Rengeteg idő telt el azóta, mióta itt hagytuk a Földet. Megtaláltuk az oroszlánokat, egyesítettük őket Voltronná, csapatként harcoltunk a galrák ellen, és több bolygót is megmentettünk a biztos pusztulástól. De eddig az űrben eltöltött időm alatt soha-sem unatkoztam ennyire. Már három napja nem történt semmi érdekes. Csak lebegtünk a végtelenségben. Túl nagy volt a csend. Senki nem hallott Zarkon császár felől, ami mindenkit nyugtalanított. Így elhatároztam, mindent megteszek azért, hogy eltűnjön ez a köztünk lévő feszültség. Az eredeti tervem az volt, hogy Pidge-et és Hunk-ot ráveszem egy kis mókára, pont úgy, mint a régi szép időkben, mikor még csak az iskolába jártunk. De hamar szembesültem a ténnyel, hogy ez nem fog összejönni, mivel ők ketten éppen valami szerkentyűt szereltek.
- Hellósztok! - sétáltam oda hozzájuk
Fel se nézve motyogtak valami köszönés félést.
- Mit csináltok? - kukkantottam át a válluk fölött.
- Éppen most programozzuk a legújabb 203-as Provág modellt. Rendkívül fontos, hogy minden vezetéket jó helyre kössünk be, mert...- Értem- vágtam közbe Pidge mondanivalójába- Nincs kedvetek inkább valamit közösen csinálni? Mostanában nagyon unatkozok...
- Lance...- nézett rám elszántan Hunk- Ez egy nagyon fontos dolog. Az alteai módszerek sokkal fejlettebbek, mint a Földön. Ha most kihagynánk ezt a lehetőséget, ki tudja, mikor jönne el legközelebb az idő, mikor nyugodtan megvizsgálhatnánk és összerakhatnánk ezt a csodálatos dolgot. – mutatott az asztalon lévő..., na jó fogalmam sincs mire
- Srácok! Ne már! Most komolyan inkább ezt választjátok helyettem? Még a végén meg fogok sértődni.
- Bocs- vonta meg a vállát Pidge
- Na szép mondhatom. A legjobb barátaim leráznak.
- Mért nem mész úszni egyet? Emlékszem nyáron mindig a tengerpartnál lógtál. -javasolta Hunk
- És még is hol ússzak? - nevettem fel idegesen- A kádban még a lábamat sem tudom kinyújtani, nem, hogy úszni!
- Hülye! - nézett rám Pidge – Hunk a medencére gondol.
- Milyen medencére? Várj! Azt mondod, hogy van a kastélyban medence??- kérdeztem izgatottan
- Igen
- És én erről mért nem tudtam eddig? - vontam kérdőre őket
- Ember, még is hova figyeltél mikor Allura körbe vezetett minket?
- Leginkább rá. Tudod a többi rész homályos...
- Áhh lehetetlen eset vagy Lance.
- Ezt most bóknak veszem- kacsintottam Pidgre.
- Argh...
Ezzel a beszélgetést befejezettnek nyilvánítottam. Boldogan szaladtam a szobámba, hogy átvegyem a fürdőruhámat és megkeressem a negyedik szinten lévő medencét. Éppen befordultam a folyosóra, mikor láttam, hogy a lift ajtaja becsukódik. Őrült tempóban kezdtem az ajtó felé rohanni. Már bezáródott, de én kitartóan nyomkodtam tovább a gombot. Végül a lift meggondolta magát és újra kinyílt, ezzel együtt felfedve a benne lévő fürdőruhás Keithet. Csodálkozva meredtem rá. Még is mit csinál itt? Csak nem...?
- Most beszállsz vagy megvárod míg becsukódik az ajtó? - nézett rám unottan
- Megyek, megyek - motyogtam és beálltam Keith mellé
YOU ARE READING
A víz mélyén
FanfictionSziasztok! Ez egy Voltron fanfiction. Klance történet. Tehát két fiú kapcsolatáról fog szólni. Aki esetleg nem szereti az ilyesmit, akkor kérem ne olvassa! Az irományom nem követi az eredeti sorozatot, ez csak az én kitalációm. Még sosem írtam kön...