A Szerető | NamJin ff.

8.

•~•~•~•~•~•~•~•~•~•~•

Namjoon szemszögéből:

Csak némán ültünk egymás előtt percekig, senki sem szólalt meg. Néha találkozott Jinnel a tekintetem, de rögtön el is kaptam, hiszen féltem, hogy rossz dolgot csináltam ezért nem mertem SeokJin szemébe nézni. Kinyitotta ajkait viszont egyszer sem jött belőle egy mondat sem. Végül sóhajtott egyet és nagy nehezen megszólalt azon az angyali hangján.

Jin:-Neked hiányzik most Jiwoo?-kérdezte. Igazából nagyon aranyosnak találom, mert olyan félős hanggal kérdezte meg. Most az jó válasz lenne ha megcsókolnám? Azzal tudtára adnám, hogy nem és nekem csak Ő kell.

Én:-Nem.-végül adtam egy rövid választ, mégis minden benne volt.

Jin:-Akkor miért könnyeztél be amikor kilépett az ajtón?-hajtotta le a fejét, majd közelebb csúsztam hozzá az ágyon, és felemeltem az állát, az ujjaim segítségével.

Én:-Mert feljött az a sok emlék, mikor még együtt voltunk és azért nem volt könnyű.-mondtam, de szerintem Jin nem is figyelt arra amit mondtam ugyanis csak az ajkaimat tudta nézni. Mivel ezt észre vettem feltűnően megnyaltam alsó ajkam, mire Jint vissza hoztam a való világba.

Jin:-Tessék?-kérdezett vissza gondolom abból az okból kifolyólag, hogy az ajkaimat nézte az helyett, hogy figyelt volna rám. Legközelebb sírni fogok ha nem fogsz rám figyelni Jinnie..

Én:-Csak azt mondtam, hogy azért kezdtem el könnyezni, mert feljött az a sok emlék, mikor még Jiwooval randiztam, de nem hiányzik.-mondtam, majd Jin mosolyogva bólintott.-Mondjuk elsőre is hallottad volna, ha nem az ajkaim nézted volna.-mondtam azzal a tökéletes perverz mosollyal az arcomon.

Jin:-Namjoon!-ütötte meg a mellkasom mire elkuncogtam magam.-Még mindig idősebb vagyok, szóval kérem a tiszteletet!-babrált a kezeivel, amit Én oltári aranyosnak találtam.

Elmosolyodtam cselekedetén, majd közelebb hajoltam hozzá és egy csókot adtam neki. Nem volt az a vad csók. Nem is annak terveztem, ugyanis ebbe a csókba próbáltam beleadni az összes érzelmemet, ami szerintem sikerült is. Lassan mozgattam a párnácskáim, majd egy idő után el is váltam szerelmem dús ajkaitól.

Jin:-Ha ez a tisztelet jele, akkor tényleg meg kell, hogy neveljelek, hogy jobban tisztelj engem.-pirult el, majd ennek láttán Én elkuncogtam magam.

Én:-Mióta itt vagyunk, nem mentünk el sehova, holnap rossz időt mondanak szóval mi lenne ha a fiúkkal elmennénk hajókázni?-kérdeztem a témát elterelve.

Tényleg nem mentünk eddig még sehova sem, mivel vagy miattam és Jiwoo miatt, vagy pedig ma a szakításunk miatt, szóval eléggé kellemetlenül érzem magam az miatt, hogy elveszem a szórakozási lehetőséget a többiektől.

Jin:-Nem rossz ötlet.-mondta mosolyogva.-Ugye veled aludhatok?-kérdezte, mire a kérdésre felkaptam a fejem, hiszen nem számítottam rá. Majd újra bevetettem azt a perverz vigyoromat.-Nem azért Te perverz!-vágott durcás pózt, mire elkuncogtam magam.

Én:-Nem hiszem, hogy elférnénk itt egymás mellett, maximum csak akkor ha rajtam lennél, de ugyebár Én dominálok szóval ez esélytelen.-mondtam mosolyogva, mire Jin megforgatta szemeit.

Jin:-Megkérjük Hobit, hogy költözzön át ide, mert mi nagy ágyas szobába mentünk be.-mondta mosolyogva, majd sóhajtottam.

Én:-Én nem fogom megkérdezni, ugyanis akkor olyan lenne, mintha azért kéne a szoba, hogy meg akarlak dugni.-nevettem.

Jin:-Mert nem akarsz?-kérdezte huncut vigyorral, mire a kérdésén eléggé meglepődtem.

Én:-Nem erről van szó..-vakartam meg a tarkómat. Most komolyan zavarba hozott?! Ezt nem hiszem el..

Jin:-Megyek megkérdezem.-mondta mosolyogva, majd kiment az ajtón.

Most így, hogy egyedül lettem egy kis ideig el tudtam azon gondolkozni, hogy hogyan fogok majd így a szüleim elé állni. Mikor elsőnek hazavittem Jiwoot akkor Anya majdnem kiugrott a bőréből és máris azt kérdezgette, hogy mikor fogom Jiwoot elvenni és mikor lesz már unokája. Apa is örült Jiwoonak, de persze nem annyira mint Anya. A családom kissé homofób, de nem annyira, hogy máglyára dobnának. Remélhetőleg..

Én sosem ítéltem el azokat, akik egymás neméhez vonzódnak, ugyanis szerintem nem kell azért valakit elítélni amiért nem olyan mint a többiek. Sőt, ha valaki ezt fel meri vállalni, akkor az az egyik legbátrabb ember a világon. Szerettem még kiskoromban is olyan videókat nézni ahol egy fiú vagy egy lány bevallotta a szüleinek, hogy más, hiszem erőt adott nekem abban, hogy higgyek magamban és ne engedjem, hogy bárki is megváltoztasson.

Lehet a videóknak az oka az, hogy most itt tartok, hogy szerelmes vagyok egy fiúba. Igazából nem bánom, hiszen SeokJin tökéletes számomra. Igaz, hogy még nem ismerem annyira Őt, de már most tudom, hogy ha egyszer úgy hozná a sors, meglennénk egymás mellett.

Megcsörrent közben a telefonom, majd láttam hogy Anya neve szerepel ott. Akkor gondolom Jiwoo elmondta neki, hogy szakítottunk..

2020.06.19.