Végtelen végzet [Befejezett]

7

A kijelentésem rányomta a bélyegét a hosszú csendre, ami beállt közöttünk. Szinte pislogás nélkül meredt rám. Ez túl sok volt neki, gondolhattam volna. Nem szabadott volna rázúdítanom ezt az egészet. Még alig van itt három hete. De rohamosan fogy az időnk. Nem pocsékolhatok el egy napot se.

Az este további része úgy telt, mintha semmit sem mondtam volna. Beszélgettünk, és végig a karjaim közt tarthattam. Ahogy ígérte egyszer sem csókolt meg, de most nem is erőltettem.  Az éjszakát ismét nála töltöttem. Korán kelltem, hogy munka előtt haza tudjak menni zuhanyozni. Nehezen, de sikerült úgy kimásznom az angyalkám mellől, hogy ne ébresszem fel.

A munka megint nagyon nehezen ment, de már csak egy nap és végre vége ennek a hülyeségnek. Késő este végeztem és ma nem vágytam semmire, csak egy kiadós alvásra, de tudtam, hogy nem tehetem meg ezt Mattel, ezért elindultam hozzá. Remélem, hogy legalább ezzel nem baszom el a dolgokat. 

Nehezen ment a vezetésre koncentrálni, de szerencsére minden gond nélkül megérkeztem. Lassan battyogtam a szobájához, de megint meglepetésben volt részem. Beléptem a szobába, becsuktam az ajtót és amint megfordultam Matt a karjaim közé vetette magát. Alig bírtam megtartani magunkat, de valahogy sikerült. Megfogtam a seggét, hogy semmiképpen se essen le. Szorosan ölelt és el se akart engedni. 

Kiélveztem, hogy ennyire nyíltan fejezi ki az érzéseit, de már nagyon fáradt voltam, ezért le kellett tennem. Leültem a szokásos helyünkre és magamhoz húztam.

-Fáradtnak tűnsz - közölte, miután végigmért tetőtől talpig. 

-Az is vagyok, de megígértem, hogy eljövök hozzád minden nap.

Elnyomtam egy ásítást, hogy ne tűnjek bunkónak. Amíg ilyen kedves velem, addig én is az leszek vele.

-Megmasszírozzalak? - kérdezte olyan természetesen, mintha mindennap ezt csinálnánk. Vajon csak azért csinálja, hogy kimehessen? Nem tudom elképzelni róla, de olyan hirtelen jött ez a változás, hogy ez lehet az egyetlen magyarázat. Pedig annyira jó most így. Meg tudnám szokni ezt a szeretetet és törődést, amit most ad nekem.

-Ne strapáld magad. Inkább mesélj, hogy milyen napod volt! - tudom, tudom, hülye kérdés, de kíváncsi vagyok, hogy telnek a napjai itt. 

-Nem strapálnám, ahogy te mondtad. Hasra! 

Hangjában szigor és szeretet csengett. Teljesítettem kérését és éreztem, hogy elhelyeszkedik a seggemen lovagló ülésben. Megéreztem kicsi kezeit, ahogy a vállamra siklottak és masszírozni kezdett. Teljesen ellazultam alatta. Annyira jó lenne minden este ezt érezni. 

Finom simogatást éreztem az arcomon és a mellkasomon. Lassan kezdtem nyitogatni a szemeimet és a világ legaranyosabb dolgát láttam meg magam előtt. Matt az én pulcsimban ült előttem és keltegetett.

-Gondolom ma is sok dolgod lesz. Nem szeretném, hogy elkéss.

-Angyalkám, nagyon aranyos vagy - felültem és egyből magamhoz húztam és egy lágy csókot nyomtam az ajkaira. -Jól áll a pulcsim.

Bókom hatására elpirult és szorosan hozzámbújt, gondolom azért, hogy leplezze a zavarát, de ez nem sikerült neki.

-Köszönöm, hogy felkeltettél. Tényleg mennem kell. Ne haragudj, hogy most nem tudtam veled foglalkozni. 

Felkászálódtam és nyújtózkodtam egy nagyot. Remélem, hogy hamar átvihetem magamhoz, mert itt minden olyan kényelmetlen. Mikor visszanéztem rá, azt láttam, hogy éppen vette le a pulcsimat. Gyorsan elkaptam az alsó szegélyét és visszahúztam rá.

-Maradjon csak. Neked jobban áll, mint nekem - rákacsintottam és mielőtt ellenkezhetett volna otthagytam.

Ma van az ellenőrzés utolsó napja és végre megszabadulok azoktól a faszoktól. Úgyis mindig rendben van minden. Tök fölöslegesen raboljuk egymás idejét, de ami kötelező, azon jobb hamarabb túl esni.

***

Ahogy reggel megjósoltam minden rendben volt. Nem volt más hátra, csak elküldeni az iratokat a főnöknek, hogy minden rendben és már mehetek is a dolgomra. Most minimum egy hétig erre se fogok nézni, annyira leélt ez az egész. 

Már meg sem lepődtem, amikor Matt a nyakamba vetette magát üdvözlés képpen. Most is az én pulcsimat viselte és annyira jól állt neki. El se tudnék képzelni nála szexibb társat magamnak. Ő egyszerűen tökéletes. Túl tökéletes, ezért nem vihetem magammal mindenhova. Nem hagyom, hogy bárki lecsapja a kezemről. Ez a gyönyörűség az enyém.

-Ma is nehéz napod volt? - érdeklődött. Kicsit lazított az ölelésen, de csak annyira, hogy hátrébb húzódva lássam az arcát. 

-Igen, de most elvileg egy hétig nem kell bemennem. 

-Ez azt jelenti, hogy többet leszel velem? - remény csillant azokban a gyönyörű szemekben. Nem tudom elhinni, hogy így néz rám, mintha én lennék a mindene. De vigyáznom kell vele. Túl szerelmes és hiszékeny vagyok, ha róla van szó.

-Igen angyalkám. Az elkövetkezendő hetemet neked szeretném szentelni.

-Akkor ezt ünnepeljük meg! - még csak meg sem tudtam kérdezni, hogy érti ezt, mert hirtelen az ajkaimra tapadt. Olyan szenvedélyesen csókolt, mint még soha senki. Teljesen átadtam magam az érzésnek és hagytam, hogy tegyen amit tenni akart. 

Hosszú csókunknak a levegő hiány vetett véget, de a szenvedély megmaradt az én kis pillangómban. Olyan hévvel lökött a falnak, hogy nem tudtam eldönteni haragszik, vagy ennyire akar engem. Hamar választ kaptam, amikor is a nyakamra tapadt és szívni kezdte. A hirtelen élvezet hatására felnyögtem. Nagyon meglepett ezzel a tettével, de még hagyom, hogy irányítson. Érdekel, hogy meddig megy el. 

Kezei már az ingem alatt simogatták a hasamat. A merevedésem egyre kínzóbb lett, annyira kívántam, hogy az már fáj, de nem engedhetek a vágyamnak. Még nem szabad. Ha most hagyom, hogy az ösztöneim irányítsanak biztos, hogy keményen megbaszom, és annak nem örülne.

Ügyes ujjai már az összes gombot kigombolták az ingemen amikor észbe kaptam. Lassan kezdte csókolgatni a kulcscsontom, a mellkasom és egyre lejjebb haladtak ajkai, amikor is ellöktem magamtól. Rémülten mégis dühösen nézett rám.

-Angyalkám, ne csinálj semmi olyat, amit megbánnál. Nem akarom, hogy rossz legyen neked.

-De én ezt akarom csinálni Alec - vágott közbe hevesen. - végre érezni akarom, hogy engem kívánsz. Érezni akarom, hogy olyan finom vagy-e, mint ahogy elképzeltem. Nehogy azt hidd, hogy régen csak én kellettem neked. Te is ugyanannyira vonzottál engem, ha nem jobban, csak sosem vettél észre. Most itt az ideje, hogy megmutassam, mennyire oda vagyok érted, erre visszautasítasz? Itt vagyok már mióta és még csak ki se verhettem magamnak, miközben te boldogan szexelsz mindenkivel aki az utadba kerül. Nekem is szükségem van az olyan dolgokra is, és ezt most meg fogod adni nekem, még akkor is ha nem akarod!

Nem kicsit lepett meg a kirohanása, de végülis igaza van. Nem engedtem, hogy magához nyúljon, de nem gondoltam volna, hogy be is fogja tartani. Hosszas gondolkozás után leültem a földre.

-Rendben. Verd ki magadnak most!