-Remélem vettetek fel pellenkát, mert , ha összefossátok magatokat, nem takarítom fel.- Taehyung a halál komoly fejével és csípőre tett kezekkel ejti ki bizarr szavait. Tőle kitelik, hogy tényleg felvett egy pellenkát. Egyszer még a húga bugyiját is felvette, de csak az egyik lábára ment fel, és még el is szakította, de sokkal rosszabb várt rá , mikor a kis Kim megtudta , ledugta a bugyit Tae torkán. Lehet ezek után nem is fél mástól csak egyedűl a hugicától.
Szóval nem szabad Taet egyedűl hagyni soha, sehol.
-te komolyan felvettél egy , egy ....-yoongi eltorzult fejjel próbálja feldolgozni a hallotakat, de nehezére esik, ahogy látom. -jah , a papitól csortam egyet. Akarjátok látni?-kérdezi téglalap mosolyával.
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
(💜)
-kössz nem , sőt ezután téged sem egy jó ideig.-mondja Yoongi. -naa, hyung ez gonosz volt-sértődik be a pellenkás.
-na jól van gyerekek, ideje indulni- Namjoon a kezeivel hesegeti a többieket az autóhoz, de én meg sem mozdulok. A lábaim földbe gyökereztek, nem akarok menni.
-én... otthon hagytam a pellenkám, lehet visszamegyek érte- mutatok a hátam mögé és hátrébb is lépkedek, hogy minnél előbb elhúzzak innen.
-ne bolondozz édesem, gyere már- Jungkook visszajön értem és megragadja a karom, hogy beráncigáljon az autóba, de még így is próbálok ellenkezni az erős kezeivel szemben. Nem akarásomnak hála elenged, de helyette combjaim alá kap és felvesz az ölébe, majd fenekemre csúsztatja kezeit.
Nyöszörögve ölelem nyakát , majdnem elsírva magam. Az autóba berak és fölém magasodik , közel hajol az arcomhoz...
-öö, bocsi , de ne az ölemben dugjatok légyszives- Hoseokra pirultan nézek fel, mivel a fejem az ölében van, Jungkook pedig a lábam közt. Gyorsan lerugom magamról Kookot és felpattanok rendes űlőhelyzetbe.
-bocsi- hajtom le fejem szégyenemben.
-kár, pedig megnéztem volna Jimin erotikus arcát, mikor egy f.....-gyorsan ugorva befogom Tae száját mielőtt valami olyat mond amit nem kellene.
-hmpmhn-értetlenül nézek a majomra, mire szemet forgatva elveszi kezem szája elől.
-bocsi törpe, mostmár menjünk.
Úgy teszek mintha megsem hallottam volna a törpe szócskát, mert félő azelőtt beleszarik a pelusába, mielőtt odaérünk a házhoz. Nincs kedvem balhézni, úgy is meghalunk , akkor váljunk el békében egymástól.
Hosszú autó út után elértünk Szöul külső részére, majd egy földes úton haladtunk tovább a cél felé. A félelmem egyáltalan nem múlik,sőt alig várom , hogy kiengedjem könnyeim.
Mikor végre odaértünk, mindenki szaladt ki az autóból, hogy lenyújtsa elgémberedett végtagjait, míg én csak totyogtam.
Eddig lehajtott fejem felemeltem és a házra vezettem tekintetem. Egy eléggé megviselt házról van szó, szerintem mindjárt összedől egy erősebb széltől. Sötét és félelmetes , korhadt a lépcső, amin be lehet jutni a házba. Az ablakok be vannak törve. A gaz is szinte belepi a házat. A bejárati ajtó tárva nyitva, mintha csak ránk vártak volna. Szörnyen rossz előérzet fog el.
Félek ebből nem szabadulunk, pedig most még vissza lehetne fordulni, mintha a szél is direkt lökne el a háztól, hogy vegyük a célzást és ne menjünk be.
