.
Majd a lépcsőn fel sétálva pillantottunk vissza.

Mostantól itt élünk...a Pokolban.