Megyek. Igen, rám nem jellemző módon egy szórakozó helyre megyek. Buliban már voltam, de ilyen helyen még nem. És nem akarok berúgni. Ezt elhatároztam, és azt sem fogom engedni, hogy Finn ilyesmit csináljon, akár tetszik neki, akár nem.
Megígérte, hogy este nyolckor itt van értem. Gondoltam, ha már úgy is buliba megyünk, vegyek fel egy rendes ruhát. Egy sötét kékre esett a választásom. Még soha nem volt rajtam.
Utána gyorsan ki sminkeltem magam, és mire kész lettem, már nyolc óra volt, ugyanis nem felejtettem el meg fürödni előtte, az pedig elég hosszúra nyúlt. Na mindegy, most nem ez a lényeg. Mikor Finn mellé értem, végig mért.
- Ebbe fogsz jönni? - kérdezte szúrós szemmel.
- Miért, baj? - hokkentem meg.
- Nem, csak minden fiú téged fog bámulni. Mindegy, menjünk.
Azzal rám vigyorgott, és kezén fogva húzni kezdett.
- Gyere már! - kacagott Finn, mikor már öt perce mentünk, de én nem akartam vele egy tempóban jönni. Erre megrantottam a vállam, hogy "oké, de nem én leszek a vesztes!", azzal futásnak indultam. Finn pedig utánam. Hamarosan megláttam azt a helyet ahová mentünk. Mikor oda értünk, hirtelen meg álltam, Finn pedig belém rohant. Ennek az lett az eredménye, hogy mind a ketten elterültünk az úton. Szerencsére Finn volt alul (nem tudom hogyan, mert ő jött belém 😂) így nem estem olyan nagyot.
- - Hé srácok, ezt nézzétek, Finn hozott magával egy csajt! - hallottunk egy kiáltást magunk mellől. Fel álltunk, miközben Finn dühösen megszólalt.
- Esetleg egy szia, vagy mi, Noah? És még nem a barátnőm!
Észrevettem a hangsúlyt a még szón. Még...
- Gyere - szólt, majd kézen fogva behúzott az épületbe. Ott hangosan szólt a zene, már kiabálni kellett hogy megértsük egymást. Oda vezetett egy kisebb csapathoz.
- Srácok, ő itt Emili. Emili, ők itt a barátaim. Bár ha engem ismersz, gondolom őket is ismered.
- Figyelj, mit szólsz, ha elmennénk beszélgetni egy kicsit, úgy lányosan? - jött az ötlet Millietől.
- Oké, felőlem mehetünk. - bolintottam.
Átmentünk egy szobába, majd mindenki leült egy fotelbe. Millie és Sadie velem szemben ültek.
- Először is gratula. Te vagy az első lány, aki közel van Finnhez, és nem híres. Ezt most nem úgy mondom, hogy lenézlek, vagy ilyesmi, de tényleg kedves lehetsz, ha Finn barátkozik veled. Mert nem épp rajongókkal barátkozós típus. Bár téged nézve, nem hasonlítasz rajongóra. Mióta ismeritek egymást?
- Ha nem számítjuk azt a néhány évet,mikor másnak adta ki magát még régebben, akkor pár napja. Most jöttem Vancouverbe.
- Ó, értem. És mind csak, nem érzel valamit Finn iránt? - kérdezte Sadie sejtelmes mosollyal. Már sejt valamit...
- Hát nem is tudom. Az biztos hogy szeretem, de az a baj hogy még mérges is vagyok rá egy kicsit, amiért ott hagyott engem pár évvel ezelőtt. Tehát nem tudom.
- Figyelj, ma lesz időd. Úgyis buli van, csak nyugodtan. Legyél vele végig, hátha lesz valami. Bulizzatok, szórakozzatok. Ha tényleg szeret, akkor itt lesz valami...
YOU ARE READING
Gyűlöllek, de szeretlek (Finn Wolfhard Fanfiction) /Szünetel/
FanfictionEgy lány, aki utálja Finn Wolfhardot, de közben nem tudja nem szeretni. Hogy miért is utálja? Mindenért, amit a fiú tett. Mert nem kereste. Mert nem írt neki. És hogy fognak találkozni? Ha elolvasod, meglátod... Szünetel!!